Magyarországon alkotmányos alapelv,
hogy a nép a hatalom birtokosa; hatalmát képviselői útján
gyakorolja. A képviseleti szervek hatékony működéséért
való folyamatos munkálkodás mellett a politikai
intézményrendszer demokratikus fejlesztéséhez tartozik az is,
hogy társadalompolitikai vagy egyéb szempontból kiemelkedő
jelentőségű ügyekben a nép közvetlenül is gyakorolhassa
hatalmát; legyen részese, meghatározója, illetve tevékeny
közreműködője a központi és helyi szinten hozott
legfontosabb állami döntéseknek.
Ezekre az elvi alapokra, valamint az Alkotmány 19.§ (4)
bekezdésének előírásaira is figyelemmel, az Országgyűlés
a népszavazásról és a népi kezdeményezésről a következő
törvényt alkotja:
A kihirdetés napja: 1989. június
15.
A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó
rendelkezéseket az 1990. évi LXV. törvény 115.§-ának (1)
bekezdése hatályon kívül helyezte, így a törvény
szövegét e rendelkezésnek megfelelően módosítva
közöljük.
1.§ (1) A népszavazás és a népi
kezdeményezés az állampolgároknak, illetve az állampolgárok
közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt
biztosít a hatalom gyakorlásában.
(2) A népi kezdeményezés és a népszavazás indítványozása
érdekében minden állampolgár jogosult - közterületen is -
aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés
céljából szervező munkát végezni.
(3) Az aláírásgyűjtésben, az aláírásgyűjtés
szervezésében résztvevő, illetőleg a népi kezdeményezést,
a népszavazást támogató - e törvény előírásai szerint
eljáró - állampolgárok az (1) bekezdésben meghatározott
alkotmányos jogukat gyakorolják.
(4) Nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból
fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben;
fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati
viszonyban levő személyektől, a szolgálati helyen vagy
szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési
eszközön; egészségügyi intézmény betegellátó
részlegében.
Az 1.§ (4) bekezdését az 1990.
évi XLVI. törvény 1.§-a iktatta a törvénybe
2.§ (1) A népszavazásban és a népi
kezdeményezésben való részvételre választójoggal
rendelkező állampolgárok (a továbbiakban: állampolgárok)
jogosultak.
(2)-(3)
A 2.§ (2)-(3) bekezdését az 1990.
évi LXV. törvény 115.§ (1) bekezdése hatályon kívül
helyezte.
(4) A népi kezdeményezés és a
népszavazás állampolgári kezdeményezése esetében a
választójogosultsági feltételnek a kezdeményezés
időpontjában kell fennállni.
3.§ A népszavazásra és a népi kezdeményezés gyakorlására
országos szinten (országos népszavazás) kerülhet sor.
A 3.§ szövege az 1990. évi LXV.
törvény 115.§ (1) bekezdésére figyelemmel módosult szöveg.
4.§ (1) A népszavazás tárgya lehet -
e törvényben meghatározott kivétellel - az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó kérdés.
(2) A döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás
eredménye az Országgyűlésre kötelező.
(3) A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok
közreműködését biztosítja az Országgyűlés döntéseinek
meghozatalában.
(4) A népi kezdeményezés az Országgyűlés hatáskörébe
tartozó döntések meghozatalára irányul.
A 4.§ szövege az 1990. évi LXV.
törvény 115.§ (1) bekezdése folytán módosult szöveg.
5.§ (1) Országos népszavazás
rendelhető el:
a) az Országgyűlés által elfogadott törvények
megerősítése, valamint
b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így
különösen: a törvényhozás elhatározása, törvény
elveinek meghatározása, nem törvényi formát igénylő, de
országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában.
(2) A népszavazás során hozott döntés az Országgyűlésre
kötelező. Ennek megfelelően:
a) az 5.§ (1) bekezdés a) pontja alapján lefolytatott
népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető
ki;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti népszavazás eredménye
az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további
munkáját.
6.§ (1) Nem bocsáthatók népszavazásra:
a) a költségvetésről, a központi adónemekről és
illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről
szóló törvények;
b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi
kérdésekben való döntések (kinevezések);
c) a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek
teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető
törvények.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott tilalom nem
vonatkozik a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek
jövőbeni vállalásának, illetőleg a lejárt nemzetközi
szerződések meghosszabbításának népszavazás útján
történő megerősítésre vagy elutasítására.
7.§ Az Alkotmány elfogadásáról (megerősítéséről)
népszavazás útján kell dönteni.
8.§ (1) A népszavazás kezdeményezésére jogosult:
a) a köztársasági elnök;
b) a Kormány;
c) legalább 50 országgyűlési képviselő;
d) legalább 50 ezer állampolgár.
A 8.§ az 1990. évi XL. törvény
51.§ (2) alapján módosított szöveg.
(2) A népszavazást kezdeményező
szerv, illetőleg személyek a népszavazásra bocsátandó
kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot tesznek.
(3) A népszavazást az Országgyűlés elnökénél kell
kezdeményezni.
(4) Az (1) bekezdésbe nem tartozó, a nyilvánvalóan nem
jogosult személyektől, szervektől érkező, illetőleg az (1)
bekezdés d) pontjában meghatározottnál kevesebb állampolgár
által támogatott kezdeményezéseket az Országgyűlés elnöke
elutasítja.
9.§ (1) Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli
el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi
ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül.
(2) Az országos népszavazás elrendeléséhez az
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
(3) Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről
szóló határozata tartalmazza:
a) a jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottság
előterjesztése alapján, a népszavazásra bocsátandó
kérdést (kérdéseket), valamint
b) a népszavazás időpontját.
(4) Az országos népszavazást az elrendelésétől számított
három hónapon belül kell lefolytatni.
(5) Az Országgyűlés a kezdeményezés elutasításáról is
határozatban dönt.
10.§ (1) Az Országgyűlés köteles elrendelni a 4.§ (2)
bekezdésében meghatározott népszavazást, ha legalább 100
ezer állampolgár kezdeményezi.
(2) A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési
határozat tartalmazza:
a) a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra
bocsátandó - kérdést (kérdéseket), valamint
b) a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.
11.§ (1) Az 5.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
tárgykörökben véleménynyilvánító népszavazás is
elrendelhető.
(2) A véleménynyilvánító népszavazás kezdeményezésére
és elrendelésére a 8-9.§ rendelkezései az irányadók.
(3) Az Országgyűlés a véleménynyilvánító népszavazást a
társadalmi vitára vonatkozó eljárási formában is
elrendelheti.
12.-16.§
A helyi népszavazással kapcsolatos
12-16.§-ok az 1990. évi LXV. törvény 115.§-ának (1)
bekezdése alapján hatályukat vesztették.
17.§ (1) Népi kezdeményezés útján
az Országgyűlés elé terjeszthetők mindazok az ügyek,
amelyek eldöntése hatáskörükbe tartozik.
A 17.§ az 1990. évi XLV. törvény
115.§ (1) alapján módosított szöveg.
(2) A népi kezdeményezésnek pontosan
és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra,
illetőleg döntésre javasolt ügyet (ügyeket).
18.§ (1) Az Országgyűléshez címzett népi kezdeményezést
legalább 10 ezer állampolgár nyújthat be az Országgyűlés
elnökéhez.
(2) Az Országgyűlés elnöke a benyújtást követő
legközelebbi ülésszak első ülésén köteles a népi
kezdeményezést bejelenteni.
(3) Az Országgyűlés, a népi kezdeményezés napirendre
tűzése tárgyában - az illetékes állandó bizottság
meghallgatását követően - az ülésszak tárgysorozatának
meghatározása keretében dönt.
(4) Az Országgyűlés köteles napirendjére tűzni a népi
kezdeményezésben meghatározott tárgykör megtárgyalását,
ha azt legalább 50 ezer állampolgár kéri.
19.§
A 19.§ az 1990. évi LXV. törvény
115.§ (2) bekezdése folytán hatályát vesztette.
20.§ (1) A népszavazás
lebonyolítására, eredményének megállapítására - az e
törvényben előírt kiegészítésekkel és eltérésekkel - az
országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény
(a továbbiakban: választójogi törvény) rendelkezései az
irányadók.
A 20.§ (1) bekezdése az 1990. évi
LXV. törvény 115.§ (1) bekezdésének megfelelően
módosított szöveg.
(2) Országos népszavazás elrendelése
esetén az Országgyűlés az országgyűlési képviselők
választásáról szóló törvényben meghatározottaktól
eltérő határidőket, határnapokat állapíthat meg.
A 20.§ (2) bekezdését az 1989.
évi XXXIX. törvény 1.§-a iktatta be a törvénybe.
21.§ (1) A népi kezdeményezést és a
népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó
íveken - az aláírások mellett - fel kell tüntetni a
kezdeményező olvasható nevét és lakcímét, valamint
természetes személyazonosító adatait vagy személyazonosító
jelét.
A 21.§ (1) bekezdése az 1992. LXVI.
törvény 43.§-ával megállapított szöveg.
(2) Valamennyi aláírást gyűjtő
ívet a népszavazásra javasolt kérdés (kérdések), illetve a
népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell
kezdeni.
(3) Az 1.§ (4) bekezdésében foglalt tilalom megszegésével
gyűjtött aláírások érvénytelenek.
A 21.§ (3) bekezdését az 1990.
évi XLVI. törvény 2.§-a iktatta be a törvénybe.
22.§ (1) Az Országgyűlés elnöke az
országos népszavazásra, valamint népi kezdeményezésre
irányuló állampolgári kezdeményezést (aláírásgyűjtő
íveket) a beérkezéstől számított 8 napon belül megküldi
az Országos Választási Elnökségnek.
(2) Az Országos Választási Elnökség - a helyi választási
elnökségek útján - gondoskodik a
népszavazás-kezdeményezés és a népi kezdeményezés
hitelesítéséről.
23.§ (1) A hitelesítés e törvény által előírt
számszerűség ellenőrzését, valamint a népszavazás
kezdeményezését és a népi kezdeményezést aláíró
állampolgároknak az állami népességnyilvántartás adatai
alapján történő azonosítását jelenti, kizárólag a
választójogosultság és a lakóhely megállapítása
céljából.
(2) Abban az esetben, ha a hitelesítés során alapos gyanú
merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a
választási elnökség - szúrópróbaszerűen - a
személyazonosságot is ellenőrizheti.
(3) A hitelesítést 30 napon belül kell lefolytatni.
(4) A hitelesítés lefolytatása során - azonosítási céllal
- az állampolgár nem idézhető.
(5) A hitelesítési eljárás eredményéről az Országos
Választási Elnökség írásban tájékoztatja az
Országgyűlés elnökét.
(6) A hitelesítés eredménytelensége esetén az
Országgyűlés
a) a 8.§ d) pontján alapuló népszavazásra irányuló
kezdeményezést, valamint a 18.§ (1) bekezdésére alapított
népi kezdeményezést elutasítja, illetve érdemi
tárgyalását mellőzi;
b) a 10.§ (1) bekezdésén alapuló népszavazás
elrendelésére irányuló kezdeményezést, és a 18.§ (4)
bekezdése szerinti népi kezdeményezést elutasítja, s egyben
úgy bírálja el, mintha azokat a 8.§ d) pontja, illetve a
18.§ (1) bekezdése alapján nyújtották volna be.
(7) Nem minősül eredménytelennek a hitelesítés mindaddig,
amíg a figyelembe vehető aláírások száma a törvényben
megállapított szám alá nem csökken.
(8)
A 23.§ (8) bekezdése az 1990. évi
LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát
vesztette.
24.§ (1) Az országos népszavazás
eredményéről az Országos Választási Elnökség írásban
tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(2) Az országos népszavazás eredményét a napilapokban
közzé kell tenni és az egyéb tömegkommunikációs eszközök
útján a lakosságot tájékoztatni kell.
(3) Az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán határozatba
foglalja a népszavazás eredményét.
(4)-(5)
A 24.§ (4)-(5) bekezdése az 1990.
évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát
vesztette.
25.§ (1) A népszavazásra feltett
kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy annak
alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon
válaszolni.
(2) A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést -
sorszámozva - egy szavazólapon kell feltüntetni.
26.§ A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot:
a) országos népszavazás esetén: a Magyar Közlönyben és az
országos napilapokban kell kihirdetni, illetőleg közzétenni.
b)
A 26.§ b) pontja az 1990. évi LXV.
törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát
vesztette.
27.§ (1) A népszavazásban résztvevő
állampolgárokat az országgyűlési képviselők
választásáról szóló törvény alapján nyilvántartásba
kell venni. A választók nyilvántartását az önkormányzat
hivatali helyiségében 8 napra közszemlére kell tenni és
ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
Egyidejűleg - ugyancsak a helyben szokásos módon - a
népszavazás elrendeléséről, továbbá a szavazás napjáról
és a szavazóhelyiség címéről a választópolgárokat
tájékoztatni kell.
A 27.§ az 1990. évi LXV. törvény
103.§ (3)-(4) alapján módosított szöveg.
(2) Az Alkotmányt és egyéb törvényt
megerősítő népszavazás esetében, a jogszabályokat
valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell tenni.
A 27.§ (2) bekezdésének 2. mondata
az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (1) bekezdése értelmében
hatályát vesztette.
28.§ (1) Az országos népszavazás
akkor érvényes és eredményes, ha
a) az ország összes választópolgárának több mint a fele
érvényesen szavazott és
b) az érvényesen szavazóknak több mint a fele a
megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) azonos választ
(válaszokat) adott.
(2) Az azonos kérdésre három, vagy több válaszlehetőséget
tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre
az (1) bekezdés a) pontja szerint érvényesen szavazók a
legtöbb azonos választ adták.
A 28.§ (2) bekezdését az 1989.
évi XXXIX. törvény 2.§-a iktatta be a törvénybe egyben a
korábbi (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre
változtatta.
(3)
A 28.§ (3) bekezdése az 1990. évi
LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát
vesztette.
29.§
A 29.§-t az 1989. évi XXXIX.
törvény 3.§-a hatályon kívül helyezte.
30.§ (1) Az országos népszavazást az
országgyűlési képviselők választására a népszavazást
megelőzően kialakított szavazókörökben kell lefolytatni.
A 30.§ (1) bekezdése az 1990. évi
XLVI. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.
(2)
A 30.§ (2) bekezdése az 1990. évi
LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése értelmében hatályát
vesztette.
31.§ (1) Ugyanabban a kérdésben
országos népszavazást 2 éven belül nem lehet kitűzni.
A 31.§ (1) bekezdése az 1990. évi
LXV. törvény 115.§ (1) bekezdésének megfelelően
módosított szöveg.
(2) Az új Alkotmány megerősítését
megtagadó (elvető) népszavazást követő 1 éven belül új
népszavazást kell kitűzni.
(3) A népszavazással megerősített törvény módosítására
- a törvény hatálybalépését követő két éven túl - a
törvényalkotásra vonatkozó általános alkotmányos
előírások szerint is sor kerülhet.
(4) Nem lehet kitűzni országos népszavazást az
országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásának időpontját
megelőző és azt követő 60 napon belüli időpontra.
A 31.§ az 1990. évi LXV. törvény
115.§ (1) alapján módosított szöveg.
32.§ (1) A népszavazás
elrendelésének és a népi kezdeményezés érdemi
tárgyalásának az
eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása, valamint a népszavazás
lebonyolítására, a szavazás eredményének
megállapítására vonatkozó törvényes előírások
megsértése miatt az Alkotmánybírósághoz lehet
alkotmányossági panaszt benyújtani.
Az Alkotmánybíróság 52/1997. (X.14.) AB határozatának III.fejezete szerint " ... Alkotmánybíróság az 1989. évi XVII. törvény 32.§-ának (1) bekezdésébol " az eredménytelen hitelesítésen alapuló " szövegrészt e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napjával ............ megsemmisíti".
(2) Az alkotmányossági panaszt a
népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és
társadalmi szervek terjeszthetik elő.
(3) Az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás
törvénysértő volta miatt
a) országos népszavazás esetében legalább 500;
b)-d)
állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást.
A 32.§ (3) bekezdésének b)-d)
pontjai az 1990. évi XLV. törvény 115.§ (2) bekezdése
értelmében hatályukat vesztették.
(4) A népi kezdeményezés
tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló
elutasítása miatt
a) az országos népi kezdeményezés esetében legalább 200;
b)-d)
állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást.
A 32.§ (4) bekezdésének b)-d)
pontja az 1990. évi LXV. törvény 115.§ (2) bekezdése
értelmében hatályát vesztette.
(5) Az állampolgár a
nyilvántartásból való kihagyás ellen a választójogi
törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet.
33.§ Az országos népszavazás költségei a központi
költségvetést terhelik.
A 33.§ az 1990. évi LXV. törvény
115.§ (2) bekezdése értelmében módosult szöveg.
34.§
A 34.§ átvezetve az 1978. évi V.
törvény 211.§-ába.
35.§ (1) Ez a törvény a kihirdetése
napján lép hatályba.
(2) A 6.§ (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés
nem vonatkozik a jelen törvény hatálybalépése előtt
megkötött, olyan nagyberuházáshoz kapcsolódó nemzetközi
szerződésre, amely beruházás környezeti hatásai a
szerződés megkötése után váltak teljes körben ismertté.