A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, melyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

- a közel 11 000 szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB),

- a magyar nagykövetségeken működő külképviseleti szavazatszámláló bizottságok (külképviseleti SZSZB),

- az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság (HVB),

- a 19 megyében és a fővárosban területi választási bizottságok (TVB/FVB),

- az Országos Választási Bizottság (OVB).

A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltet állító jelölő szervezetek által megbízott (delegált) tagokból állnak.

A külképviseleti SZSZB-re vonatkozó különös szabályokat a 2.1.5. pont tartalmazza.

A választási bizottság választott tagjának megbízatása a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart. A 2002. évi választások idején a választási bizottságok megújultak. Az európai parlamenti képviselők választásán a választási bizottságok választott tagjainak választására csak akkor kerül sor, ha időközben a törvényben felsorolt bármely ok miatt megüresedett helyet kell betölteni és ez a póttagok behívásával nem lehetséges.

A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére - a központi költségvetésből - nem jár tiszteletdíj. A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától.

A választási bizottságoknak - a választott tagokon felüli - további egy-egy tagját a listát állító jelölő szervezet bízza meg.

- a szavazatszámláló bizottságokba (az egy szavazókörrel rendelkező településeken a HVB-be),

- a külképviseleti szavazatszámláló bizottságokba,

- a területi/fővárosi választási bizottságokba, valamint

- az Országos Választási Bizottságba

az a jelölő szervezet, amely az európai parlamenti képviselők választásán listát tud állítani.

(A közös listát állító jelölő szervezetek a választási bizottságokba közösen egy tagot bízhatnak meg!)

A választási bizottságok megbízott tagjait 2004. május 28-án 16.00 óráig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni. A külképviseleti szavazatszámláló bizottságok megbízott tagjait 2004. május 21-ig az OVB elnökénél lehet bejelenteni.

A választási bizottság Európai Parlamenti választásra megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg.

- ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek,

- ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,

- lemondással és

- a megbízatás visszavonásával.

Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása az itt meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölő szervezet új tagot bízhat meg.

A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát.

A szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok vezetik le a szavazást, gondoskodnak a törvényes lebonyolításról és megállapítják a szavazás szavazóköri eredményét.

A területi/fővárosi választási bizottságok, valamint az Országos Választási Bizottság dönt a jogorvoslati eljárás során benyújtott kifogásokról.

A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A bizottságot az elnök képviseli. A bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet, tartózkodásra nincs mód. A választási bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás során kisebbségben maradtak véleményét is annak indokaival együtt.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) a legmagasabb szintű választási bizottság, a választások törvényességének és tisztaságának legfőbb őre.

A jelenleg hivatalban lévő OVB-t a 2002. évi országgyűlési választásokat megelőzően hozták létre.

Azok a jelölő szervezetek, amelyek az OVB-ben nem rendelkeznek képviselettel, az Európai Parlament tagjainak választása során a lista bejelentésével egyidejűleg, de legkésőbb 2004. május 28-án 16.00 óráig jelenthetik be a delegálni kívánt személyt az Országos Választási Bizottság elnökénél.

Az OVB kiemelkedő feladataként - a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében - állásfoglalást adhat ki, melyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

Az Országos Választási Bizottság továbbá:

- dönt a lista, valamint az azon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről,

- kisorsolja a listák sorszámát,

- jóváhagyja a szavazólap adattartalmát,

- megállapítja, hogy mely listák érték el a törvényben meghatározott 5 %-os határt,

- megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,

- dönt a benyújtott kifogásokról,

- törvénysértés esetén megsemmisíti a választás eredményét,

- megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét és

- kiadja a megbízólevelet a listán megválasztott képviselőknek.

Az OVB-hez intézett beadványokat írásban, az 1450 Budapest, Pf. 81. címre kell benyújtani, értesítési cím megjelölésével.

A külképviseleti SZSZB döntése elleni kifogásról az OVB dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az OVB-hez is benyújtható.

Az OVB ülései nyilvánosak, azokon a sajtó képviselői és az érdeklődők jelen lehetnek.

Az európai parlamenti képviselők választásán, a külképviseleteken szavazatszámláló bizottság működik.

Azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékébe - a törvényben megállapított határidőig - egyetlen választópolgárt sem vettek fel, nem működik szavazatszámláló bizottság.

A külképviseleti SZSZB legalább három tagból áll (választott tagok). A szavazás zavartalan lebonyolítása érdekében minden külképviseleti SZSZB mellett egy póttag is van.

A jelölő szervezetek a lista bejelentésével egyidejűleg benyújthatják az OVB-hez a külképviseleti SZSZB-kbe javasolt személyek listáját (KL1 nyomtatványon a javasolt személyek által kitöltött NY jelű nyomtatványok csatolásával), minden külképviseletre egy-egy fő jelölhető meg.

Az OVB a javasolt személyek választójogát ellenőrzi, a jelöltek közül sorsolással dönt. Először külképviseletenként négy fő kerül kisorsolásra, majd ezt követően a négy fő közül ismételt sorsolással állapítják meg a póttagnak javasolt személyét.

Amennyiben a jelölő szervezetek száma miatt, illetőleg javaslataik alapján nincs kellő számú jelölt a külképviseleti SZSZB-k tagjaira és póttagjaira, abban az esetben az OVB a hiányzó helyekre az OEVB-knek és a több szavazókörös települések HVB-inek - a megelőző, jelen esetben a 2002. évi országgyűlési, illetőleg önkormányzati választásokra megválasztott - tagjai és póttagjai közül (azok írásbeli jelentkezése alapján) további személyeket javasol.

A külképviseleti SZSZB tagjait és póttagjait az Országgyűlés 2004. május 24-ig választja meg. Az OVB javaslatához módosító javaslat nem nyújtható be, az Országgyűlés egy szavazással dönt.

A külképviseleti SZSZB-k megbízott tagjait (delegált tagok) az OVB elnökénél 2004. május 21-én 16.00 óráig lehet bejelenteni.

A Parlament által választott külképviseleti SZSZB-k tagjainak és póttagjainak utazásáról és szállásáról az OVI és a külképviselet gondoskodik, az utazás feltételeinek megteremtése (útlevél, vízum, szükséges védőoltás) viszont a bizottság tagjainak kötelezettsége.

A külképviseleti SZSZB-k megbízott (delegált) tagjainak utazási és egyéb költségeinek biztosítása nem állami feladat.

A külképviseleti SZSZB határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A póttag a bizottsági munkában nem vehet részt. Ha a bizottság tagjainak száma három alá csökken, a póttag a bizottság kiesett választott tagjának helyébe lép.

A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt.

Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

Nem lehet a választási bizottság választott tagja a listát állító jelölő szervezet tagja, valamint a listán szereplő jelölt hozzátartozója sem.

A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek.

- a közel 3200 településen helyi választási irodák (HVI),

- a magyar nagykövetségeken külképviseletei választási irodák (KÜVI),

- a országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI),

- a 19 megyében és a fővárosban területi választási irodák (TVI/FVI),

- Országos Választási Iroda (OVI).

Minden választási bizottság mellett - kivétel a szavazatszámláló bizottság - továbbá a külképviseleteken választási iroda működik.

A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.

A külképviseleti választási irodára vonatkozó különös szabályokat a 2.3.4. pont tartalmazza.

A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg.

A helyi és országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző.

A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan időre bízza meg.

A választási iroda tagjai és vezetői működésük megkezdése előtt esküt tesznek.

A választási irodának nem lehet tagja képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a listán jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, valamint listát állító jelölő szervezet tagja.

A választási iroda feladata:

hirdetményt tesz közzé a szavazással kapcsolatos fontosabb információkról (a szavazás napjáról, az ajánlás, jelölés követelményeiről)

közzéteszi a választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatalos helyiségeinek címét,

megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását,

gondoskodik a választópolgárok pártsemleges tájékoztatásáról,

ellátja az ajánlással kapcsolatos technikai feladatokat,

működteti a választási csalást felderítő számítógépes programot.

Az Európai Parlament tagjainak választásán a b) és f) pontokban foglalt feladatokat az OVI látja el.

A választás sikeres lebonyolítása érdekében a választási irodák közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhatnak ki.

A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az OVI vezetője útján irányítja.

Az OVI vezetője a többi választási iroda vezetője részére, a területi, az országgyűlési egyéni választókerületi, valamint a helyi választási iroda vezetője az illetékességi területe szerinti választási irodák vezetőinek a választással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan közvetlen utasítást adhat.

A választás lebonyolításával kapcsolatban a választási irodák vezetőinek és tagjainak utasítást nem adhat: a polgármester, a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés és annak tisztségviselője.

Minden választási iroda kiemelt feladata, hogy pártsemleges módon nyújtson segítséget a választások lebonyolításához kapcsolódó információkról mind a jelölő szervezetek, mind a választópolgárok és más érdeklődők számára.

Ennek a tevékenységének a keretében kiadványokat, felvilágosító plakátokat jelentet meg, társadalmi célú hirdetést sugároz a médiában, valamint minden településen választási információs szolgálatot (VISZ) hoz létre.

A VISZ szakmailag felkészült munkatársai számára személyesen, telefonon, valamint faxon tehetők fel kérdések, amelyre azonnal vagy rövid időn belül választ is adnak.

Az információs szolgálaton térítésmentesen lehet beszerezni a választási eljárásban használandó jogszabályokat, nyomtatványmintákat, a választással kapcsolatos egyéb ismeretterjesztő kiadványokat.

Az Országos Választási Iroda - a korábbi éveknek megfelelően - szintén létrehozta választási információs szolgálatát, melynek elérése az alábbi módokon lehetséges:

A külképviseleti SZSZB működése, valamint a külképviseleti szavazás igazgatási, technikai lebonyolításának biztosítása érdekében külképviseleti választási irodát kell létrehozni.

A külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára bízza meg.

A KÜVI tagjává, illetőleg vezetőjévé - a köztisztviselőkön és közalkalmazottakon túl - a diplomáciai képviselet magyar állampolgárságú dolgozóját is meg lehet bízni.

A külképviseleti választási iroda tevékenysége a választás napjára koncentrálódik.

A KÜVI-nek kell gondoskodnia arról:

- hogy a törvényben meghatározott feltételek biztosítva legyenek a külképviseleti szavazókörben, majd

- a szavazás lezárását követően, a külképviseleti szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvben szereplő adatok, valamint a külképviseleti SZSZB döntése ellen benyújtott kifogások faxon haladéktalanul eljussanak az OVB-hez.

Vissza a főoldalra