Az Alkotmánybíróság helyi népszavazás elrendelésének jogszabálysértő elutasítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz alapján meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kompolt község polgármestere - 1992. március 18-án kelt 169-5/1992. számú értesítésével - jogszabálysértő módon utasította el a Kál és Kompolt községeket egyaránt érintő Kompolt utca Kompolt községhez tartozó területrésze átadása tárgyában kezdeményezett helyi népszavazás elrendelését.

A polgármesteri értesítés megsemmisítése mellett az Alkotmánybíróság felhívja Kompolt község önkormányzati képviselőtestületét arra, hogy a lakott utcarész átadása ügyében a helyi népszavazás elrendelésére irányuló lakossági kezdeményezést - e határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül - tárgyalja meg, és hozzon a helyi népszavazás elrendeléséről törvényes határozatot.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

1. A Kompolt utca egyik oldala Kompolt község, másik oldala pedig Kál nagyközség lakott területe. A kompolti településrész választópolgárainak túlnyomó hányada 1992. január 19-én - melyet pontosított szöveggel 1992. február 21-én megismételt - népszavazás kiírását kezdeményezte az utca kompolti részének Kál nagyközséghez csatolása céljából. Később az átadásban érintett választópolgárok többsége a kérelmét visszavonta, a megmaradó kezdeményezők számaránya azonban még mindig meghaladta a választópolgárok 25%-át. Ezt követően a kezdeményezők képviselőinek a község polgármestere 1992. március 18-i keltezéssel olyan írásbeli tájékoztatást adott, hogy "a Kompolt utca lakóinak többsége, az Önök által benyújtott gyűjtőíven szereplő aláírását visszavonta", s ezért "a népszavazás kitűzését Önkormányzatunk nem tartja indokoltnak". A polgármester intézkedését -a következő havi ülésén - a képviselőtestület "jóváhagyólag tudomásul vette". A polgármesteri értesítés kézhezvételét követő tizenöt napi határidőn belül az indítványozók alkotmányossági panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, kérve az önkormányzati képviselőtestület népszavazás kiírására való kötelezését.

2. Az alkotmányossági panasz megalapozott.

2.1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 47. § (1) bekezdése szerint a polgármesternél helyi népszavazást kezdeményezhet "...d) az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 10%-ánál és nem lehet több a választópolgárok 25%-ánál". Kompolt község képviselőtestülete még nem hozott rendeletet a helyi népszavazásról. Ha azonban meg is alkotta volna rendeletét, az Ötv. idézett rendelkezése folytán az érintett választópolgárok 25%-át meghaladó kezdeményezői létszámminimumot akkor sem írhatott volna elő. A képviselőtestület által utólag jóváhagyott polgármesteri értesítés a népszavazást kezdeményezők számát azonosnak vette a le nem bonyolított népszavazás átadást igenlő szavazóinak feltételezett számával. Ezért - hatáskörét is túllépve - tartalmilag a helyi népszavazás elrendelését jogszabálysértő módon elutasította.

2.2. Az Ötv. 47. § (3) bekezdése azt írja elő, hogy a "helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselőtestület a legközelebbi ülésen, de legkésőbb egy hónapon belül határoz. A helyi népszavazást az elrendelésétől számított két hónapon belül kell megtartani".

Miután nemcsak az alkotmányossági panasz benyújtói, hanem a polgármester összesítése szerint is az érintett településrész választópolgárainak több mint 25%-a kezdeményezte a helyi népszavazást, az önkormányzati képviselőtestület köteles lett volna a helyi népszavazást törvényes határidőn belül kitűzni, s megtartásáról gondoskodni. Mulasztásával, illetve a téves és jogszerűtlen polgármesteri intézkedés jóváhagyásával megsértette az Ötv. 47. §-ának a népszavazás kezdeményezése esetére kötelező előírásait.