1989. évi XVII. törvény

a népszavazásról és a népi kezdeményezésről

Magyarországon alkotmányos alapelv, hogy a nép a hatalom birtokosa; hatalmát képviselői útján gyakorolja. A képviseleti szervek hatékony működéséért való folyamatos munkálkodás mellett a politikai intézményrendszer demokratikus fejlesztéséhez tartozik az is, hogy társadalompolitikai vagy egyéb szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyekben a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát; legyen részese, meghatározója, illetve tevékeny közreműködője a központi és helyi szinten hozott legfontosabb állami döntéseknek.
Ezekre az elvi alapokra, valamint az Alkotmány 19.§ (4) bekezdésének előírásaira is figyelemmel, az Országgyűlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésről a következő törvényt alkotja:

A kihirdetés napja: 1989. június 15.
A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseket az 1990. évi LXV. törvény 115.§-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, így a törvény szövegét e rendelkezésnek megfelelően módosítva közöljük.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1.§ (1) A népszavazás és a népi kezdeményezés az állampolgároknak, illetve az állampolgárok közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.
(2) A népi kezdeményezés és a népszavazás indítványozása érdekében minden állampolgár jogosult - közterületen is - aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező munkát végezni.
(3) Az aláírásgyűjtésben, az aláírásgyűjtés szervezésében résztvevő, illetőleg a népi kezdeményezést, a népszavazást támogató - e törvény előírásai szerint eljáró - állampolgárok az (1) bekezdésben meghatározott alkotmányos jogukat gyakorolják.
(4) Nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban levő személyektől, a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközön; egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.

Az 1.§ (4) bekezdését az 1990. évi XLVI. törvény 1.§-a iktatta a törvénybe

2.§ (1) A népszavazásban és a népi kezdeményezésben való részvételre választójoggal rendelkező állampolgárok (a továbbiakban: állampolgárok) jogosultak.
(2)-(3)

A 2.§ (2)-(3) bekezdését az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

(4) A népi kezdeményezés és a népszavazás állampolgári kezdeményezése esetében a választójogosultsági feltételnek a kezdeményezés időpontjában kell fennállni.
3.§ A népszavazásra és a népi kezdeményezés gyakorlására országos szinten (országos népszavazás) kerülhet sor.

A 3.§ szövege az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (1) bekezdésére figyelemmel módosult szöveg.

4.§ (1) A népszavazás tárgya lehet - e törvényben meghatározott kivétellel - az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés.
(2) A döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező.
(3) A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok közreműködését biztosítja az Országgyűlés döntéseinek meghozatalában.
(4) A népi kezdeményezés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányul.

A 4.§ szövege az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (1) bekezdése folytán módosult szöveg.

II. Fejezet
Az országos népszavazás

5.§ (1) Országos népszavazás rendelhető el:
a) az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése, valamint
b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így különösen: a törvényhozás elhatározása, törvény elveinek meghatározása, nem törvényi formát igénylő, de országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában.
(2) A népszavazás során hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Ennek megfelelően:
a) az 5.§ (1) bekezdés a) pontja alapján lefolytatott népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető ki;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti népszavazás eredménye az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további munkáját.
6.§ (1) Nem bocsáthatók népszavazásra:
a) a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények;
b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben való döntések (kinevezések);
c) a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott tilalom nem vonatkozik a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek jövőbeni vállalásának, illetőleg a lejárt nemzetközi szerződések meghosszabbításának népszavazás útján történő megerősítésre vagy elutasítására.
7.§ Az Alkotmány elfogadásáról (megerősítéséről) népszavazás útján kell dönteni.
8.§ (1) A népszavazás kezdeményezésére jogosult:
a) a köztársasági elnök;
b) a Kormány;
c) legalább 50 országgyűlési képviselő;
d) legalább 50 ezer állampolgár.

A 8.§ az 1990. évi XL. törvény 51.§ (2) alapján módosított szöveg.

(2) A népszavazást kezdeményező szerv, illetőleg személyek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot tesznek.
(3) A népszavazást az Országgyűlés elnökénél kell kezdeményezni.
(4) Az (1) bekezdésbe nem tartozó, a nyilvánvalóan nem jogosult személyektől, szervektől érkező, illetőleg az (1) bekezdés d) pontjában meghatározottnál kevesebb állampolgár által támogatott kezdeményezéseket az Országgyűlés elnöke elutasítja.
9.§ (1) Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül.
(2) Az országos népszavazás elrendeléséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza:
a) a jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottság előterjesztése alapján, a népszavazásra bocsátandó kérdést (kérdéseket), valamint
b) a népszavazás időpontját.
(4) Az országos népszavazást az elrendelésétől számított három hónapon belül kell lefolytatni.
(5) Az Országgyűlés a kezdeményezés elutasításáról is határozatban dönt.
10.§ (1) Az Országgyűlés köteles elrendelni a 4.§ (2) bekezdésében meghatározott népszavazást, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi.
(2) A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza:
a) a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátandó - kérdést (kérdéseket), valamint
b) a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.
11.§ (1) Az 5.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgykörökben véleménynyilvánító népszavazás is elrendelhető.
(2) A véleménynyilvánító népszavazás kezdeményezésére és elrendelésére a 8-9.§ rendelkezései az irányadók.
(3) Az Országgyűlés a véleménynyilvánító népszavazást a társadalmi vitára vonatkozó eljárási formában is elrendelheti.

III. Fejezet
A helyi népszavazás

12.-16.§

A helyi népszavazással kapcsolatos 12-16.§-ok az 1990. évi LXV. törvény 115.§-ának (1) bekezdése alapján hatályukat vesztették.

IV. Fejezet
A népi kezdeményezés

17.§ (1) Népi kezdeményezés útján az Országgyűlés elé terjeszthetők mindazok az ügyek, amelyek eldöntése hatáskörükbe tartozik.

A 17.§ az 1990. évi XLV. törvény 115.§ (1) alapján módosított szöveg.

(2) A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra, illetőleg döntésre javasolt ügyet (ügyeket).
18.§ (1) Az Országgyűléshez címzett népi kezdeményezést legalább 10 ezer állampolgár nyújthat be az Országgyűlés elnökéhez.
(2) Az Országgyűlés elnöke a benyújtást követő legközelebbi ülésszak első ülésén köteles a népi kezdeményezést bejelenteni.
(3) Az Országgyűlés, a népi kezdeményezés napirendre tűzése tárgyában - az illetékes állandó bizottság meghallgatását követően - az ülésszak tárgysorozatának meghatározása keretében dönt.
(4) Az Országgyűlés köteles napirendjére tűzni a népi kezdeményezésben meghatározott tárgykör megtárgyalását, ha azt legalább 50 ezer állampolgár kéri.
19.§

A 19.§ az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése folytán hatályát vesztette.

V. Fejezet
Eljárási szabályok

20.§ (1) A népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására - az e törvényben előírt kiegészítésekkel és eltérésekkel - az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény (a továbbiakban: választójogi törvény) rendelkezései az irányadók.

A 20.§ (1) bekezdése az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

(2) Országos népszavazás elrendelése esetén az Országgyűlés az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő határidőket, határnapokat állapíthat meg.

A 20.§ (2) bekezdését az 1989. évi XXXIX. törvény 1.§-a iktatta be a törvénybe.

21.§ (1) A népi kezdeményezést és a népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó íveken - az aláírások mellett - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható nevét és lakcímét, valamint természetes személyazonosító adatait vagy személyazonosító jelét.

A 21.§ (1) bekezdése az 1992. LXVI. törvény 43.§-ával megállapított szöveg.

(2) Valamennyi aláírást gyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés (kérdések), illetve a népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell kezdeni.
(3) Az 1.§ (4) bekezdésében foglalt tilalom megszegésével gyűjtött aláírások érvénytelenek.

A 21.§ (3) bekezdését az 1990. évi XLVI. törvény 2.§-a iktatta be a törvénybe.

22.§ (1) Az Országgyűlés elnöke az országos népszavazásra, valamint népi kezdeményezésre irányuló állampolgári kezdeményezést (aláírásgyűjtő íveket) a beérkezéstől számított 8 napon belül megküldi az Országos Választási Elnökségnek.
(2) Az Országos Választási Elnökség - a helyi választási elnökségek útján - gondoskodik a népszavazás-kezdeményezés és a népi kezdeményezés hitelesítéséről.
23.§ (1) A hitelesítés e törvény által előírt számszerűség ellenőrzését, valamint a népszavazás kezdeményezését és a népi kezdeményezést aláíró állampolgároknak az állami népességnyilvántartás adatai alapján történő azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és a lakóhely megállapítása céljából.
(2) Abban az esetben, ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a választási elnökség - szúrópróbaszerűen - a személyazonosságot is ellenőrizheti.
(3) A hitelesítést 30 napon belül kell lefolytatni.
(4) A hitelesítés lefolytatása során - azonosítási céllal - az állampolgár nem idézhető.
(5) A hitelesítési eljárás eredményéről az Országos Választási Elnökség írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(6) A hitelesítés eredménytelensége esetén az Országgyűlés
a) a 8.§ d) pontján alapuló népszavazásra irányuló kezdeményezést, valamint a 18.§ (1) bekezdésére alapított népi kezdeményezést elutasítja, illetve érdemi tárgyalását mellőzi;
b) a 10.§ (1) bekezdésén alapuló népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést, és a 18.§ (4) bekezdése szerinti népi kezdeményezést elutasítja, s egyben úgy bírálja el, mintha azokat a 8.§ d) pontja, illetve a 18.§ (1) bekezdése alapján nyújtották volna be.
(7) Nem minősül eredménytelennek a hitelesítés mindaddig, amíg a figyelembe vehető aláírások száma a törvényben megállapított szám alá nem csökken.
(8)

A 23.§ (8) bekezdése az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát vesztette.

24.§ (1) Az országos népszavazás eredményéről az Országos Választási Elnökség írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(2) Az országos népszavazás eredményét a napilapokban közzé kell tenni és az egyéb tömegkommunikációs eszközök útján a lakosságot tájékoztatni kell.
(3) Az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán határozatba foglalja a népszavazás eredményét.
(4)-(5)

A 24.§ (4)-(5) bekezdése az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát vesztette.

25.§ (1) A népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni.
(2) A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést - sorszámozva - egy szavazólapon kell feltüntetni.
26.§ A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot:
a) országos népszavazás esetén: a Magyar Közlönyben és az országos napilapokban kell kihirdetni, illetőleg közzétenni.
b)

A 26.§ b) pontja az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát vesztette.

27.§ (1) A népszavazásban résztvevő állampolgárokat az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján nyilvántartásba kell venni. A választók nyilvántartását az önkormányzat hivatali helyiségében 8 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Egyidejűleg - ugyancsak a helyben szokásos módon - a népszavazás elrendeléséről, továbbá a szavazás napjáról és a szavazóhelyiség címéről a választópolgárokat tájékoztatni kell.

A 27.§ az 1990. évi LXV. törvény 103.§ (3)-(4) alapján módosított szöveg.

(2) Az Alkotmányt és egyéb törvényt megerősítő népszavazás esetében, a jogszabályokat valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell tenni.

A 27.§ (2) bekezdésének 2. mondata az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (1) bekezdése értelmében hatályát vesztette.

28.§ (1) Az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha
a) az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott és
b) az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) azonos választ (válaszokat) adott.
(2) Az azonos kérdésre három, vagy több válaszlehetőséget tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre az (1) bekezdés a) pontja szerint érvényesen szavazók a legtöbb azonos választ adták.

A 28.§ (2) bekezdését az 1989. évi XXXIX. törvény 2.§-a iktatta be a törvénybe egyben a korábbi (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta.

(3)

A 28.§ (3) bekezdése az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát vesztette.

29.§

A 29.§-t az 1989. évi XXXIX. törvény 3.§-a hatályon kívül helyezte.

30.§ (1) Az országos népszavazást az országgyűlési képviselők választására a népszavazást megelőzően kialakított szavazókörökben kell lefolytatni.

A 30.§ (1) bekezdése az 1990. évi XLVI. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

(2)

A 30.§ (2) bekezdése az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát vesztette.

31.§ (1) Ugyanabban a kérdésben országos népszavazást 2 éven belül nem lehet kitűzni.

A 31.§ (1) bekezdése az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

(2) Az új Alkotmány megerősítését megtagadó (elvető) népszavazást követő 1 éven belül új népszavazást kell kitűzni.
(3) A népszavazással megerősített törvény módosítására - a törvény hatálybalépését követő két éven túl - a törvényalkotásra vonatkozó általános alkotmányos előírások szerint is sor kerülhet.
(4) Nem lehet kitűzni országos népszavazást az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját megelőző és azt követő 60 napon belüli időpontra.

A 31.§ az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (1) alapján módosított szöveg.

32.§ (1) A népszavazás elrendelésének és a népi kezdeményezés érdemi tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása, valamint a népszavazás lebonyolítására, a szavazás eredményének megállapítására vonatkozó törvényes előírások megsértése miatt az Alkotmánybírósághoz lehet alkotmányossági panaszt benyújtani.

Az Alkotmánybíróság 52/1997. (X.14.) AB határozatának III.fejezete szerint " ... Alkotmánybíróság az 1989. évi XVII. törvény 32.§-ának (1) bekezdésébol " az eredménytelen hitelesítésen alapuló " szövegrészt e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napjával ............ megsemmisíti".

(2) Az alkotmányossági panaszt a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és társadalmi szervek terjeszthetik elő.
(3) Az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás törvénysértő volta miatt
a) országos népszavazás esetében legalább 500;
b)-d)
állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást.

A 32.§ (3) bekezdésének b)-d) pontjai az 1990. évi XLV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályukat vesztették.

(4) A népi kezdeményezés tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása miatt
a) az országos népi kezdeményezés esetében legalább 200;
b)-d)
állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást.

A 32.§ (4) bekezdésének b)-d) pontja az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát vesztette.

(5) Az állampolgár a nyilvántartásból való kihagyás ellen a választójogi törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet.
33.§ Az országos népszavazás költségei a központi költségvetést terhelik.

A 33.§ az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében módosult szöveg.

VI. Fejezet
Záró rendelkezések

34.§

A 34.§ átvezetve az 1978. évi V. törvény 211.§-ába.

35.§ (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A 6.§ (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött, olyan nagyberuházáshoz kapcsolódó nemzetközi szerződésre, amely beruházás környezeti hatásai a szerződés megkötése után váltak teljes körben ismertté.