|
Választási információk vakok és gyengénlátók számára Főoldal / Információk / Választási füzetek témacsoportos megjelöléssel, összefoglalók 4. A szavazatszámláló bizottságok részletes feladatai 4.1 Feladatok a szavazás napja előtt A szavazatszámláló bizottságnak a helyi választási iroda vezetőjével egyeztetett időpontban ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. Az ellenőrzés során figyelembe veendő szempontokat a következőkben ismertetjük. A szavazóhelyiség kialakításakor a helyi választási iroda vezetőjének figyelemmel kell lennie a mozgáskorlátozottakra. Az ezzel kapcsolatos szabályokat és feladatokat a Függelék tartalmazza. Ellenőrizni kell, hogy a törvényben rögzített tárgyi feltételek - legalább két szavazófülke, bennük egy-egy rögzített tollal, legalább két zárható urna és a mozgóurna - biztosítottak-e. A fentieken kívül a választás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek elengedhetetlenek, ezért tanácsos az ellenőrzés során figyelni arra, hogy
Tekintettel arra, hogy a szavazást megelőző nap 0:00 órától a szavazás befejezéséig kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak épületében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben. Ha az ellenőrzés során a szavazatszámláló bizottság elnöke az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, azonnal tájékoztassa a helyi választási iroda vezetőjét, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszüntetéséről. A szavazást megelőző - szombati - nap délutánján a szavazatszámláló bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) elismervény ellenében (1. számú nyomtatványminta) átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől - a jegyzőtől - a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. Ezek egy részének felsorolását az 1. sz. nyomtatványminta tartalmazza. További iratok és felszerelési tárgyak:
Az egyéb eszközöket (pl. papír, íróeszköz) a szavazatszámláló bizottságnak olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredménymegállapítás törvényessége biztosítva legyen. A szavazatszámláló bizottság elnöke által aláírt átvételi elismervényen szerepel a szavazatszámláló bizottságnak átadott bélyegző lenyomata is. A bélyegzővel való visszaélés megakadályozása a bizottság elnökének feladata! Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a szavazatszámláló bizottság a számbavétel után a dobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok és urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. 4.2 Feladatok a szavazás napján 4.2.1 Feladatok a szavazás megkezdése előtt A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke a választási iroda vezetője által meghatározott időpontban átveszi a polgármesteri hivatalban a nyomtatványokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi azokat. A szavazatszámláló bizottság legkésőbb 5:30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat. Amennyiben 5:30 óráig a szavazatszámláló bizottság tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, a helyi választási iroda vezetője gondoskodik a szavazatszámláló bizottság kiegészítéséről. A szavazáshoz szükséges iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig, a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A bizottság a szavazóhelyiségben ismételten meggyőződik arról, hogy a szavazólapok és nyomtatványok kellő mennyiségben állnak-e rendelkezésre, valamint ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) a törvényi előírásnak megfelelőek-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik, ha a nyomtatványok tekintetében hiányt, hibát észlel, haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról, illetve a hiba kijavításáról. 4.2.2 Az elsőként szavazó választópolgár szerepe A szavazatszámláló bizottság 6:00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A szavazóköri jegyzőkönyvben a szavazás megkezdésének időpontjaként a szavazóhelyiség kinyitásának időpontját - óra, perc megjelöléssel - kell rögzíteni. A bizottság az elsőként szavazó választópolgár - aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja - jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Ellenőrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ki lehet-e venni szavazólapot. Ezt követően urnánként ki kell tölteni, és bennük el kell helyezni egy-egy Ellenőrző lapot (2. számú nyomtatványminta), amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását. Valamennyi urna, így a mozgóurna hitelesítését is az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében és közreműködésével kell elvégezni. A vizsgálat megtörténtét a szavazóköri jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 4.2.3 A szavazás lebonyolításának szabályai A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választópolgárnak szavazata leadása után el kell hagynia a szavazóhelyiséget. A szavazatszámláló bizottság tagjai abban a szavazókörben szavazhatnak, amelynek névjegyzékében szerepelnek. A szavazáshoz a szavazatszámláló bizottság elnöke - a határozatképesség fenntartása mellett - szabadidőt biztosít. Lehetőség van arra is, hogy az igazolással való szavazás szabályainak betartásával a bizottsági tag abban a szavazókörben szavazzon, ahol szavazatszámláló bizottsági tagként tevékenykedik. A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a sajtó képviselői, valamint az akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak. A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják. A szavazás napján a közvéleménykutatás csak névtelen lehet és önkéntességen alapulhat. A közvéleménykutatók abba az épületbe nem léphetnek be, ahol a szavazóhelyiség van és csak az épületből kijövőket kérdezhetik meg. A szavazás napján a szavazókörökben nemzetközi választási megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők is jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. Bármely általuk kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatják a szavazás megkezdését és menetét, tájékoztatást kérhetnek, és jelen lehetnek a szavazatok megszámlálásánál is. Megfigyelési szándékukat a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelenteniük és megfigyelői minőségüket akkreditációs kártyával kell igazolniuk. A nemzetközi választási megfigyeléssel kapcsolatos tudnivalókról az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedése az irányadó. 4.2.3.1 A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek:
A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl.: a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből). Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:
Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése. A rendkívüli események tényének rögzítésére külön jegyzőkönyv (3. számú nyomtatványminta) áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről a jegyzőkönyvvezető köteles jelentést küldeni a helyi választási iroda vezetőjének. Rendőri intézkedés kezdeményezésére csak az elnök jogosult. 4.2.3.2 A választópolgár megjelenése a szavazóhelyiségben Szavazni kizárólag személyesen és - a törvényben előírt kivételtől eltekintve - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, vagy abba a szavazatszámláló bizottság a 4.2.3.4. pontban felsorolt esetekben felveszi. A szavazáson megjelent választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri az értesítőt, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványát. Az értesítő hiánya - a törvényes feltételek megléte esetén - nem akadályozhatja a szavazati jog gyakorlását. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát és lakcímét igazolja, valamint a névjegyzékben szerepel, szavazhat. Az értesítőt a választópolgár részére vissza kell adni külön kérés nélkül is. 4.2.3.3 A személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványok A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Erre a következő érvényes igazolvány(ok) alkalmas(ak): - a lakcímet tartalmazó (régi típusú) személyazonosító igazolvány vagy - lakcímigazolvány ÉS - személyazonosító igazolvány vagy
Amennyiben a "régi típusú" személyazonosító igazolvány tulajdonosa 2000. január 1. óta új lakcímet létesített, úgy régi igazolványa mellé lakcímigazolványt kapott. Ebben az esetben a szavazáshoz mind a két okmányra szükség van. FIGYELEM! A személyazonosság igazolására alkalmas az ideiglenes személyazonosító igazolvány is, a lakcímet pedig tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény. 4.2.3.4 Névjegyzékben nem szereplők szavazása Előfordulhat, hogy olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel. Amennyiben a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványokkal igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, akkor a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe pótlólag felveszi. Amennyiben a Magyarországon élő választópolgárnak lakóhelye nincs, csak tartózkodási hellyel rendelkezik, úgy a névjegyzékbe ennek alapján felvehető. FIGYELEM! A névjegyzékben nem szereplő uniós állampolgárok akkor sem vehetők fel a névjegyzékbe, ha személyazonosságukat és magyarországi lakóhelyüket igazolják a szavazatszámláló bizottság előtt. Azon személyek, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza (pl. hajléktalanok), kizárólag a számukra kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Őket a kijelölt szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság a névjegyzékre felveszi, ha igazolják személyazonosságukat és azt, hogy lakóhelyük a település (Lásd a 4.2.3.10 pontot). Ha az ilyen személy másik szavazókörben kíván szavazni, e szavazókör szavazatszámláló bizottsága őt a kijelölt szavazókörbe irányítja. A névjegyzékbe való felvétel előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a kérelmező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében, illetve nem törölték-e - a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel, vagy igazolás kiadása miatt - a névjegyzékből. A névjegyzékbe való pótlólagos felvétel esetei a következők:
A jegyzőkönyvvezető feladata, hogy a névjegyzékben rögzítse a pótlólag felvett választópolgár adatait. 4.2.3.5 Az Európai Unió polgárainak szavazása Az Unió magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárának a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. 4.2.3.6 Szavazás igazolással Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol kíván szavazni, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. A helyi választási iroda vezetője az igazoláson feltünteti, hogy a polgár mely településen vagy fővárosi kerületben kíván szavazni (4. számú nyomtatványminta). Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a település bármely szavazókörébe mehetnek szavazni, és ott az igazolás átadását és a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követően szavazhatnak. A szavazatszámláló bizottságnak ekkor ellenőriznie kell, hogy az igazolást a választásra adták-e ki, illetve azon a szavazás helyeként az a település szerepel, ahol a szavazókör van. FIGYELEM! A szavazatszámláló bizottság csak a választópolgár lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetője által kiállított igazolás eredeti példányát fogadhatja el. Fénymásolatot, vagy faxon érkezett igazolást elfogadni nem szabad! Az igazolással szavazóktól a névjegyzékre történő felvétellel egyidejűleg az igazolást be kell vonni. Az igazolással szavazókról a szavazókörben külön jegyzéket - "F" jelű jegyzék - kell vezetni! (5. számú nyomtatványminta) Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a lakóhelyétől távol történő szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégsem utazott el és a lakóhelyén kíván szavazni. Ilyen esetben a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság az igazolást tőle elveszi és ismételten felveszi őt - következő sorszámon - a választók névjegyzékébe. Egyidejűleg a választópolgárt az "F" jelű jegyzékbe is fel kell venni. 4.2.3.7 Ki nem szavazhat? Nem szavazhat, aki
Minden esetben az állampolgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe (6. számú nyomtatványminta) és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben a szavazás befejezése előtt hitelt érdemlő módon igazolja személyazonosságát vagy az előírásoknak megfelelő igazolást átadja a szavazatszámláló bizottságnak, abban az esetben jogosult szavazni. 4.2.3.8 A szavazás menete A szavazatszámláló bizottság elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el. A bizottság delegált tagjainak is részt kell vállalniuk a munkában, szerepük nem szorítkozik "megfigyelésre". A szavazatszámláló bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek - étkezés, mozgóurna szállítás - ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását. A szavazatszámláló bizottság a 4.2.3.3 pontban foglalt igazolványok alapján megállapítja a választó személyazonosságát, lakcímét és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Ha a választói névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, illetőleg, ha a névjegyzékbe a törvényes feltételek megléte esetén pótlólag őt felvette, a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel - a polgár jelenlétében - lebélyegzi és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a választópolgárnak. FIGYELEM! A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi. A szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad! A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, célszerű őt külön tájékoztatni azért, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja őt arról, hogy az aláírás célja a kétszer (vagy többször) szavazás megakadályozása. Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapot ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a szavazatszámláló bizottság a választói névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. A szavazólap és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság tagja - ha ezt az állampolgár igényli - megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására. A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, a lista neve feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal (tehát X vagy + jellel). A választópolgár tudtára kell adni, hogy a szavazófülkében talál tollat. A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, annak használatára azonban senki nem kötelezhető. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti. 4.2.3.9 Szavazólap cseréje Kitöltés után a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólapot be kell vonni. E szavazólap hátoldalán a "rontott" megjegyzést kell feltüntetni és azt a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják. A rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 4.2.3.10 A település-címre bejelentett választópolgárok szavazási lehetősége A helyi választási iroda vezetője már korábban kijelölt minden településen egy szavazókört, ahol azok szavazhatnak, akiknek a személyazonosító igazolványában vagy lakcímigazolványában lakcímként csupán az adott település megnevezése szerepel (például hajléktalanok). Ők csak ebben a kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Minden szavazatszámláló bizottságnak tudnia kell annak a szavazókörnek a címét a településen, ahol e személyek szavazhatnak, hogy az érintetteknek megfelelő felvilágosítást tudjanak nyújtani. E kijelölt szavazókör címét a helyi választási iroda vezetőjének a szavazatszámláló bizottság részére át kell adnia. 4.2.3.11 A mozgóurnával történő szavazás A mozgásában gátolt személyt - kérésére - lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgóurnával felkeresi. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma nem csökkenhet a határozatképes létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie. Ha a mozgásában gátolt személy lakóhelye nem a szavazókör területén van, szavazásra csak akkor jogosult, ha rendelkezik igazolással. A mozgóurnát a bizottság két tagja együtt viszi a szavazóhoz. Az eljáró tagok legfeljebb kétszer annyi előzetesen lepecsételt szavazólapot vihetnek magukkal, mint amennyi választópolgár a mozgóurnás nyilvántartásban szerepel. Visszaérkezéskor a szavazólapokkal el kell számolniuk. A szavazatszámláló bizottság 2 tagjának a szavazás időtartama alatt - a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett - minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért előzetesen vagy a szavazás napján. A mozgóurna kivitelt úgy kell végeznie a bizottság 2 tagjának, hogy a szavazóhelyiség bezárásáig visszaérjenek! A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet (7. számú nyomtatványminta). 4.2.3.12 A szavazás lezárása A szavazatszámláló bizottság elnöke 19:00 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni. 4.2.4 A választás szavazóköri eredménye A szavazás tisztaságának megőrzése, az eredmény megállapításának jogszerűsége megköveteli, hogy a szavazóköri eredmény megállapítása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen, és a bizottság együttesen számlálja meg a szavazatokat, töltse ki és írja alá a jegyzőkönyvet, és mindaddig együtt maradjon, amíg a jegyzőkönyvek ellenőrzése be nem fejeződött. 4.2.4.1 A szavazatszámlálást megelőző feladatok A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. Egyúttal elcsomagolja a fel nem használt borítékokat is. FIGYELEM! Az urnákat nem szabad felnyitni, míg a fel nem használt és rontott szavazólapok kötegelése meg nem történt! A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Először megszámolja az urnában lévő szavazólapokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság három csoportot képez az urnából kivett szavazólapokból
4.2.4.2 Az érvénytelen szavazatok számának megállapítása Érvénytelen a szavazat, ha a szavazó:
Érvénytelenek a felsorolt okból érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapok. A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat - az érvényes szavazólapok megszámlálása előtt - összeszámlálja. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. Kötegbe foglalja az érvénytelen szavazólapokat és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát. FIGYELEM! A számlálás eredményeként a bizottság megállapítja és rögzíti az érvénytelen szavazatok számát! A vitatott érvényességű szavazólapokról a bizottság ekkor még nem dönt, csupán megszámlálja és e minőségük megjelölésével külön kötegeli azokat. 4.2.4.3 Az érvényes szavazatok számának megállapítása A szavazatszámláló bizottság külön csoportosítja az azonos listára leadott szavazatot tartalmazó szavazólapokat, majd külön-külön megszámolja azokat. A szavazat érvényességét - ha egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, hogy a szavazólapon a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a listát vagy a jelölt nevét kihúzták illetve nevet hozzáírtak, vagy bármilyen egyéb megjegyzést tettek a szavazólapon. Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a listákra leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint - listánként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít, és erről külön jegyzőkönyvet készít. 4.2.4.4 Az adatlapok kitöltése Adatlapot kell kiállítani a szavazókörben a szavazás eredményéről (8. számú nyomtatványminta). Az adatlapnak a választók nyilvántartására vonatkozó fejrovatát a névjegyzék és a visszautasítottak jegyzéke alapján kell kitölteni, majd ellenőrizni kell a rovatok közötti számszaki összefüggést.
Ezt követően kell kitölteni a H rovatot, ami a G és az F rovatokba írt számok különbsége: H=G-F. Amennyiben ennek értéke nulla vagy negatív, úgy a bizottságnak ezzel nincs további feladata. Előfordulhat az az eset is, amikor az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott (H értéke pozitív). Ebben az esetben a többlet erejéig a következő módosításokat kell elvégezni:
A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. Az adatlapokat - a számszaki összefüggést vizsgálva - kitöltés után ellenőrizni kell: G rovatba beírt szám egyenlő I, J és K rovatokba beírt számok összegével (G=I+J+K). Az adatlapot a jegyzőkönyvvezető tölti ki és írja alá, majd a helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon haladéktalanul továbbítja a polgármesteri hivatalba. Az adatlapok továbbítása faxon, illetőleg telefonon történhet. Az adatlap adatainak jelentése során a telefonon történt adatközlések esetében az adatvédelem biztosítása érdekében mind a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezetők, mind a választási iroda tagjai az alábbiak szerint kötelesek eljárni: Adatközlés a hívó és a hívott fél közötti azonosítási utasítás betartásával történik. Az azonosítás annak megállapítására szolgál, hogy ellenőrizhető legyen a szavazókörből, a választási irodából: ki vagy kik adhatnak, ki vagy kik fogadhatnak adatot. A hívó és a hívott fél azonosítása során be kell mondani a jegyző által előre megadott jelszót. Ezeknek egyezőségét ellenőrizni kell. Az adatlap teljes adattartalmának bemondása, illetve leírása után az adatokat a hívott félnek a hívó részére vissza kell olvasni és szükség esetén azokat pontosítani kell. Az adatlap kitöltése és továbbítása megelőzi a jegyzőkönyv kitöltését és továbbítását. 4.2.4.5 Döntés a vitatott szavazólapokról A szavazatszámláló bizottság ezt követően először a vitatott szavazólapokról dönt. A bizottság azonnal dönt arról, hogy érvényesnek vagy érvénytelennek minősíti az ilyen szavazólapot. Az érvénytelen szavazólapokat tartalmazó köteget megbontani tilos. Az utóbb érvénytelennek minősített - vitatott - szavazólapokat a bizottság külön kötegbe helyezi e minőségüket feltüntetve. Minden egyes érvénytelennek minősített szavazólap hátoldalán feltünteti az érvénytelenség okát és azt a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják. 4.2.4.6 A szavazatok számlálása A szavazatszámláló bizottság az adatlap kitöltését és a vitatott szavazólapokról való döntést követően a szavazólapokat ismételten megszámlálja. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 72. § (7) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok 1 %-át nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell." Noha a törvény ez konkrétan nem rendeli el helyes, ha a bizottság akár többször is megszámlálja a szavazatokat annak érdekében, hogy a számlálás pontossága, az eredmény hitelessége felől senkinek ne legyen kétsége. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a szavazatszámláló bizottság hány alkalommal számlálta meg a szavazólapokat. Az érvényes szavazólapokat listánként kötegelni kell. A kötegekre külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát. A kötegeket úgy kell lezárni, és pecséttel ellátni, hogy azokból a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát is. 4.2.4.7 A szavazóköri jegyzőkönyvek kitöltése A szavazás szavazóköri eredményének megállapítása a jegyzőkönyvek kiállításával fejeződik be, a 4.2.4.4 pontban írtak értelemszerű alkalmazásával. A jegyzőkönyv mintáját a mellékletben közöljük. (9. nyomtatványminta) A jegyzőkönyvet csak tollal lehet kitölteni! A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a bizottság döntései alapján tölti ki. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta. Külön felhívjuk a figyelmet azoknak a mellőzhetetlen számszaki és logikai egyezőségeknek a szükségességére, melyekre a jegyzőkönyvek az egyes hasábokat illetően nyomatékosan utalnak. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. Ezek egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság - kérésre - átadja a pártok jelenlévő megbízottainak. A választás tisztaságához és a hatóságként működő szavazatszámláló bizottságokba vetett bizalomhoz fűződő közérdek is indokolja, hogy a pártok megbízottjainak csak minden szempontból hibátlan jegyzőkönyvet szabad átadni. Amennyiben a szavazókörben másolásra nincs lehetőség a jegyzőkönyvmásolatok elkészítésére, a helyi választási irodában kerülhet sor. A másolatokat minden esetben a szavazatszámláló bizottság elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el). A szavazás lebonyolításának és az eredmény megállapításának kérdéseivel foglalkozó ismertetést még két lényeges követelmény közreadásával zárjuk. A választási szervek működése és tevékenysége, illetőleg a rendelkezésre álló adatok nyilvánosak. A nyilvánosságot korlátozza a szavazás titkosságának követelménye, illetőleg a személyes adatok, és személyhez fűződő jogok védelme. Az, hogy a választópolgár megjelent-e a szavazóhelyiségben, illetőleg leadta-e a szavazatát személyes adatnak minősülő információ, ezért sem a szavazatszámláló bizottság, sem más választási szerv nem adhat senkinek tájékoztatást arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott és ki nem. 4.2.5 A választási eredmény és az iratok továbbítása A most ismertetésre kerülő szabályok adminisztratív előírásoknak tűnnek, de tartalmilag nem azok. Ezek az előírások részben a választás eredményének egyértelmű megállapítását hivatottak országosan egyező módon szolgálni, részben az esetleges jogorvoslati eljárások garanciális előfeltételeit adják meg, illetve biztosítják a választópolgárok hiteles tájékoztatását. A szavazás napján keletkezett jegyzőkönyvek egyben történelmi dokumentumok is, így e szabályok azok levéltári védelmét is szolgálják. A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyv első és második példányát, valamint a mellékleteket lezárt borítékba helyezi. A szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat, a jegyzőkönyv harmadik példányát, az egyéb választási iratokat (pl. igazolások) és a nyomtatványokat (pl. névjegyzék, választójoggal nem rendelkezők jegyzéke, stb.) a szállítódobozba helyezi és a jegyzőkönyvekkel, valamint az urnával együtt a helyi választási irodához szállítja. Az iratok hiánytalan átadásáról átvételi elismervényt kell kiállítani, és azt a szavazatszámláló bizottság elnöke részére át kell adni (10. sz. nyomtatványminta). FIGYELEM! A szavazatszámláló bizottság mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük! A választási irodához beszállított jegyzőkönyvek jogi, számszaki és logikai kontrollját el kell végezni. Az ellenőrzés befejezéséig a szavazatszámláló bizottság együtt marad. A helyi választási iroda tagja, vezetője ugyanis nem végezhet érdemi javítást a jegyzőkönyvben. Érdemi javításnak minősül a szavazók számának, valamint a listákra leadott szavazatok számának megváltoztatása. Érdemi javításra kizárólag a szavazatszámláló bizottság jogosult oly módon, hogy a hibás bejegyzést tollal áthúzza és alá vagy fölé beírja a helyes adatot. Átírás, átfestés, radírozás nem alkalmazható. A javítás tényét - minden javítás mellett - az elnök aláírással és bélyegzővel igazolja a jegyzőkönyvön. A javított adatokat nemcsak a három eredeti példányon kell átvezetni, hanem a pártoknak átadott jegyzőkönyvmásolatokon is. Amennyiben ez megoldhatatlan, úgy részükre új (javított) jegyzőkönyvet kell haladéktalanul küldeni. A jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető. A szavazólapokat és egyéb iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével
- a polgármesteri hivatalban 90 napig - kifogás esetén az ügy jogerős elbírálásáig
- megőrzik, majd megsemmisítik, míg a választási jegyzőkönyvek a szavazást
követő 90 nap után kerülnek a levéltárba. |