1. Az Európai Parlament tagjainak választása
1.1. Az Európai Parlament tagjainak választása
Az Európai Parlamentet, akkor még Közgyűlés néven,
1957-ben hívta életre a Római Szerződés. Tagjait 1979 óta közvetlenül választják.
Az így nagyobb legitimációval rendelkező intézmény az Európai Unió fejlődése
folyamán szélesebb hatáskört is kapott. A kezdetekben még csak konzultatív
jogkörrel rendelkező testület ma már az Európai Tanács mellett az Unió
legfőbb jogalkotója.
Az Amszterdami Szerződés 732 fős korlátot szabott az Európai
Parlament tagszámának bővítésére azzal a kitétellel, hogy a tagállamok
és a csatlakozó államok lakosságszámukhoz mérten, arányos számban képviseltessék
magukat. A tagállamonként megválasztható képviselők számát a Római
Szerződést módosító Nizzai Szerződés, illetve az ahhoz csatolt
nyilatkozatok határozzák meg. Magyarország - a 2004-es európai parlamenti választáson
- 24 mandátum betöltésére jogosult.
Az európai parlamenti választások szabályai, mind az
anyagi, mind az eljárási szabályokat illetően alapvetően tagállami hatáskörbe
tartoznak, csak néhány kulcsfontosságú kérdést rendez kötelező erejű közösségi
szabályozás.
A Tanács 76/787/ ESZAK, EGK, EURATOM határozatához csatolt
okmány alapján a szavazást ötévenként, egységesen, csütörtöktől vasárnapig
terjedő időszakban kell megtartani. A gyakorlatban ez június hónap egy
meghatározott hete. A választási eljárás valamennyi cselekményét ezen időkorláthoz
kell igazítani.
Az 1993. december 6-án hozott 93/109/EC tanácsi irányelv a
választójog gyakorlására nézve határoz meg fontos szabályt. Az irányelv
szerint más tagállam polgára, ha megfelel azoknak a szavazásra és jelöltként
való indulásra vonatkozó feltételeknek, amelyeket a lakóhelyét jelentő állam
saját állampolgárainak törvényi úton megszab, jogosult szavazni és jelöltként
indulni az európai parlamenti választásokon a lakóhelyül szolgáló tagállamban.
Az említetteken kívül még néhány garanciális szabályt
fogalmaztak meg az uniós jogalkotók, így kiemelést érdemel az a korlátozás,
amely szerint a választás nem hivatalos eredményét, a feldolgozottság arányára
tekintet nélkül, csak azután lehet nyilvánosságra hozni, hogy a szavazás
valamennyi tagállamban befejeződött.
1.2. A választási rendszer
Az Európai Parlament tagjait valamennyi tagállamban közvetlenül,
arányos választási rendszerben választják, azonban a választási rendszer
szabályainak kialakítása tagállami hatáskörbe tartozik.
Magyarországon a 2003. évi CXIII. törvény tartalmazza a választási
rendszer szabályait.
A 2004-es európai parlamenti választáson a 24 mandátum
listás választáson kerül kiosztásra, amelyen az egész ország egy választókerületet
alkot. A választópolgárok csak bejegyzett pártokra adhatják le voksukat,
ugyanis listát csak ezek a szervezetek állíthatnak. A listaállítás további
feltétele a 20.000 érvényes ajánlás összegyűjtése, amelyek segítségével
2004. május 14-ig lehet a listát bejelenteni. A jelölő szervezeteknek
lehetőségük van közös lista állítására is.
A listán szereplő jelöltek a jelölő szervezet által
megjelölt sorrendben kerülnek fel a szavazólapra, a szavazók a listán
szereplő sorrenden nem módosíthatnak, a bejelentés sorrendje a mandátumhoz
jutás sorrendjét is meghatározza.
Csak azok a listák juthatnak mandátumhoz, amelyek az érvényes
szavazatok több mint 5%-át megszerzik.