Választási információk vakok és gyengénlátók számára

Az Országos Választási Bizottság
51/2004. (V. 17.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a Magyar Vidék és Polgári Párt és a Zöld Párt által az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán állított közös lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő

határozatot:

az Országos Választási Bizottság a Magyar Vidék és Polgári Párt és a Zöld Párt által az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán állított közös lista nyilvántartásba vételét megtagadja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2004. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I.

A Magyar Vidék és Polgári Párt és a Zöld Párt az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán közös listáját 2004. május 14-én jelentette be.

A bejelentéssel egyidejűleg átadta ajánlószelvényeit is, melyeket az Országos Választási Iroda ellenőrzött. Az ellenőrzés eredményeként az Országos Választási Iroda a leadott 23.109 ajánlószelvény vizsgálata alapján megállapította, hogy a benyújtott ajánlószelvényekből 20.114 darab annyiban megfelel a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 47. § (2) bekezdésében foglaltaknak, hogy ezek az ajánlószelvények valamennyi, az idézett jogszabályban meghatározott adatot tartalmaznak. A benyújtott ajánlószelvényekből összesen 2995 darab az alaki feltételek megsértése, többszörös ajánlás, téves adat feltüntetése okán, illetve azért bizonyult érvénytelennek, mert az ajánlószelvényt kitöltőnek nem volt választójoga. 

Az Országos Választási Bizottsághoz az ajánlásokkal, az ajánlószelvények gyűjtésével kapcsolatban egy választópolgár panaszt nyújtott be, amely szerint az érintett választópolgár ajánlószelvénye kitöltésekor csupán a közös listát állító jelölő szervezetek egyikét ajánlotta, és nem tüntette föl az ajánlószelvényen mindkét szervezet nevét, holott a két szervezet által állított közös lista esetében az ajánlószelvényeken mindkét, a közös listát állító jelölő szervezet nevét föl kellett volna tüntetni. 

Az Országos Választási Bizottság a panasz alapján megvizsgálta az ajánlószelvények gyűjtésének a jogszabályi követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel annak a körülménynek a tisztázására, hogy vajon az ajánlószelvények kitöltésekor az ajánlószelvényt kitöltő választópolgárok annak tudatában adták-e le a jelölést, hogy az a közös listát állított mindkét jelölő szervezet ajánlását jelenti. A vizsgálat egyben annak megállapítására szolgált, hogy kizárható-e a jelölő szervezetek által folytatott olyan gyakorlat, amely szerint az ajánlószelvényekre utólag, a választópolgárok tudta nélkül vezették rá a másik - az adott ajánló szelvényen eredetileg nem szereplő - jelölő szervezet nevét. 

Az Országos Választási Bizottság a következő jogszabályi rendelkezésekből indult ki:

- A Ve. 50. § (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy "érvénytelen az az ajánlás, amelyet nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le". 
- A Ve. 47. § (1) bekezdése szerint "az ajánlószelvényen jelöltet ajánlani a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetőleg a jelölő szervezet képviselője részére történő átadásával lehet".
- A Ve. 47. § (2) bekezdése szerint "a választópolgárokhoz eljuttatott ajánlószelvény tartalmazza a választás megnevezését. Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja."
- A Ve. 49. § (1) bekezdése szerint "közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve."

A fenti jogszabályhelyek, valamint az Országos Választási Bizottságnak az ajánlószelvények gyűjtése tárgyában meghozott állásfoglalásai alapján egyértelmű, hogy a közös lista ajánlására átadott ajánlószelvényen már a jelölő szervezet részére történő átadásakor szerepelnie kell valamennyi jelölő szervezet megnevezésének. Az ajánlószelvényt - kivéve a saját kezű aláírás elhelyezésére szolgáló részt - nem kell feltétlenül az ajánlást leadó választópolgárnak teljes egészében saját kezűleg kitöltenie. Ugyanakkor a választópolgárnak az ajánlószelvény kitöltése időpontjában már tisztában kell lennie azzal, (és az ajánlószelvényt ennek tudatában kell aláírnia), hogy az ajánlószelvény közös listára, a közös listán szereplő valamennyi jelölőszervezetre egyaránt vonatkozik. Ez a fenti jogszabályhelyek mellett egyértelműen következik a 2/1998. (III. 14.) és a 7/2002. (II. 7.) OVB számú állásfoglalásból. Érvénytelen, és nem vehető figyelembe tehát az az ajánlószelvény, amelyre a közös listát állító valamely jelölő szervezet nevét utólagosan, az ajánlást leadó választópolgár kifejezett beleegyezése nélkül vezetik rá. 

Annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlószelvények gyűjtése megfelelt-e a fentiekben összefoglalt követelményeknek, és az ajánlószelvények az azokat leadó választópolgárok akaratát tükrözik-e, az Országos Választási Bizottság a következő körülményeket mérlegelte: 

1. A két jelölő szervezet által a választási eljárásban való képviseletre, nyilatkozattételre közösen meghatalmazott személy, Nagy S. A. úr által az Országos Választási Bizottság 2004. május 16-i ülésének hivatalos jegyzőkönyvébe mondott - az Országos Választási Bizottság elnöke kérdésére tett - nyilatkozatában nem zárta ki azt, hogy az ajánlószelvények gyűjtésekor előfordult olyan eset, amikor az ajánlószelvényt csak az egyik jelölő szervezet nevére kitöltve gyűjtötték. 

2. A Magyar Szociális Zöld Párt (Zöld Párt) elnöke, S. O. az Országos Választási Bizottság 2004. május 17-i ülésén olyan nyilatkozatot tett, mely szerint előfordulhatott olyan eset, amikor az ajánlószelvény fejrészét utólag, már nem a választópolgár jelenlétében töltötték ki.

3. A Magyar Vidék és Polgári Párt jelölő szervezet képviseletében dr. Bánk Attila pártelnök, a Zöld Párt jelölő szervezet képviseletében S. O. pártelnök az Országos Választási Bizottság 2004. május 17-i ülésén - büntetőjogi felelősségük tudatában - tett egybehangzó nyilatkozata azt tartalmazta, hogy az ajánlószelvények gyűjtésének teljes folyamata a választási eljárási törvény és a vonatkozó jogszabályok előírásainak teljes egészében megfelelő módon történt. Ugyanakkor a pártelnökök arra nézve nem tudtak megalapozott nyilatkozatot tenni, hogy az ajánlószelvények gyűjtésekor (amelyet ténylegesen a pártok számára közreműködők, aktivisták végeztek) az ajánlást adó választópolgárok minden esetben annak tudatában tették-e meg ajánlásukat, hogy az mindkét jelölő szervezetre, azok közös listájára történik. 

4. Az Országos Választási Bizottság mérlegelés körébe vonta azt a körülményt is, hogy - annak ellenére, hogy a pártelnökök által az Országos Választási Bizottság 2004. május 17-i ülésén tett nyilatkozat szerint a közös lista állításáról már 2004. március 16-án döntés született, és az ajánlószelvények gyűjtése ezt követően rövid időn belül megindult - a Zöld Pártot mint jelölő szervezetet későbbi időpontban, 2004. május 11-én vette nyilvántartásba az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán az OVB.

5. Az Országos Választási Bizottság 2004. május 16-án közzétett felhívása nyomán több olyan választópolgári bejelentés is érkezett, amelyek szerint az adott választópolgár kizárólag az egyik jelölő szervezetre adta le az ajánlását. Emellett a Zöld Unió Párt elnöke, A. T. úr, - aki szintén részt vett a Zöld Párt részére leadott ajánlószelvények összegyűjtésében - telefoni megkeresés során úgy nyilatkozott, hogy az általa összegyűjtött ajánlószelvényeken kizárólag a Zöld Párt, mint jelölő szervezet került feltüntetésre. 

6. Az Országos Választási Bizottság a 2004. május 17-i ülésén véletlenszerű mintavétel útján kiválasztott a formai szempontból megfelelő ajánlószelvények közül összesen 688 darabot. Az Országos Választási Bizottság tagjai ezeket személyesen áttekintették, és úgy találták, hogy ezek között összesen 351 olyan ajánlószelvény van, amelyekről megalapozottan feltételezhető, hogy az egyik jelölő szervezet nevét utólagosan vezették rá a szelvényre. Erre a következtetésre azért jutott az Országos Választási Bizottság, mert egyfelől a két jelölő szervezet nevének írásmódja, másfelől a használt írószer színe és fajtája is eltért, és ezek egyenként is eltértek az ajánlószelvényt kitöltő választópolgár aláírásának formájától. Bár a mintavétel nem a statisztikai mintavétel szabályai szerint történt, ugyanakkor a vizsgálat alapján mégis kijelenthető, hogy a jelölő szervezetekre leadott érvényes ajánlások között nagyszámú olyan szelvény szerepel, amelyek kitöltése, illetve gyűjtése nem felel meg a választási eljárási jogszabályok követelményeinek, és nem tükrözi minden kétséget kizáróan a választópolgárok akaratát. 

Az Országos Választási bizottság a döntése alapjául szolgáló bizonyítékokat szabadon, saját belátása szerint mérlegeli. Az Országos Választási Bizottság a fenti körülmények együttes mérlegelése alapján - egyhangúlag - úgy döntött, hogy a jelölő szervezetek által állított közös listára nem érkezett a jogszabályi követelményeknek minden tekintetben megfelelően gyűjtött és kitöltött 20.000 darab ajánlószelvény, ennek megfelelően az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 5. §-án, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 34. § (2) bekezdésének b) pontján, 47. §-án, 49. §-ának (1) bekezdésén, 50. §-a (1) bekezdésének b) pontján, 55. §-án és 56. §-ának (3) bekezdésén, valamint 99/L. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 77. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 78. §-ának (1) és (4) bekezdésén, valamint 80. §-ának (4) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. május 17.

Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke