A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A választási kampány során a jelölő szervezetek plakátok, választási gyűlések, rádió- és televízió hirdetések formájában és egyéb kampányeszközök felhasználásával népszerűsíthetik programjukat.

A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Jogvita esetén a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

Plakát, az alábbi kivételekkel korlátozás nélkül elhelyezhető:

- Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

- Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja.

- Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

- A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen.

- A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani.

Amennyiben a jelölő szervezet választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezéséről dönt, úgy a közterület-használatról szóló jogszabályokra figyelemmel teheti ezt meg.

A jelölő szervezetek a kampány során választási gyűléseket szervezhetnek. A választási gyűlések nyilvánosak. A gyűléseken a rend fenntartásáról a rendezvény szervezőjének kell gondoskodnia.

A választási kampányhoz tartozó rendezvények lebonyolítása céljából az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. A kampányrendezvények és más kampánytevékenység szempontjából fontos szabály, hogy állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos. A tilalom alól az ötszáznál kevesebb lakosú települések képeznek kivételt, feltéve hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre a kampányesemény lebonyolításához.

A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetés olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom

1. választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, támogatására szólít fel, befolyásol,
2. nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti.

A politikai hirdetéshez nem kapcsolható vélemény, értékelő magyarázat, egyéb kommentár.

A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére az alábbi szabályok vonatkoznak:

- A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg politikai hirdetésben.

- Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos.

- A politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást más műsorszámok tartalmára.

- A műsorszolgáltató a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.
Politikai hirdetést

1. e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá
2. egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.

A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend).

A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának bármilyen formában történő befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

A választójogi törvények az adatvédelmi törvényekkel összhangban tartalmazzák a választási eljárások és adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásokat, valamint meghatározzák azokat a kivételeket is, amelyek a személyes adatokhoz fűződő jogok védelme értelmében nem nyilvános adatok.

A hatályos szabályozás szerint nem nyilvános:

- az, hogy ki vett részt vagy nem vett részt a szavazáson

- a választójoggal nem rendelkezők névjegyzéke;

- az ajánlószelvény a kitöltés után;

- a jelöltek személyazonosító jele (személyi száma) és lakcíme;

- a választási számítógépes szoftver.

A választójógi törvények szerint a nyilvános választási adatokat a meghatározott választási bizottság, illetőleg közigazgatási szerv kötelessége közzétenni, továbbá meghatározott iratokat (pl.: jegyzőkönyvek) meghatározott idő eltelte után a levéltárakban kötelező elhelyezni, ahol korlátozás nélkül és ingyenesen hozzáférhetők.

A jelölt, jelölő szervezet kérésére a BM Központi Hivatal, illetve a település jegyzője a választói névjegyzékből adatot (névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét) szolgáltathat.

A BM Központi Hivataltól kért szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. A település jegyzőjétől a közszemlére tett névjegyzék másolatát legfeljebb szavazóköri bontásban lehet kérni.

Javasoljuk a jelölteknek, jelölő szervezeteknek, hogy a névjegyzékből történő adatszolgáltatást már május 25. előtt rendeljék meg. Ebben az esetben az adatszolgáltató felkészülhet a szolgáltatás teljesítésére és a törvény szabta határnapot követően azonnal teljesítheti.

Az átadott adatokat kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni! Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személyeknek, szervezeteknek, más jelölteknek vagy jelölő szervezeteknek történő átadásuk tilos.

Az átadott adatokat a szavazás napján - legkésőbb 2004. június 13-án - meg kell semmisíteni, és a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát három napon belül - legkésőbb 2004. június 16-ig - az adatszolgáltatónak át kell adni.

Az adatszolgáltatások rendjét, illetve a díjtételeket a 10/1998. (II.20.) BM rendelet határozza meg (4. sz. melléklet).

Vissza a főoldalra