A Vjt. 30. § (8) bek. értelmében a települési önkormányzat képviselőtestülete által választott szavazatszámláló bizottsági tagok megbízása – a Vjt. 30. § (9) bek. kivételével – az országgyűlési képviselők következő, 1998. évi általános választása kitűzésének napjáig szól, míg az országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok megbízottainak megbízása a népszavazás végleges eredményének közzétételével megszűnik [Vjt. 30. § (10) bek.], vagyis csak az adott alkalomra érvényes.

Amennyiben az elmúlt választások óta eltelt időszakban a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak valamilyen oknál fogva megszünt a mandátuma, a bizottságot póttaggal (póttagokkal) kell kiegészíteni, illetőleg új tagokat kell választani. (Célszerű, hogy a mozgóurnás szavazás feltételeinek biztosítása érdekében a helyi képviselőtestület eleve két póttagot válasszon minden szavazatszámláló bizottságba.)

Az országos népszavazáson a szavazatszámláló bizottság delegált tagjait az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok bízzák meg a szavazást megelőző 18. napon. A delegált tagok oktatásáról, eskütételéről gondoskodni kell. Fontos, hogy a szavazatszámláló bizottság munkájában képzetlen, vagy esküt nem tett polgárok nem vehetnek részt. Ez ellentétes volna a szavazatszámláló bizottságok tagjának jogegyenlőségével, a bizottságok munkájának közjogi szerepével.

A Vjt. a szavazatszámláló bizottság létszámának csak az alsó határát szabja meg. A 32. § (1) bek. értelmében a szavazatszámláló bizottság legalább 3 tagból áll. A pártok által delegált személyekkel együtt a bizottság ennél több tagból is állhat, de kevesebből nem.

A szavazatszámláló bizottságok tagjai – tevékenységük megkezdését megelőzően – a polgármester előtt – esküt (fogadalmat) tesznek. Az eskütételről bizottságonként 1 példányos jegyzőkönyv készül (6. számú minta).

A szavazatszámláló bizottságok tagjai legkésőbb az eskütétel napján részletes tájékoztatást kapnak a népszavazással kapcsolatos teendőikről, jogaikról és kötelezettségeikről. Ennek lényeges tartalma, hogy a Vjt. 28. § (4) bek. értelmében a szavazatszámláló bizottság működésének tartama alatt hatóságnak, tagja pedig hivatalos személynek minősül. A bizottság választott és megbízott (delegált) tagjait egy-egy szavazat illeti meg, beleértve több párt közös megbízottját is.

A szavazatszámláló bizottság testületenként működik, határozatainak érvényességéhez tagjai többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. A bizottság – a többségi elv alapján – döntéseit nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt [Vjt. 29. § (1) bek.]. Ugyanezen törvényhely írja elő, hogy a kisebbségi véleményt – annak indokaival együtt – jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A szavazatszámláló bizottságot az elnök képviseli. Ha a bizottságnak nincs elnöke, vagy az tevékenységében akadályoztatva van, az elnöki feladatokat a titkár látja el [Vjt. 29. § (2) bek.]. Ilyen esetben tehát a szavazategyenlőséget a titkár szavazata dönti el.

• a szavazatok érvénytelenségére,
• a szavazatok összeszámlálására,
• a szavazás napján történő névjegyzékbe felvételre, vagy visszautasításra vonatkozó döntései kivételével

minden határozatot jegyzőkönyvben rögzít, amelyet 2 példányban készít el (Pl: szavazás felfüggesztésének elrendelése, a rontott szavazólap cseréje, a szavazóhelyiségből való kiutasítás, stb.). A jegyzőkönyv formáját a 7. számú minta tartalmazza. Az ilyen döntéseket tartalmazó jegyzőkönyveket – mellékleteikkel együtt – a szavazás szavazóköri eredményeit tartalmazó jegyzőkönyv első és második példányához kell csatolni.

Ennek megfelelően a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján helyének elfoglalásától a hibátlan választási iratoknak a helyi polgármesteri hivatalba történő beszállításáig folyamatosan tevékenykedik, határozatképessége a választás napján és a szavazás eredményének megállapítása alatt állandó követelmény.

Előadódhat azonban olyan helyzet, hogy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken. Ilyen esetben a bizottság jelenlévő tagjai a szavazást kötelesek azonnal felfüggeszteni: az urnát, továbbá az iratokat zárolni. A felfüggesztés tényéről a helyi választási munkacsoport vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik. Az értesítés alapján a bizottság póttaggal, póttagokkal egészül ki, s így folytatható a szavazás.

A szavazatszámláló bizottságok illetékességi területe az adott szavazókör területe. Két szempontból fontos ez. Egyrészt a bizottság csak a “saját” szavazókörének területén végezhet mozgóurnázást, vagy bármely más, a szavazóhelyiségen kívüli cselekményt. Másrészt a szavazatszámláló bizottság csak az adott szavazókörben szavazni jogosultaknak biztosíthatja a szavazás lehetőségét.