Magyarországon az általános választások, így az Európai Parlament (EP) tagjai választásának informatikai rendszerei 1990 óta lefedik a teljes választási esemény folyamatát, a névjegyzék-készítéstől a végleges jogi eredmény megállapításáig.

A választási informatikai rendszerek fejlesztésénél - a lehetőségekhez képest - minden esetben figyelembe vesszük a mindenkori információs technológia fejlesztéseit.

Jelenleg az okmányhálózat használata és az alkalmazások integrált kialakítása biztosítja a kitűzött célok megvalósulását:

- folyamatos, nulla hibával történő üzemelés,

- a választás előzetes nem hivatalos eredményének számítógépes megállapítása,

- a választás hivatalos eredményének támogatása,

- a választás tisztaságának megőrzése, a választási alapelvek érvényesülése,

- a választási szervek, a média, és a választópolgárok folyamatos tájékoztatása.

A következőkben a választást támogató főbb informatikai rendszerek leglényegesebb funkciót ismertetjük. Az ismertetésre kerülő rendszereken túl még számos, rendszer üzemel, és biztosítja a tájékoztatási, vezetési és más, speciális igények kielégítését, mint például:

- a körzetesítés, névjegyzék-készítés és kezelés,

- a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása (NESZA),

- a Választás Előkészítő Rendszer,

- a Választás Ügyviteli Rendszer,

- a közszolgálati televíziók adástámogató rendszere,

- a választás történeti adatbázis, a kiadványkészítés,

- valamint a pénzügyi információs rendszer.

A rendszer nyomon követi a szavazókörök működését, s ha például egy szavazókör valamilyen esemény, pl. tűz miatt kiesik, ez a nyilvántartásában is megjelenik. A pontosan vezetett nyilvántartás a választási adatlapokkal, jegyzőkönyvekkel való elszámolásnál is fontos szerephez jut.

A választásnapi rendszer napközben több alkalommal összegyűjti-összesíti a szavazókörökből a választáson megjelent szavazópolgárok számát, s azt az Interneten és a közszolgálati televíziókban közzéteszi. Az estelegesen előforduló rendkívüli eseményekről (pl. valamelyik szavazókörbe rosszul lett egy választópolgár vagy rendzavarás történt) is tájékoztatást ad az Interneten.

Este, a szavazókörök bezárásakor induló, előzetes szavazatösszesítő rendszer fő vonalaiban az országgyűlési képviselő választáson alkalmazott architektúrát követi. Ez azt jelenti, hogy az adatbevitelt végző munkaállomások (kliensek) az ország többszáz pontján dolgoznak, az összesítéseket és eredmény-számításokat a központi alkalmazás végzi el. Közöttük biztonságos hálózati kapcsolat teremti meg az adatátvitelt.

Az urnák lezárása után megkezdődik a szavazatok megszámlálása. A gyors eredményösszesítés érdekében az 1997. évi C törvény végrehajtásáról szóló BM rendeletben meghatározottak szerint, a szavazókörökben dolgozó jegyzőkönyvvezetők az első számlálás eredményéből adatlapokat állítanak ki, amelyen a szavazatszámláló bizottság által még vitatott szavazatokat is fel lehet tüntetni. Az elkészült adatlapokat a polgármesteri hivatalokba továbbítják, ahol a HVI-k ellenőrzik azok helyes kitöltését. Ezt követően az adatlapokat a hálózatba kapcsolt településeken helyben azonnal feldolgozzák, vagy faxon, telefonon vagy gépkocsival bekerülnek a legközelebbi feldolgozó helyre (okmányirodába, illetve helyi adatbeviteli rendszert üzemeltető polgármesteri hivatalba). Az adatok a hálózaton keresztül a központi adatbázisba jutnak, ahol a központi rendszer mintegy 5 percenként elvégzi a szavazatok összesítését és kiszámolja az eredményeket.

A központi rendszer a kiszámított eredményeket az internetes tájékozató rendszeren - a WEB szerver farmon - keresztül azonnal nyilvánosságra hozza, s egyúttal átadja a közszolgálati televíziók digitális stúdióiban dolgozó, választási adástámogató rendszernek. Az Európai Parlament tagjainak választása a tagországok mindegyikében lényegében azonos időben zajlik. Amíg az időzónákra tekintettel az utolsó választás be nem fejeződik, egyetlen, a választást korábban befejező tagországban sem lehet az eredményeket nyilvánosságra hozni. Ez az időpont magyar idő szerint 22 óra, ezért a tájékoztató rendszer ebben az időpontban hoz nyilvánosságra először előzetes eredményt. 

A végleges szavazatösszesítés az előzetes szavazatösszesítés lezárásától a jogerős eredmény megszületéséig tart. Szerepe elsősorban a választási irodák eredmény megállapítási tevékenységének támogatása.

Ebben a fázisban már csak a szavazóköri jegyzőkönyvek dolgozhatók fel, s a feldolgozott jegyzőkönyveket érintő jogorvoslati események adatai.

A jogorvoslatok lezárása után a jogerős eredményekből elkészül a jogerős választási eredmény adatokat tartalmazó CD.

Elkészül az OVB jelentés és megtörténik az adatok betöltése a Választástörténeti Adatbázisba.

Felhasználva a 2002. évi országgyűlési képviselő-, az önkormányzati és kisebbségi választásnál, valamint a 2003. április 12-én lebonyolított népszavazásnál alkalmazott statisztikai elemzési módszereket, adaptáljuk azokat az Európai Uniós Parlamenti képviselők választására is.

A programok biztosítják az igazolással szavazók adatainak, valamint az igazolások kiadási adatainak rögzítését. A rögzített adatok ellenőrzésével és összevetésével lehetőség lesz az esetlegesen elkövetett csalások felderítésére.

A rendszer a szavazat összesítési adatbázis több szempont szerinti vizsgálata réven nyújtanak segítséget a visszaélés gyanús esetek megkereséséhez mind az előzetes, mind a végleges eredmények tekintetében. A kapott adatok elemzése után az illetékes választási szervek megtehetik a szükséges intézkedéseket.

Vissza a főoldalra