XI. fejezet
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme

36. A jelölt mitől válik kisebbséghez tartozóvá?

A jelölt egyoldalú jognyilatkozatával jelenti be annak tényét, hogy mely nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez tartozónak vallja magát, és melyik kisebbség jelöltjeként kíván indulni.

37. Egy jelölttel lehetséges-e független kisebbségi listán indulni?

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénynek megfelelően lehetséges, hogy a kisebbségi listán csupán egyetlen jelölt szerepel.

38. Nemzetiségi kultúrcsoport is felléphet-e kisebbségi szervezetként?

A kisebbségi szervezetként való fellépés törvényi előfeltétele, hogy az adott szervezetet pártként, vagy az egyesülési jog szabályainak megfelelően nyilvántartásba vegyék. Ha a nemzetiségi kultúrcsoport ennek a feltételnek megfelel, akkor szervezetként indulhat. Ha e törvényi követelménynek nem fele! meg, akkor az általa indított jelölt nemzeti, etnikai kisebbségi jelöltként indulhat.

39. Kétszavazatos választási rendszerben egy adott településen a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó lakosság él többségben. Ilyenkor is alkalmazható-e az 50. §? Mi a teendő, ha ezen a településen élő magyar lakosság vallja magát kisebbségnek?

Ha egy településen a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók alkotják a lakosság többségét, akkor a magyar lakosságra az 50. § azért nem alkalmazható, mert a törvényalkotó a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmat az ország lakosságának egészéhez viszonyítva vezette be.

40. A jelölt indulhat-e egyidejűleg egy párt listáján és kisebbségi független listán?

Egy személy egyidejűleg vagy csak egy párt listáján, vagy csak egy kisebbségi függetlenségi listán indulhat jelöltként. A törvény kizárja a két listán való egyidejű indulás lehetőségét.

41. Ha három különböző kisebbséghez tartozó jelölt esetén az egyik mandátumot szerzett, a másik két különböző kisebbségi jelölt esetében külön-külön kell-e a 2/3-os kedvezményt vizsgálni?

Három különböző kisebbséghez tartozó jelölt, három különböző kisebbségi listán indul. A 2/3-os határvizsgálatát kisebbségi listánként külön-külön kell elvégezni.

42. A 48. § (2) bekezdés szerint a nemzeti és etnikai kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség anyanyelvén is fe kell tüntetni. Elfogadható-e a magyar anyanyelvű cigány nemzetiségű jelölt kisebbségi jelölése?

A jelölt, illetőleg a jelöltet indító kisebbségi szervezet kérésére kell a szavazólapon feltüntetni a kisebbség anyanyelvén is az adatokat. Ilyen kérés hiányában kisebbség anyanyelvén azokat feltüntetni nem kell. A magyar

anyanyelvű cigány nemzetiségű jelölt - bejelentése alapján - kisebbségi jelöltnek minősül.

43. Ha öt fővárosi kerületben olyan párt vagy társadalmi szervezet listát állított, amely a kisebbséghez tartozik, jogosult-e fővárosi lista indítására? A 48. g (1) bekezdése szerint a XI. fejezetben nem szabályozott kérdésekben a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fővárosi lista állításáról csak a 29. § (2) bekezdése szól.

Fővárosi lista indítására azon pártok és társadalmi szervezetek jogosultak, amelyek öt fővárosi kerületben listát tudtak indítani. A nemzeti és etnikai kisebbség pártjai, társadalmi szervezetei az általános szabály szerint indíthatnak fővárosi listát. Független kisebbségi lista alapján azonban fővárosi listát nem lehet állítani.