Választási információk vakok és gyengénlátók számára


Főoldal / Információk / Választási füzetek témacsoportos megjelöléssel, összefoglalók

2. Tájékoztató Az Európai Parlamenti Képviselők Választásáról

2.1 Az európai parlamenti választásra vonatkozó jogszabályok

Az 1949. évi XX. törvény - az Alkotmány - tartalmazza a választójogra, mint politikai alapjogra vonatkozó alapvető jogokat, valamint a választásokra vonatkozó alapelveket.

A 2003. évi CXIII. törvény (EP tv.) rögzíti az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó szabályokat.

Az 1997. évi C. törvény (Ve.) tartalmazza választási eljárás szabályait.

A 6/2004. (II. 24.) BM rendelet szabályozza a választási irodák feladatait és a szavazatösszesítés rendjét.

A 8/2004. (III.18.) BM rendeletből ismerhetők meg a választás határnapjai és határidői.

A 10/2004. (IV.7.) BM rendelet szabályozza az Európai Parlament tagjai 2004. évi választásán a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét.

2.2 Az európai parlamenti képviselők választásának rendszere

Az Európai Parlament tagjait az Unió polgárai 5 évenként, közvetlen választásokon választják. A 2004. júliusától 732 tagot számláló Európai Parlamentbe Magyarország 24 képviselőt küld.

A választáson Magyarország egy választókerületet alkot, a választópolgárok zárt listákra szavazhatnak. Listát a politikai pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlásra van szüksége egy pártnak. A választópolgár szabadon dönt arról, hogy kíván-e ajánlási jogával élni, és csak egy listát ajánlhat.

Csak azok a pártok szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.

2.3 Ki vehet részt a választáson?

A választáson szavazhat

  1. minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni;
  2. az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni.

Az Alkotmány rendelkezése értelmében a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

Nincs választójoga, ezért nem szavazhat az, aki:

  • cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
  • közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
  • jogerős szabadságvesztés büntetését tölti;
  • büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

2.4 A választáson működő választási szervek

A választási szervek két nagy csoportja a választási bizottságok és a választási irodák.

2.4.1 A választási bizottságok

A választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, melyek fő feladata a választás pártatlanságának, tisztaságának, törvényességének biztosítása és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Az európai parlamenti választáson az alábbi választási bizottságok működnek:

  • szavazatszámláló bizottság: a szavazás törvényes lebonyolításáról gondoskodik a hozzá tartozó szavazókörben. Az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el. A szavazatszámláló bizottságok feladataival a következő fejezetekben részletesen foglalkozunk.
  • a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottság: a nagykövetségeken látja el a szavazatszámláló bizottság feladatait
  • területi választási bizottság: elbírálja az illetékességi területén levő szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozó döntések ellen benyújtott kifogásokat, továbbá a választási törvények megsértése miatt benyújtott panaszokat. A tudomására jutott törvénysértés esetén megfelelő eljárást kezdeményez.
  • Országos Választási Bizottság: dönt a jelölő szervezetek, a listák és az azokon szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról. Kisorsolja a listák sorszámát. Sorsolással kialakítja javaslatát a külképviseleti szavazatszámláló bizottságok tagjaira és póttagjaira, és azt döntés végett az Országgyűlés elé terjeszti. Jóváhagyja a választás szavazólapjának adattartalmát. Megállapítja, mely jelölő szervezetek érték el az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-át. Megállapítja és közzéteszi a választás eredményét. Megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet. A tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. Jogorvoslati fórumként elbírálja a külképviseleti szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást és a területi választási bizottság által elbírált panasz tárgyában meghozott határozat elleni jogorvoslati kérelmet.

2.4.2 A választási irodák

A választási irodák feladata a választás előkészítése, szervezése, lebonyolítása; a választópolgárok pártsemleges tájékoztatása; választási adatkezelés és adatszolgáltatás; a választás technikai feltételeinek biztosítása; a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzése.

Az európai parlamenti választáson az alábbi választási irodák működnek:

  • helyi választási iroda;
  • külképviseleti választási iroda;
  • országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda;
  • területi választási iroda;
  • Országos Választási Iroda

2.5 Az eredmény megállapítása

A szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a szavazókörben leadott szavazatok első összeszámlálásának eredményéről adatlapot állít ki, amelynek adattartalmát soron kívül a helyi választási irodán keresztül számítógépes feldolgozásra továbbítja. Az adatlapok alapján az Országos Választási Iroda tájékoztató adatokat tesz közzé azt követően, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.

A választás szavazóköri eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet eljuttatja a helyi választási iroda vezetőjéhez, aki azt a területi választási iroda vezetője által szabályozott módon továbbítja az eredmény megállapítására jogosult Országos Választási Bizottsághoz. A külképviseleti szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvet a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnöke az Országos Választási Bizottsághoz szállítja. A szavazóköri jegyzőkönyvek adatait összesítve az Országos Választási Bizottság állapítja meg a választás eredményét.


Vissza a főoldalra