NÉPSZAVAZÁSI SZÓTÁR

 

akadályoztatás A szavazásban akadályozott az, aki a népszavazás napján külföldön tartózkodik, továbbá akinek nincs állandó lakóhelye,illetve tartózkodási helye Magyarországon.

aláírásgyűjtés Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatására aláírásgyűjtő íveken lehet aláírást gyűjteni. Ennek érdekében minden állampolgár jogosult - közterületen is - aláírásokat gyűjteni, illetőleg e célból szervező munkát végezni. Nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban lévő személyektől a szolgálati helyen, vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközökön; egészségügyi intézmény betegellátó részlegében. Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) megfogalmazásával kell kezdeni. Az aláírásgyűjtő íveken - az aláírások mellett - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható nevét és lakcímét, valamint személyi azonosítóját.

aláírás-hitelesítés A hitelesítés a népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírások számának ellenőrzését, valamint a népszavazás kezdeményezését aláíró állampolgárok azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és a lakóhely megállapítása céljából (az állami népességnyilvántartás adatai alapján). A választópolgárok által aláírt aláírásgyűjtő íveket az Országgyűlés elnökéhez kell beterjeszteni. Az Országgyűlés elnöke az íveket a beérkezéstől számított 8 napon belül az aláírások hitelesítésére jogosult Országos Választási Bizottságnak (OVB) küldi meg. A hitelesítést az OVB a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatallal végezteti el. Abban az esetben, ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, szúrópróbaszerűen a személyazonosság is ellenőrizhető. Ez az állampolgároktól történő nyilatkozatkérés formájában történik, a Hivatal elé idézni azonban e célból az állampolgárt nem lehet. A hitelesítést 30 napon belül kell lefolytatni. A hitelesítés eredményéről az Országos Választási Bizottság írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés e jelentés figyelembevételével hozza meg döntését az országos népszavazás elrendeléséről.

alkotmányossági panasz A népszavazás elrendelése és lebonyolítása, valamint az eredmény megállapítása során tapasztalt törvénysértés miatt az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az alkotmányossági panaszt az Alkotmánybírósághoz a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és társadalmi szervek terjeszthetik elő. Az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás törvénysértő volta miatt legalább 500 állampolgár együttes kérelemmel szintén az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybíróságnak a panasz tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslat nincsen.

állandó lakóhely Szavazni a választópolgár állandó lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Állandó lakóhelynek a személyi igazolványban szereplő lakóhely minősül. E szabály alól kivétel az igazolással szavazás. (Ld. még: igazolás)

általános választójog A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú állampolgár – az úgynevezett természetes kizáró okokat kivéve – szavazati joggal rendelkezik. Természetes kizáró ok a cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága, bűncselekmény elkövetése stb. (Ld. még: választójog, választójoggal nem rendelkező polgárok)

cselekvőképesség A cselekvőképesség tágabb értelemben az ember belátási képességének épségét és érettségét jelenti, amely az önálló akarat kialakításához szükséges. A jog nyelvén cselekvőképesség alatt az ember azon képességét értjük, hogy saját tényeivel – saját akaratelhatározásával, saját nevében, saját jognyilatkozatával – jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának vagy másnak, pl. saját maga szerződést köthet, végrendelkezhet, az általa okozott károkért saját maga tartozik kártérítéssel stb. A cselekvőképesség a jogképességnél szűkebb kategória: a csecsemő például jogképes, ám – tekintve, hogy nevében törvényes képviselője jár el – cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes ember jognyilatkozatához – eltekintve a jogszabály adta kivételektől – törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Korlátozottan cselekvőképes például a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú vagy az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal helyezett gondnokság alá. A cselekvőképesség hiánya vagy korlátozott volta az állampolgárt kizárja a választójog gyakorlásából. (Ld. még: jogképesség, választójoggal nem rendelkező polgárok)

Duna Palota Az Országos Választási Munkacsoport 1997. október 27-től november 18-ig a BM Duna Palotában működteti az Országos Választási Központot. (ld. még: Választási Információs Szolgálat)

egyenlő választójog A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban, közelebbről minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Az azonos értékű szavazati jog egyfelől a szavazatok számértékének egyenlőségét jelenti, magyarán minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie, így például a kétszavazatos országgyűlési választási rendszerben kettővel, az országos népszavazáson annyival, ahány kérdés van stb. Másfelől a szavazatok sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai közel azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét.

ellenőrzés Az ellenőrzés az országos népszavazás lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A szavazatszámláló bizottságok munkájában részt vehetnek a különböző pártok delegáltjai. A népszavazási eredmény számítógépes adatait azonos feltételekkel rendelkezésére kell bocsátani a választási szervekben közreműködő minden pártnak. A számítógépes szavazatösszesítő rendszerek előkészítése és megbízható működése, valamint a szavazatösszesítés felett az Országos Választási Bizottság folyamatosan, a népszavazás kitűzésétől őrködik, amelyben az országgyűlés által választott tagok mellett az országgyűlési pártok képviselői is részt vesznek. Ez a választási szerv állapítja meg és hirdeti ki a népszavazás országos eredményét. A népszavazás lebonyolításának nyilvánosságát erősíti, hogy a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, vonatkozik ez a szavazatszámláló bizottságok mellett működő választási munkacsoportok és az Országos Választási Bizottság mellett működő Országos Választási Munkacsoport tevékenységére is; e szervek munkáját azonban nem zavarhatják. A népszavazás törvényes lebonyolításának további garanciája a jogszabályok által biztosított jogorvoslati rendszer. Ld még.: jogorvoslat.

elsőként szavazó választópolgár A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le az urnákat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Az elsőként szavazó a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.

eredményesség A népszavazás eredményessége azt jelenti, hogy a népszavazás célja megvalósult, azaz: az Országgyűlés és a népszavazást kezdeményezők hű képet kaptak az ország lakosságának a feltett kérdésről kialakult véleményéről, és a lakosság kellőképpen egységesen vélekedik. Alkotmányunk ezt akkor látja biztosítottnak, ha a népszavazáson – a résztvettek számától függetlenül – az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

fakultatív népszavazás Ha az Országgyűlés csak arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás kiírását, de végső soron csupán mérlegeli, hogy a népszavazást kiírja-e, vagy sem, fakultatív népszavazásról beszélünk. Mérlegelés alapján az Országgyűlés elrendelheti az országos népszavazást a következők kezdeményezésére: a) 100.000-nél több, de 200.000-nél kevesebb választópolgár, b) a köztársasági elnök, c) a Kormány, d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada. (Ld. még: kötelező népszavazás)

hatáskör A feladatok minőségi (vertikális) megosztása a különböző szervek (hatóságok, bíróságok stb.) között, amely azt határozza meg, hogy egyes ügyek elbírálására milyen hatóság vagy bíróság jogosult. (Ld. még: illetékesség)

helyi népszavazás A helyi népszavazás a község, a város, a fővárosi kerület, a főváros, illetőleg a megye lakosságának közvetlen részvétele az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi ügyek intézésében. Helyi népszavazást meghatározott számú települési (megyei) önkormányzati képviselő, az önkormányzat bizottsága, a helyi társadalmi szervezet, továbbá meghatározott számú választópolgár kezdeményezhet. Hasonlóan az országos népszavazáshoz a jogszabályok megkülönböztetnek kötelezően kitűzendő és fakultatív helyi népszavazást; utóbbi esetben a képviselőtestület mérlegelheti a helyi népszavazás kitűzését.

igazolás Az igazolás a Polgármesteri Hivatal által kiállított közokirat, amely arra szolgál, hogy a választópolgár máshol szavazhasson, mint ahol a névjegyzékben eredetileg szerepelt. Erre két esetben lehet szükség. Egyfelől lakóhely megváltoztatása esetén, amikor a választópolgár a névjegyzék elkészülte (1997. október 27.) után lakóhelyét a névjegyzéket vezető település területén megszűnteti. Igazolás kiadásának másfelől helye van akkor is, ha választópolgár a népszavazás napján lakóhelyétől távol tartózkodik. Ebben az esetben az igazolás a választópolgár nyilatkozata alapján tartalmazza azt a települést, ahol szavazni kíván.

Igazolást igényelni a (korábbi) lakóhelyen a Polgármesteri Hivatalban a népszavazást megelőző napon 16 óráig, levélben pedig november 11-ig lehet.A választópolgár új lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén az igazolással a népszavazást megelőző napon 16 óráig a Polgármesteri Hivatalban, a népszavazás napján pedig az új lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez közel eső szavazókörben kérheti, hogy vegyék fel a névjegyzékbe, és így ott szavazhat.

illetékesség A feladatok területi hovatartozás szerinti (horizontális) megosztása az azonos hatáskörrel rendelkező szervek (hatóságok, bíróságok stb.) között. Például a szavazatszámláló bizottság mint hatóság a szavazókör területén lakó, tartózkodó és a szavazóhelyiségben szavazó polgárok felett rendelkezik illetékességgel. Ugyanígy az országban működő számos, azonos hatáskörrel felruházott helyi bíróság valamelyike abban az ügyben járhat el, amely valahogyan az adott bíróság illetékességi területéhez kötődik (ott található az adós lakóhelye, ott született a megtámadott határozat stb.). (Ld. még: hatáskör)

jegyzőkönyvvezető A népszavazás napján a szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki a település polgármesteri hivatalának munkatársa. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a szavazatszámláló bizottság döntéseinek megfelelően a különböző jegyzékek, jegyzőkönyvek és a névjegyzék vezetése, a szavazás lezárása után pedig az adatlap és a szavazóköri jegyzőkönyv kitöltése.

jogorvoslat A népszavazás elrendelése és lebonyolítása, valamint az eredmény megállapítása során tapasztalt törvénysértés miatt az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az alkotmányossági panaszt az Alkotmánybírósághoz a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és társadalmi szervek terjeszthetik elő. Az Alkotmánybíróságnak a panasz tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslat nincsen. A választások tisztaságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények ellen a szavazatszámláló bizottságokhoz lehet fordulni. A szavazatszámláló bizottságoknak ezekben az ügyekben hozott döntéseit a területi választási bizottságok bírálhatják felül.

kampánycsend A szavazást megelőző nap 0.00 órájától választási kampányt folytatni tilos.

képviseleti (közvetett) demokrácia A képviseleti vagy közvetett demokrácia esetében a nép az általa választott képviselők révén alkotja a törvényeket, gyakorolja közhatalmat. A mai modern demokratikus államok általánosan elterjedt hatalomgyakorlási formája. (Ld. még: közvetlen demokrácia)

kifogás A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt – azaz 1997. október 29-től 1997. november 5-ig –írásban emelhető kifogás a névjegyzéket vezető települési jegyzőnél.

kopogtatócédula A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés, közismert nevén a kopogtatócédula hívja fel a választópolgár figyelmét az országos népszavazásra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a népszavazás elrendeléséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. A kopogtatócédula 1997. október 27-ig készül el a névjegyzék felhasználásával, és azt a névjegyzéket vezető települési jegyző október 29-ig postán juttatja el a választópolgároknak.

kötelező népszavazás Kötelező népszavazásról beszélünk, amikor az Országgyűlésnek el kell rendelnie az országos népszavazást az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről, ha azt legalább 200.000 választópolgár az Alkotmányban és más törvényekben előírtaknak megfelelően kezdeményezi – függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Ha ezt az Országgyűlés elmulasztaná, alkotmánysértést vagy törvénysértést követne el. Az Országgyűlés által kötelezően elrendelendő népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező (Ld. még: ügydöntő népszavazás).

közvéleménykutatás A népszavazás napját megelőzően és követően közvéleménykutatás végezhető, annak eredményét azonban a népszavazást megelőző nyolcadik naptól (1997. november 8-tól) a népszavazás napján 19 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni.A népszavazás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvéleménykutatás: (1) csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat; (2) a közvéleménykutató a szavazóhelyiségbe és az azzal érintkező helyiségekbe nem léphet be; (3) a közvéleménykutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg. A választópolgárnak joga van véleményét titokban tartani. A közvéleménykutatónak adott válaszok a népszavazás eredményét nem befolyásolják.

közvetlen demokrácia A közhatalom gyakorlásának történeti alapformája a közvetlen demokrácia, amelyet kivételesen alkalmaznak, a néphatalom gyakorlásának fő formája ma már a képviseleti demokrácia. Lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a jogalkotásban, a közügyek vitelében. A közvetlen hatalomgyakorlás két intézményesült eszköze a népszavazás és a népi kezdeményezés. (Ld. még: képviseleti demokrácia)

közvetlen szavazás A szavazás közvetlensége azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során. A választások tipikus formája kétségtelenül a közvetlen szavazás, ám a demokratikus országokban a közvetett választás számos változatát alkalmazzák, mint például az Egyesült Államokban, ahol a választópolgárok ún. választási megbízottakra, elektorokra szavaznak, és az elektor lesz jogosult a tényleges választásra.

közszemlére tétel A névjegyzéket a település (község, város, fővárosi kerület) jegyzője a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában 1997. október 29-től november 5-ig közszemlére teszi, ahol azt bárki megtekintheti. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell.

mozgóurna A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja – kérésére lakásán, tartózkodási helyén – felkeresi a mozgóurnával. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnás szavazást az illetékes szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni.

népi kezdeményezés A népszavazás mellett a közvetlen demokrácia másik fontos intézményét képező népi kezdeményezés az országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányul. Népi kezdeményezésnél a cél tehát az, hogy az Országgyűlés tűzzön napirendjére egy ügyet, és hozzon döntést róla.

népszavazás elrendelése Az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Országgyűlésnek tárgyalnia kell és határozatot kell hoznia az országos népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről: így a népszavazás elrendeléséről avagy a népszavazási kezdeményezés elutasításáról. E határozat meghozatalára a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakon, de legkésőbb két hónapon belül sort kell keríteni. Az országos népszavazást elrendelő határozatba az Országgyűlésnek bele kell foglalnia a kezdeményezők által a népszavazás szavazólapjára felvetetni kívánt kérdést (kérdéseket), továbbá azt az időpontot, melyre a köztársaság elnökétől a népszavazás időpontjának kitűzését az Országgyűlés kéri. (Ld. még: kötelező népszavazás, fakultatív népszavazás)

népszavazás kezdeményezése A népszavazás kezdeményezését az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtani; ez vonatkozik a kezdeményezésre jogosult valamennyi szerv, illetőleg személy (személyek) által történő kezdeményezésre. Országos népszavazás elrendelését a következők kezdeményezhetik: a) a választópolgárok (ha 100.000-nél több, de 200.000-nél kevesebb választópolgár támogatja a kezdeményezést, a népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ; ha viszont a kezdeményező választópolgárok száma eléri a 200.000-et, az országos népszavazást el kell rendelni), b) a köztársasági elnök, c) a Kormány, d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada. A b), c), és d) pontokban említettek kezdeményezése esetén az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ. Fontos, hogy a népszavazást kezdeményezőknek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot kell tenniük.

népszavazás kitűzése A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A népszavazást a köztársasági elnöknek az Országgyűlés általi elrendeléstől számított három hónapon belüli időpontra kell kitűznie. Nem tűzheti ki viszont a köztársasági elnök az országos népszavazást az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját megelőző és az azt követő 60 napon belüli időpontra.

népszavazási jogszabályok 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL; 1989. évi XVII. törvény a népszavazásról és népi kezdeményzésről; 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról; az Országgyűlés 86/1997. (X. 8.) OGY határozata az országos népszavazás elrendeléséről, A Köztársaság Elnökének 145/1997. (X. 10.) KE határozata az országos népszavazás időpontjának kitűzéséről; 53/1997. (X. 10.) BM rendelet az 1997. november 16-ra kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek, határnapjainak naptár szerinti megállapításáról, a választási munkacsoportok feladatiról és a szavazatösszesítés rendjéről; 54/1997. (X. 10.) BM rendelet az 1997. november 16-ra kitűzött országos népszavazás és az 1998. évi képviselőválasztások költségeinek normatíváiról, tételeiről és elszámolási rendjéről.

népszavazási kérdés A népszavazás politikai súlya, eredményessége nagymértékben függ a feltett kérdés (kérdések) megfogalmazásától és közérthetőségétől, ezért a népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek során a közügyekben átlagosan tájékozott választópolgár körültekintését kell figyelembe venni. A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést - sorszámozva - egy szavazólapon kell feltüntetni.

népszavazási tilalmi idő Országos népszavazást nem lehet kitűzni az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját megelőző és az azt követő 60 napon belüli időpontra sem lehet kitűzni.

névjegyzék Az országos népszavazáson szavazati joggal rendelkezők nyilvántartása (névjegyzék) olyan közhitelű és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az országos népszavazáson szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a népszavazást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat.

országos népszavazás Az országos népszavazás során a polgárok titkosan nyilvánítanak véleményt a szavazólapon feltett kérdésben vagy kérdésekben. Ezzel az Országgyűlés és a népszavazást kezdeményezők pontos képet kaphatnak az ország lakosságának a feltett kérdésről kialakult véleményéről, s arra a jogszabályok alkotása során figyelemmel lehetnek. Az országos népszavazás egyúttal lehetőség az ország választópolgárai számára, hogy országos érdekű és valamennyiünket érintő kérdésekben véleményük kinyilvánításával közvetlenül befolyásolják az Országgyűlés, a Kormány vagy más országos szerv munkáját. (Ld. még: közvetlen demokrácia)

próba A népszavazás gördülékeny és zavartalan lebonyolítása igyényli a szavazatösszesítés alapját képező jogi és informatikai rendszerek előzetes kipróbálását annak érdekében, hogy a technikai és számítógépes programrendszerek megbízhatóságáról teljes körűen és együttesen meggyőződjenek, és ezáltal a lebonyolításban résztvevők feladatukat megismerjék és begyakorolják. A népszavazás technikai és terhelési próbájára 1997. október 28-án, főpróbájára 1997. november 4-én kerül sor.

szavazás A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak vagy ott, ahol őket a névjegyzékbe utólag igazolás vagy személyi igazolványuk alapján felvették. A szavazáshoz az szükséges, hogy a választópolgár a szavazatszámláló bizottság előtt személyi igazolványával vagy más fényképes igazolvánnyal (közokirattal!) bizonyítsa kilétét. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság átadja a szavazólapo(ka)t. Érvényesen szavazni kérdésenként csak egy válaszra, a válasz alatti vagy melletti körben elhelyezett "X" vagy "+" jellel lehet. A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják le, egyértelműen meg lehessen állapítani, a szavazó melyik válaszra szavazott, a szavazólapot lepecsételjék a polgármesteri hivatal vagy a szavazatszámláló bizottság bélyegzőjével, továbbá hogy a szavazólapot tollal töltsék ki. A szavazólapot kitöltése után az urnába kell dobni. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. (Ld. még: igazolás)

szavazás ideje Szavazni a szavazás napján 6 órától lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék. A szavazás 19 óráig tart.

szavazás lezárása A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, ezt követően szavazatot nem szabad elfogadni.

szavazatszámlálás,szavazatösszesítés A szavazatszámláló bizottság (SZSZB) a szavazás lezárását követően két lépcsőben összesíti a szavazóköri szavazatokat. Az első lépcsőben előbb megszámlálja az urnában levő szavazólapokat, majd az egyes válaszokra adott szavazatokat kérdésenként az alábbi csopotosításban: Érvénytelen szavazatok, Érvényes szavazatok, ezen belül IGEN és NEM szavazatok, s végül Vitatott szavazatok száma. Ezeket az adatokat a jegyzőkönyvvezető felvezti az Adatlapra, amely külön rovatot tartalmaz a vitatott szavazatok feltüntetésére. Az Adatlap a népszavazás előzetes eredményét és a választási szervek, valamint a közvélemény gyors tájékoztatását szolgálja, ezért a vitatott, nem egyértelmű szavazatokról az SZSZB csak az Adatlap továbbítása után határoz. A végleges szavazóköri eredmény a szavazatösszesítés második lépcsőjét képező szavazóköri jegyzőkönyvre kerül fel. A szavazatszámlálás munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt. A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják.

szavazatszámláló bizottság tagjai A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból, másrészt az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok által megbízott tagokból állnak.

szavazófülke Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek a szavazás titkosságát szolgálják A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A választópolgárok a szavazófülkén kívül is kitölthetik a szavazólapot.

szavazóhelyiség Az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a kopogtatócédulából értesülnek. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsák. Szolgálatot teljesítő rendőr a szavazóhelyiségbe csak a szavazatszámláló bizottság elnökének engedélyével léphet be. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van.

szavazókör A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. A szavazókörök az országos népszavazáson az országgyűlési képviselőválasztásra kialakított szavazókörökkel azonosak, így a polgárok többsége a megszokott helyen szavazhat.

szavazólap A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést – sorszámozva – egy szavazólap tartalmazza. Szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja a polgármesteri hivatal vagy a szavazókör hivatalos bélyegzőjével, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapot kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.

tiltott népszavazási tárgyak Vannak olyan, a köz érdekét szolgáló intézmények és szabályok, amelyeknek feltétlenül érvényesülniük kell, még ha a polgárok egy része nehezményezi is azokat, vagy az ország érdekével ellentétesnek találja. Ezekben a kérdésekben egy népszavazás esetleg olyan bizonytalanságot idézhet elő, amely sérti az ország, s így valamennyiünk érdekét. Alkotmányunk szerint ezért nem lehet országos népszavazást tartani az ország költségvetéséről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. Az Alkotmánynak a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről tartott népszavazás esetleg az ezekbe a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat ingatná meg. A hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése, a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazása nagy körültekintést és adott esetben gyors döntést igényel, amit népszavazás rendezése hátráltatna. Más kérdésekről a polgárok már más formában, más demokratikus fórumon döntöttek. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (átalakítási, megszüntetési) kérdésekről, az Országgyűlés feloszlatásáról, a Kormány programjáról az ország lakossága tulajdonképpen a négyévenként megrendezendő országgyűlési képviselőválasztás alkalmával dönthet. Ezekben a kérdésekben országos népszavazás rendezése – a felső vezetés túl gyakori változása miatt – az ország irányítását tenné bizonytalanná. A helyi önkormányzat képviselő-testületének a feloszlatása ezen felül nem is országos ügy. A hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről, illetőleg e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról azért nem dönthetünk országos népszavazáson, mert ha országunk nemzetközi kötelezettségeit túl gyakran módosítaná, a nemzetközi együttélés évek hosszú sora alatt kialakult rendjét és békéjét veszélyeztetné, amivel hazánk nemzetközi megítélése romlana. Célszerűbb ezeket a kérdéseket az arra megfelelő szakértelemmel rendelkező Országgyűlésre és Kormányra bízni. Fontos, hogy ez a tilalom nem vonatkozik a jövőben megkötendő, tehát még nem hatályos nemzetközi szerződésekre, következésképp a NATO-csatlakozásra sem. Végül a közkegyelem gyakorlásáról sem dönthetünk országos népszavazáson, ennek jogával csak az Országgyűlés rendelkezik, amikoris az enyhébb bűncselekményt elkövetők egy részét törvényben mentesíti a kiszabott büntetés alól.

titkos szavazás A szavazás titkossága azt jelenti, hogya választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat.

urna Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó állampolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

ügydöntő népszavazás Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: a véleménynyilvánító népszavazás és az ügydöntő népszavazás. Az ügydöntő népszavazás esetében az eredményes népszavazás eredménye kötelező az Országgyűlésre, azaz a népszavazásra feltett kérdésekben hozandó törvények megalkotása során a választópolgárok többségi véleményét nem hagyhatja figyelmen kívül. Az Országgyűlés által kötelezően elrendelendő népszavazás eredménye az Országgyűlésre mindig kötelező. (Ld. még: véleménynyilvánító népszavazás)

választási alapelvek A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága.

Választási Információs Szolgálat Az Országos Választási Munkacsoport Választási Információs Szolgálatot (VISZ) működtet, amelynek alapvető feladata az adatszolgáltatás, valamint a választópolgárok, a sajtó, a külföldi és hazai érdeklődők és a politikai pártok tájékoztatása jogi kérdésekben. Az érdeklődők a telefonon, telefaxon, e-mail-en vagy levélben feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal vagy 1-2 napon belül választ kaphatnak. A VISZ az alábbi helyen és időben érhető el: személyesen: hétfőtől csütörtökig: 8.30-16.30, pénteken: 8.30-14.00. a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalban (KÖNYV) (Budapest II., Páfrány u. 9. fszt.). 1997. november 15-én és 16-án a VISZ személyesen a BM Duna Palotában érhető el (Budapest V., Zrínyi u. 5.). Levélcím: KÖNYV VISZ, 1450 Budapest Pf. 81. Telefon: ingyenesen hívható "Zöld szám": 06-80-270-000 (üzenetrögzítő is), 391-3608, telefax: 391-3609. E-mail: visz@mail.valasztas.hu, X-400: V=visz, Sz=osz, PRMD=pamnet, ADMD=attmail, C=hu; WEB: http://www.valasztas.hu

választási munkacsoport A népszavazás szervezési, ügyviteli, technikai előkészítésére, lebonyolítására a következő választási munkacsoportok működnek: a településeken helyi választási munkacsoport (HVM), az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén működő helyi választási munkacsoport, (OEVM), a megyékben területi választási munkacsoport (TVM), Országos Választási Munkacsoport (OVM). A HVM és az OEVM vezetője a települési jegyző, a TVM vezetője a megyei (fővárosi) főjegyző, az OVM vezetőjét a belügyminiszter nevezi ki.

választási szervek Ellentétben az országgyűlési képviselőválasztással az országos népszavazásnál csupán két választási szerv működik: a szavazatszámláló bizottság és az Országos Választási Bizottság. A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri népszavazási eredmények összesítésével az Országos Választási Bizottság állapítja meg és hirdeti ki a népszavazás országos eredményét. A két választási szerv működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási szerv testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A választási szervet az elnök képviseli.

választójog(osultság) Az országos népszavazáson való részvételre a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak. A választójogosultság meglétét az országgyűlési képviselők választására érvényes rendelkezések szerint bírálják el. Ez azt jelenti, hogy az a választópolgár, aki részt vehet az országgyűlési képviselők választásán, az szavazhat az országos népszavazáson is. (A népszavazáson részt venni jogosult választópolgár saját döntésétől függ, hogy élni kíván-e jogával.) Ennek megfelelően az országos népszavazáson szavazati joga van minden - magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező - nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha valamilyen természetes kizáró ok áll fenn. (Ld. még: választójoggal nem rendelkező polgárok)

választójoggal nem rendelkező polgárok Azok a választópolgárok, akiknél a törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll, nem élhetnek választójogukkal. Így nincs választójoga annak, (1) aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; (2) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; (3) aki szabadságvesztés büntetését tölti; (4) aki büntetőeljrásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

választópolgár visszautasítása A szavazatszámláló bíróság visszautasítja azt a választópolgárt (azaz megtagadja a szavazólap átadását), aki nem tudja személyazonosságát megfelelően igazolni (pl. személyi igazolvánnyal), illetőleg aki igazolás hiányában nem vehető fel a névjegyzékbe. (Ld. még: igazolás)

véleménynyilvánító népszavazás Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: az ügydöntő népszavazás és a véleménynyilvánító népszavazás. Utóbbi esetében a népszavazás eredménye csupán befolyásolja az Országgyűlést a népszavazáson szerepelt ügy tekintetében, de az eredmény a testületre jogilag nem kötelező, a meghozott törvény tartalma attól eltérhet. (Ld. még: ügydöntő népszavazás)