A választójogosultak, valamint a
választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásával kapcsolatos feladatok

A jegyző fővárosi kerületenként, városonként, községenként, azon belül szavazókörönként elkészíti vagy elkészítteti a választójogosultak nyilvántartását, valamint a nyilvántartásba való felvételről szóló értesítőket. A választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását a Területi Államháztartási Közigazagtási Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ), a fővárosban a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: KÖNYV) adja át.

I.
A választók nyilvántartása

1. A jegyző a választók nyilvántartását (a továbbiakban: névjegyzék) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatainak felhasználásával 2 példányban készíti vagy készítteti el. A közszemlére tételre az első példány szolgál, amely a választópolgárok személyazonosítóját nem tartalmazza. Munkapéldány(ok) ezen felül használható(k) – saját költség terhére –, megrendelhető(k), készíthető(k).

2. A névjegyzék tartalmazza: az 1994. évi országgyűlési képviselő-választás egyéni választókerületének sorszámát, ezen belül a település megnevezését, a szavazókör sorszámát, továbbá egytől induló folyamatos sorszámmal ellátva, családi és utónév abc sorrendben a választójogosult nevét (nőnél a leánykori nevet is), lakóhelyének (ennek hiányában tartózkodási helyének) címét. Az azonos nevű, egy lakásban lakó választójogosultaknál, az egyértelmű azonosítás céljából, a névjegyzékben a polgár születési ideje is szerepel, amely a névjegyzéken év, hó és év, hó, nap megjelöléssel szerepelhet. (Az értesítőnek a választópolgárokra vonatkozó adattartalma a fentiekkel megegyező.)

II.
A névjegyzékek vezetése a népszavazás napjáig

1. Az elkészült névjegyzékeket a népszavazás napjáig az 5. pontban leírtak szerint aktualizálni kell.

2. A helyben készült névjegyzékből a megyei TÁKISZ, illetve a KÖNYV által készített és a jegyző által felülvizsgált választójoggal nem rendelkező polgárok névjegyzéke alapján – az 5. pontban leírt karbantartási szabályok szerint – ki kell húzni azokat az állampolgárokat, akik választójoggal nem rendelkeznek, és egyidejűleg az értesítőjüket is meg kell semmisíteni.

3. A jegyző a névjegyzékbe történt felvételről a választópolgárokat a közszemlére tétel időpontjával egyidejűleg értesítő megküldésével értesíti.

4. Az értesítések rendje a népszavazás napjáig:

A jegyző a megyei TÁKISZ-nak (a fővárosban a FÁKISZ-nak) az 1997. október 27-ke után továbbított adatváltozások közül a nála lakóhellyel – ennek hiányában tartózkodási hellyel – nem rendelkező

a) polgár elhalálozásáról;

b) kiskorú házasságkötéséről, illetve nagykorú névváltoztatásáról, nőknél a névviselési forma megváltozásáról az érintett polgár személyi igazolványában szereplő lakóhely – ennek hiányában tartózkodási hely – szerint illetékes jegyzőt értesíti; valamint

c) a hozzá új lakóhely – ennek hiányában új tartózkodási hely – létesítése miatt bejelentkező polgár esetében az érintett polgár volt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt értesíti. A jegyző akkor is a tartózkodási hely szerinti jegyzőt értesíti, ha a nála lakóhelyet bejelentő polgár a bejelentkezéskor csak tartózkodási hellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy azt egyidejűleg megszünteti-e vagy sem.

5. A névjegyzék karbantartása

5.1. A jegyző a névjegyzék első példányán a közszemlére tétel napjáig bekövetkezett lakcímváltozásokat hivatalból vezeti át.

A jegyző hivatalból vezeti át a névjegyzékeken az adatváltozás időpontjától függetlenül:

a) a nála lakóhellyel – ennek hiányában tartózkodási hellyel – rendelkező polgárok tekintetében a névváltozásokat, nőknél a névviselési forma megváltozását, az elhalálozást, a magyar állampolgárság megszerzését vagy elvesztését, a nagykorúság házasságkötés útján történő megszerzését;

b) a megyei TÁKISZ-tól, illetőleg az KÖNYV-től kapott értesítések alapján a választójogukat elvesztett vagy azt visszanyert polgárok adatváltozásait;

c) törli a névjegyzékből azt, akinek igazolást adott ki.

5.2. A jegyző a névjegyzék második példányán a közszemlére tétel napján vagy azt követően bekövetkezett lakcímváltozásokat az érintett polgárok kezdeményezésére vezeti át, az alábbiak szerint:

a névjegyzékbe felveszi azt a választópolgárt, aki a közszemlére tétel napján vagy azt követően lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét – megváltoztatta, és erről igazolással rendelkezik.

5.3. A jegyző kérelemre

a) az ideiglenesen tartózkodási helyen történő szavazás miatt igazolással rendelkező polgárok közül a névjegyzék második példányába felveszi azt a választópolgárt, akinek igazolással rendelkezik;

b) a polgár által benyújtott kifogásnak helyt adó jegyzői vagy bírósági döntés alapján – a döntés tartalmának megfelelően – az érintettet a névjegyzék második példányába fel kell venni, abból adatait törölni vagy abban adatait helyesbíteni kell, ha kifogását a népszavazás napja előtt jelentette be. A felvételről, a helyesbítésről a jegyző a népszavazás előtt értesítőt küld.

A névjegyzék karbantartásának szabályai

A névjegyzék karbantartásának szabályai attól függnek, hogy a névjegyzéket a jegyző csak két példányban vezeti vagy munkapéldányt is vezet.

5.4. Ha a jegyző csak két példányt vezet, akkor a névjegyzékből

a) a választójoggal nem rendelkezők, választójogukat a népszavazásig elvesztők adatainak törlését leragasztással, lefestéssel vagy más egyéb – az eredeti adatok olvashatatlanná tételét biztosító módon – törli,

b) a választójogát visszanyerő személy adatait – a felvétel okának megjelölése nélkül – felveszi,

c) az egyéb okból történt felvételeknél a felvenni kívánt személy adatait az utolsó sorszám után következő sorszámmal, a felvétel okának feltüntetésével kell felvenni; törléseknél vagy helyesbítéseknél a törlendő személy adatait, illetve a helyesbíteni kívánt adatot – az eredeti adatok olvashatóságát nem érintő módon – a névjegyzékben át kell húzni. Törlésnél, felvételnél a törlés, felvétel okát is fel kell tüntetni. A felvételt, a törlést és a helyesbítést dátummal és aláírással kell hitelesíteni.

5.5. Amennyiben a jegyző munkapéldányt is vezet, abban a felvételeket, törléseket és helyesbítéseket a c) pont szerint végzi.

III.
A névjegyzék vezetése a népszavazás napján

1. A jegyző a népszavazás napján a lezárt és hitelesített névjegyzéket a szavazatszámláló bizottság elnökének adja át. A névjegyzéket a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető vezeti tovább.

2. A jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottság döntése alapján

a) törli a hozzátartozók hitelt érdemlő jelzése alapján azokat, akik elhaláloztak;

b) felveszi a névjegyzékbe azokat, akik azt személyi igazolványuk vagy igazolás alapján kérik.

Személyi igazolvány alapján a névjegyzékbe az a választópolgár vehető fel, aki a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában nem szerepel és lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – a névjegyzék közszemlére tételének napján már a lakóterületi szavazókörben volt.

Az igazolás és a személyi igazolvány (sorkatonák esetén katonakönyv) egyidejű bemutatásával kell felvenni a névjegyzékbe azt a választópolgárt, akinek az igazolását lakcímváltozás miatt vagy ideiglenes tartózkodási helyen történő szavazás miatt állították ki.

IV.
A névjegyzékkel kapcsolatos teendők a népszavazás napja után

1. A népszavazás befejezése után a névjegyzék alapján a jegyző – a megfelelő változásjelentő lap kitöltésével és rögzítésével vagy rögzíttetésével – gondoskodik a névjegyzékbe személyi igazolvány, kifogás alapján felvett vagy törölt, illetve adathelyesbítéssel érintett polgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás részére történő jelentéséről.

2. A jegyző a névjegyzéket a népszavazási iratok között megőrzi, majd a megőrzési idő lejártakor azt megsemmisíti.

V.
A választójoggal nem rendelkező személyek jegyzékének vezetése

1. A választójoggal nem rendelkező személyek jegyzéke (a továbbiakban: NESZA-jegyzék) a település nevét, ezen belül a szavazókör sorszámát, valamint a választójoggal nem rendelkező polgár nevét (leánykori nevét), anyja nevét, születési helyét és idejét, a kizárás kezdetének és várható megszűnésének időpontját, lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét –, személyazonosító jelét, a választójog gyakorlásából való kizárás okát, a kizáró okot elrendelő bíróság megnevezését, az ítélet ügyiratszámát, keltét és jogerőre emelkedésének időpontját, a kizárás kezdetének és várható megszűnésének időpontját tartalmazza. A NESZA-jegyzék rendezettsége családi és utónév abc.

2. A jegyző a megyei TÁKISZ-tól, illetve az KÖNYVH-tól kapott NESZA-jegyzéket saját nyilvántartásával összeveti, majd a szükséges korrekciókat a II. fejezet 5.1. pont szerint elvégzi.

3. A megyei TÁKISZ-tól, illetve az KÖNYVH-tól a népszavazás napját megelőző napig folyamatosan érkező értesítés alapján a jegyző:

a) törli a NESZA-jegyzékből azokat, akik választójogukat visszanyerték és egyidejűleg felveszi őket a névjegyzék soron következő sorszáma alá;

b) felveszi a NESZA-jegyzékbe azokat, akik választójogukat elveszítették és egyidejűleg a névjegyzék megfelelő sorszámánál elvégzi a törlést.

4. A népszavazás után a NESZA-jegyzéket a népszavazási iratok között meg kell őrizni, majd a megőrzési idő lejártakor, illetve ha a jogorvoslati eljárás addig nem fejeződött be, annak jogerős lezárásakor meg kell semmisíteni.

5. A NESZA-jegyzék titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, a választási szerv elnökén, titkárán és tagjain, a választási munkacsoport vezetőjén és tagjain kívül más személy nem tekinthet be.