A címben említett két jogszabály egyes rendelkezéseit azért szükséges "egységes szerkezetben" megjeleníteni, hogy világosan látható legyen a kettő közti szoros összefüggés, és így egyrészt a helyi választási irodák vezetői tisztában legyenek a fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal amikor a szavazóhelyiségekben a szavazás feltételeit megteremtik, másrészt a fogyatékos választópolgárok tisztában legyenek törvénybe foglalt jogaikkal.

Az Alkotmányból következően a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti. Ennek egyik lehetséges módjaként 1998-ban olyan átfogó törvény született, mely kizárólag a fogyatékos emberek helyzetét kívánja rendezni. Mivel azelőtt ilyen, illetőleg ehhez hasonló törvény nem létezett, indokoltnak tartjuk közzétenni füzetünk mellékletében a jogszabály egész szövegét.

A törvény az állam kötelezettségévé teszi, hogy olyan körülményeket kell teremtenie, melyben a fogyatékos emberek képesek lesznek a teljesebb életre, fogyatékosságból fakadó terheik csökkentésére. Az államnak a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelnie a fogyatékos személyek szükségleteit, figyelemmel kell lennie arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. Meg kell teremtenie azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt, köteles gondoskodnia a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről.

Ezen intézményrendszer részét kell képeznie a választási igazgatás azon szabályainak, melyek megteremtik a "lehetőségek egyenlőségét" választó és választó, fogyatékos és nem fogyatékos személy között.

"A választójogi törvény szempontjából a jogegyenlőség megvalósulását célzó állami intézkedési kötelezettség azt jelenti, hogy az állam egyenlő feltételeket köteles biztosítani azoknak, akik jelölési jogukkal élni kívánnak és azoknak is, akik jelöltek akarnak lenni." [19/1994. (IV.1.) AB határozat]

A fogyatékosok jogairól szóló törvény a fogyatékos személyt megillető jogok körében említi meg az akadálymentes környezethez való jogot. A törvény indoklása az akadálymentesség alapvető szempontjai közt említi meg a következőket:

• hely a vízszintes közlekedéshez,
• bejáratok (szélesség, magasság, elegendő tér a nyitáshoz, záráshoz),
• függőleges közlekedést segítő eszközök (például lift),
• tér a rendeltetésszerű használathoz.

E törvénnyel összhangban a helyi választási iroda vezetőjének úgy kell kijelölnie a szavazóhelyiségeket, hogy azokat fogyatékos embertársaink is különösebb nehézség nélkül megközelíthessék, és ugyanilyen nehézség nélkül adhassák le szavazatukat. Ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy

• a szavazóhelyiség bejárata fogyatékos személyek számára is könnyen megközelíthető legyen;
  
• a szavazóhelyiségbe való bejutást ne akadályozza meg helyszűke vagy szintkülönbség, keskeny átjáró vagy el nem érhető kezelő szerkezet (például el nem érhető lift-gomb);
  
• a szavazófülkébe a fogyatékos személy akár kerekes székkel is beférjen, és ott az íráshoz szükséges támaszték olyan magasságban legyen elhelyezve, hogy azt a fogyatékos személy is könnyedén használhassa;
  
• a kerekes székkel való közlekedés elősegítése érdekében minden lehetséges helyen rámpák és egyéb segítő alkalmatosságok tegyék lehetővé a mozgást;
  
• a szavazóhelyiségek közelében legyen a mozgáskorlátozott személyek részére kialakított gépkocsi-parkolóhely.

Hiába vannak azonban ennek megfelelő módon kialakítva az egyes szavazóhelyiségek, ha a választópolgár a mozgásban olyan mértékben korlátozott, hogy nem képes arra, hogy elmenjen szavazni az adott szavazóhelyiségbe. Ebben az esetben a választópolgárnak lehetősége van arra, hogy mozgóurnás szavazást kérjen. Ezt megteheti a szavazás napja előtt a települési jegyzőhöz intézett kérelemmel, a szavazás napján pedig kérheti a szavazatszámláló bizottságtól.

A fogyatékosok jogairól szóló törvény szerint a kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit. A fogyatékos személy pontosan fogyatékossága miatt nehezebben jut információkhoz, vagy a mások által hozzáférhető információ számára nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető. Ezért kell kiemelni a közérdekű és a mindennapi élethez szükséges információkhoz való hozzájutás biztosítását, mivel ennek hiányában jogaiban korlátozott lesz.

Ilyen közérdekű információnak számítanak azok az információk, melyek ahhoz szükségesek, hogy a választópolgárok az Alkotmányban foglalt választói jogosultságukkal élhessenek. Az ezekhez való hozzájutást segítik a választási eljárásról szóló törvény egyes szabályai:

• A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját. (67. §)
  
• A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. (67. §)
  
• A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti. (68. §)

Végül nagyon fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 27. §-a jogi eszközt ad a fogyatékos személyek kezébe arra az esetre, ha ezen törvényben foglalt jogaik sérülnének:

Vissza a főoldalra