A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a panaszt és a kifogást. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg:

• panasszal a választási törvények megsértésére hivatkozva lehet élni (pl. kampánycsend megsértése),
• kifogással pedig a választási szervek döntései ellen (pl. panasz elbírálása, választási eredmény megállapítása),

Közös elem, hogy a puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot, mindkét jogorvoslati eszköz csak törvénysértés esetén érvényesíthető. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi.

A jogorvoslati határidőket naptári napokban kell számolni. Tekintettel a határidők jogvesztő voltára, elmulasztásuk esetén igazolás benyújtására nincs mód. Az elkésett kifogást a választási bizottság vagy a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

• a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A bizottság döntése elleni kifogást a fővárosi, megyei bíróság bírálja el. Döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
• A területi választási bizottság által elbírált panasz ellen benyújtott kifogásról az európai parlamenti választáson az Országos Választási Bizottság dönt. Határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. Választási eljárásban hozott bírósági döntés ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.

A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen! A kifogásnak tartalmaznia kell, a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.

A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A választási bizottság a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a személyes nyilatkozattételt.

A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező! A jogi képviselő meghatalmazását a kifogáshoz kell csatolni. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja.

A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak helyt adó döntéssel a törvénysértő döntést megváltoztathatja. Másik lehetőség, hogy a törvénysértő döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy annak egy részét megismételteti.

A választási bizottság és a bíróság határozatát - annak meghozatala napján - az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslatnak nincs helye.

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak az Országos Választási Bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. A szavazatszámláló bizottságnak a szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen tehát nem lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem az Országos Választási Bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni kifogást lehet a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő voltára alapozni.

Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás alapja a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltán kívül az lehet, ha az Országos Választási Bizottság a szavazatösszesítés vagy a mandátumkiosztás szabályait megsértette.

Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidők lényegesen szűkebbek, mint az egyéb kifogások esetében. Itt a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a döntést követő napon 16 óráig az Országos Választási Bizottsághoz megérkezzen.

A kifogás elbírálására jogosult Legfelsőbb Bíróság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.

A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani. A választópolgár kifogással élhet a döntés kézbesítésétől számított 3 napon belül a külképviseleti névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatban. Úgyszintén kifogást nyújthat be az uniós polgár is a névjegyzékbe vételi kérelmével kapcsolatos döntés ellen.

A kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a választópolgár annak közlésétől számított három napon belül kifogással támadhatja meg az illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság egyesbíróként jár el. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság döntése mindkét esetben jogerős.

A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell.

Vissza a főoldalra