A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság - a többi választási bizottsághoz hasonlóan - választott és delegált tagokból áll.

A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság határozatképességéhez három tagjának jelenléte szükséges.

A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok választott tagjait és póttagjait az Országgyűlés választja meg. Személyükre a listát állító jelölő szervezetek tehetnek javaslatot úgy, hogy minden egyes külképviseletre egy-egy tagot jelölnek.

A jelölő szervezet a javaslatát egyetlen időpontban: a lista bejelentésével egyidejűleg teheti meg az Országos Választási Bizottság részére. A javaslat pótlására, kiegészítésére utólag nincsen lehetőség.

A jelöltek bejelentésére külön nyomtatvány áll rendelkezésre! (8. és 9. számú melléklet)

Ha az adott külképviseletre nincs elég jelölt, az Országos Választási Bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok és a több szavazókörrel rendelkező települések helyi választási bizottságai e feladatra jelentkező választott tagjai és póttagjai közül javasol további személyeket.

A jelöltek közül az Országos Választási Bizottság sorsolással választja ki a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság három tagját és egy póttagját 2004. május 19-ig.

Az Országos Választási Bizottság által az Országgyűlés elé terjesztett listáról az Országgyűlés egy szavazással, egyszerű többséggel dönt 2004. május 24-ig.

A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak és póttagjainak utazási és szállásköltsége az állami költségvetést terheli, az utazás további feltételeinek megteremtésére nézve azonban nem nyújt fedezetet.

Az utazás további feltételei:

Útlevél - az útlevél megléte feltétele a KSZSZB tagjai jelölésének. Egyes országok megkövetelik, hogy a területükre belépő személy útlevelének érvényessége a belépést megelőző, illetőleg az azt követő meghatározott idő teljes tartamára kiterjedjen.

Fontos megjegyezni, hogy a törvény értelmében a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság tagja és póttagja nem élvez megkülönböztetett bánásmódot az útlevéligénylés során, tehát a jelölő szervezet úgy kell kialakítsa javaslatát, hogy biztos legyen abban, hogy az általa jelölt személy rendelkezik a szükséges útiokmányokkal!

Vízum: számos ország, ahol a Magyar Köztársaság nagykövetséget tart fenn, megköveteli az országába történő belépés esetén a magyar állampolgároktól, hogy érvényes vízummal rendelkezzenek. A törvény értelmében a vízum beszerzése szintén a jelölt feladata.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy vízum igénylése esetén annak megszerzés országonként eltérő időt és költségeket vesz igénybe. Ezért nagyon fontos, hogy a jelölő szervezetek olyan jelölteket javasoljanak a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságba, akik vagy már rendelkeznek vízummal, vagy nincs ismert akadálya a megszerzésének. A külföldön beszerezhető vízumok biztosításához az Országos Választási Iroda - a Külügyminisztérium útján - segítséget nyújt.

A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság választott tagja és póttagja törvényes működésének feltétele, hogy megválasztása után esküt tegyen. A bizottság tagja az eskütétel helyszínén kapja meg az utazás részleteire vonatkozó pontos információkat.

A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság választott tagjának és póttagjának a fogadó államon belüli utaztatásról, illetőleg a szállás biztosításáról a külképviseleti választási iroda gondoskodik.

A választáson listát állító jelölő szervezetek a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságba a választott tagok mellé további egy-egy tagot bízhatnak meg 2004. május 21-ig (10. számú melléklet).

A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok költségei teljes mértékben a jelölő szervezetet terhelik.

Nagyon fontos! Nem lehet a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság Országgyűlés által választott tagja és póttagja az alább felsoroltakon túl az sem, aki

• a listát állító jelölő szervezet tagja, valamint
• a listán szereplő jelölt hozzátartozója.

Ezen túlmenően a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottsági tagokra és póttagokra vonatkozó összeférhetetlenségi okok megegyeznek a belföldön működő szavazatszámláló bizottságok tagjaira vonatkozó rendelkezésekkel.

Ennek megfelelően nem lehet a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság sem választott tagja és póttagja, sem valamely jelölő szervezet által megbízott tagja:

• a köztársasági elnök,
• állami vezető,
• közigazgatási hivatal vezetője,
• képviselő,
• megyei közgyűlés elnöke,
• polgármester,
• jegyző, főjegyző,
• választási iroda tagja,
• a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője,
• a választókerületben induló jelölt.

Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek, tehát nem lehet a KSZSZB tagja az a személy, aki az Országos Választási Bizottság valamelyik tagjának hozzátartozója.

4.2.1.1. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság alakuló ülése, és tagjainak eskütétele

Az érintett külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság tagjai és póttagja eskütételének és az alakuló ülésnek az időpontjáról és helyéről a sorsolást követően az érintettek értesítést kapnak.

Nagyon fontos, hogy az alakuló ülésen minden tag és a póttag megjelenjen! Ha azonban az alakuló ülésen valamely tag azért nem tud megjelenni, mert a külképviselet helye szerinti államban tartózkodik ebben az időpontban, akkor lehetősége van arra, hogy a külképviselet vezetője előtt tegye le az esküt, és majd a szavazás napján kapcsolódjon be a szavazatszámláló bizottság munkájába.

A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság az alakuló ülésen választja meg elnökét és az elnök helyettesét. Fontos szabály, hogy a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnöke és annak helyettese csak az Országgyűlés által választott tagokból kerülhet ki.

A törvény értelmében a külképviseleti névjegyzéket, a szavazólapokat és az egyéb választási iratokat a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnöke juttatja el a külképviseletre. Ezeket az Országos Választási Iroda az elutazást megelőző napon átvételi elismervény (4. számú melléklet) ellenében adja át a KSZSZB elnökének. A KSZSZB elnöke a külképviseletre történő megérkezésekor ezeket átadja a KüVI vezetőjének, aki gondoskodik annak biztonságos helyen történő tárolásáról.

4.2.2.1. Előkészületek a szavazáshoz

A KSZSZB-nek a szavazás napján helyi idő szerint 5.00 órakor, a KüVI vezetőjével együttesen ellenőriznie kell a szavazóhelyiség kialakítását és a szavazáshoz szükséges feltételek meglétét.

Ezt követően a szavazás megkezdéséig a KSZSZB és a KüVI tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben!

Ellenőrizni kell, hogy biztosítottak-e a törvényben rögzített tárgyi feltételek:

• legalább egy szavazófülke,
• a szavazófülkében toll,
• legalább egy zárható urna.

A választás zökkenőmentes lebonyolításához szükségesek az alábbi technikai feltételek:

• a KSZSZB munkájához megfelelő mennyiségű szék és asztal biztosítása,
• a szavazóhelyiség megfelelő megvilágítása, különös tekintettel a szavazófülkében lévő fényviszonyokra,
• a bizottság tevékenységének ellátásához telefon, esetleg faxkészülék,
• a hirdetmények, eligazító táblák megfelelő tájékoztatást adjanak a választópolgároknak,
• az épületen belüli eligazítás megfelelő legyen,
• a szavazóhelyiség az eseményhez méltó legyen.

A szavazóhelyiségben kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben!

Ha az ellenőrzés során a KSZSZB elnöke az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, azonnal tájékoztatja a KüVI vezetőjét, aki haladéktalanul gondoskodik a hiba megszüntetéséről, a hiányosság pótlásáról.

A szavazás napján helyi idő szerint 5.30 órakor a KSZSZB elnöke a szavazóhelyiségben elismervény ellenében (4. számú melléklet) átveszi a választási iratokat a KüVI vezetőjétől, valamint az alábbi, a szavazás lebonyolításához szükséges felszerelési tárgyakat:

• szavazólap-kötegelő csík,
• urnazáró címke,
• szavazóköri pecsét,
• esetleges áramszünet esetére elemlámpa, gyertya.

Az egyéb eszközöket (pl. papír, íróeszköz) a KSZSZB-nek olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredmény-megállapítás törvényessége biztosítva legyen.

A szavazás feltételei megléténeknek ellenőrzését követően a KSZSZB előkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat a szavazáshoz.

Amennyiben 5.30 óráig a szavazatszámláló bizottság tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban (tehát nincs jelen legalább 3 fő), a külképviseleti választási iroda vezetője gondoskodik a szavazatszámláló bizottságba a póttag bevonásáról. A szavazatszámláló bizottságot kizárólag a póttaggal lehet kiegészíteni.

A KSZSZB elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el. A bizottság megbízott tagjainak is részt kell vállalniuk a munkában, szerepük nem szorítkozik "megfigyelésre". A KSZSZB munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek - étkezés stb.- ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását.

A KSZSZB tagjainak szavazásához - amennyiben a névjegyzéken szerepel - a KSZSZB elnöke biztosítja a feltételeket.

1. A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak

• a KSZSZB tagjai,
• a jegyzőkönyvvezető,
• a sajtó képviselői, valamint
• az akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak.

A sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a KSZSZB munkáját azonban nem zavarhatják.

A szavazás napján nemzetközi választási megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők is jelen lehetnek a KSZSZB munkájánál, tevékenységét azonban nem zavarhatják. Tanulmányozhatják a szavazás megkezdését és menetét, tájékoztatást kérhetnek, és jelen lehetnek a szavazatok megszámlálásánál is. Megfigyelési szándékukat a helyszínen a KSZSZB elnökének be kell jelenteniük és megfigyelői minőségüket akkreditációs kártyával kell igazolniuk.

A nemzetközi választási megfigyeléssel kapcsolatos tudnivalókról az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedése az irányadó.

2. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választópolgárnak szavazata leadása után el kell hagynia a szavazóhelyiséget.

3. A közvéleménykutatók abba az épületbe nem léphetnek be, ahol a szavazóhelyiség van, és csak az épületből kijövőket kérdezhetik meg. A szavazás napján a közvéleménykutatás csak névtelen lehet és önkéntességen alapulhat.

A KSZSZB helyi idő szerint 6.00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget.

Az elsőként szavazó polgár nem lehet a KSZSZB tagja. Abban az esetben viszont, ha a szavazás befejezése előtt egy órával még nem érkezett meg az első szavazó, vagy csak a KSZSZB tagjai szerepelnek a névjegyzéken, az a KSZSZB tagja is lehet.

A KSZSZB az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat urnazáró címkével lezárja és lepecsételi. Ellenőrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot kivenni.

Valamennyi urna hitelesítését az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében és közreműködésével kell elvégezni. A vizsgálat megtörténtét a szavazóköri jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Ezt követően ki kell tölteni, és az urnánkban el kell helyezni egy-egy Ellenőrző lapot (11. számú melléklet), amely tartalmazza

• az elhelyezés időpontját,
• az elsőként szavazó választópolgár aláírását, és
• a KSZSZB tagjainak az aláírását.

Szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki

• útlevéllel,
• a magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvánnyal vagy,
• 2001. január 1-jét követően a magyar hatóság által kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel.

Nem szavazhat, aki

• nem szerepel a külképviseleti névjegyzéken;
• aki személyazonosságát a megfelelő okmányokkal kétséget kizáróan nem tudja igazolni.

Ebben az esetben az állampolgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe (5. számú melléklet). A visszautasítottak jegyzékét a jegyzőkönyvvezető a KSZSZB utasításai alapján tölti ki.

1. A szavazáson megjelent választópolgártól a KSZSZB elkéri a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát, továbbá ellenőrzi, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzéken. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát igazolja, valamint a névjegyzékben szerepel, szavazhat.

2. Ha a KSZSZB a külképviseleti névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel - a választópolgár jelenlétében - lebélyegzi, és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a választópolgárnak.

FIGYELEM! A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi. A szavazólapot a választópolgár jelenlétében szabad csak lebélyegezni!

3. A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette.

Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, célszerű őt külön tájékoztatni, azért, hogy a többi választópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a KSZSZB elnöke tájékoztatja őt arról, hogy az aláírás célja a kétszer (vagy többször) szavazás megakadályozása. Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapot ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a KSZSZB a névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja.

Az írásképtelen választópolgár helyett a KSZSZB két tagja írja alá a névjegyzéket.

4. A szavazólap és a boríték átnyújtása után a KSZSZB - ha ezt a választópolgár igényli - elmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására!

A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, a lista neve feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal (tehát X vagy + jellel). A választópolgár tudtára kell adni, hogy a szavazófülkében talál tollat.

A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, annak használatára azonban senki nem kötelezhető.

A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében.

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a KSZSZB két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.

Kitöltés után a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólapot be kell vonni és a rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez.

A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók:

• rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához,
• tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben,
• tettlegesen bántalmazzák vagy megfenyegetik a KSZSZB tagját,
• választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben,
• kábítószeres vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban,
• kábítószeres vagy ittas személy inzultálja a KSZSZB tagjait,
• rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb.

• ha haláleset történik a szavazóhelyiségben,
• ha KSZSZB tagjainak száma három alá csökken, és már nincs lehetőség a póttag igénybevételére;
• ha bombariadó van,
• ha vízbetörés, tűz, vagy olyan esemény van, hogy csak a tartalékhelyen lehet folytatni a szavazást.

Fő szabály szerint a szavazás a nagykövetség fogadó államában helyi idő szerint 6 órától 19 óráig tart. Ez alól kivételnek számítanak a greenwich-i időzónában található nagykövetségek, továbbá egyes afrikai külképviseletek:

• a szavazás helyi idő szerint 17 órakor fejeződik be Marokkóban (Rabat);
• a szavazás helyi idő szerint 18 órakor fejeződik be Írországban (Dublin), az Egyesült Királyságban (London), Portugáliában (Lisszabon), Nigériában (Abuja) és Tunéziában (Tunisz).

(A szavazás idejét az egyes nagykövetségeken az 1. számú mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.)

A szavazás befejezésekor a KSZSZB elnöke a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a KSZSZB a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.

A szavazást - a szavazásra rendelkezésre álló időtartam lejárta előtt - akkor is le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát!

A szavazás tisztaságának megőrzése, az eredmény megállapításának jogszerűsége megköveteli, hogy a szavazóköri eredmény megállapítása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen, és a bizottság együttesen számlálja meg a szavazatokat, töltse ki és írja alá a jegyzőkönyvet, és mindaddig együtt maradjon, amíg a jegyzőkönyvek ellenőrzése be nem fejeződött.

1. A KSZSZB először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. Egyúttal elcsomagolja a fel nem használt borítékokat is.

2. A KSZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét.

3. Ezt követően a KSZSZB felbontja az urnát és

meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd megszámolja az urnában lévő szavazólapokat és összehasonlítja a megjelent szavazók számával.

Ezt követően a KSZSZB három csoportot képez az urnából kivett szavazólapokból

érvénytelen szavazólapok,

érvényes szavazólapok,

vitatott érvényességű szavazólapok (ha vannak ilyenek).

A szavazólap érvényességének megítélésére az alábbi előírások vonatkoznak:

Érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon, a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

A szavazat érvényességét - ha egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, hogy a szavazólapon a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a listát vagy a jelölt nevét kihúzták illetve nevet hozzáírtak, vagy bármilyen egyéb megjegyzést tettek a szavazólapon.

Érvénytelen a szavazólap ha a szavazó:

szavazatát bélyegző nélküli szavazólapon adta le;

egynél több listára szavazott;

egy listára sem szavazott;

nem lehet megállapítani, mely listára adta a szavazatát;

nem a jelölő szervezet neve feletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott;

toll helyett ceruzát használt.

• Lehetnek olyan szavazólapok, amelyek érvényessége vitatott. Ezekről a bizottság ekkor még nem dönt, csupán megszámlálja és külön csoportosítja azokat!

 

• A KSZSZB elhatározhatja a szavazólapok ismételt megszámlálását. Célszerű a bizottságnak a számlálást legalább két alkalommal elvégeznie. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a KSZSZB hány alkalommal számlálta meg a szavazólapokat.

        - A KSZSZB következő lépésben az érvényes szavazatokat számolja meg.

A szavazás szavazóköri eredményének megállapítása a jegyzőkönyvek kiállításával fejeződik be. A szavazóköri eredményről készülő jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető a KSZSZB utasításai alapján tölti ki.

A Ve. rendelkezései alapján a külképviseleteken kialakított szavazókörökben nem kell adatalapot kiállítani a szavazatok első összeszámlálását követően. A külképviseleten leadott szavazatok megszámlálásáról csak a végleges eredményt tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvet csak tollal lehet kitölteni!

A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a bizottság döntései alapján tölti ki. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta.

A szavazóköri jegyzőkönyv (7. számú melléklet) egyes rovatainak kitöltésével kapcsolatosan az alábbiakra kell figyelni:

• A szavazás kezdetének a szavazás helye szerinti azon időpontot kell beírni, amikor a szavazóhelyiség kinyitott. (A oldal)
  
• "I" rovat: az érvénytelen szavazólapok és az érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapok számát össze kell adni (a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az "I" rovatba az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapok számát kell feltüntetni): a szavazat és a szavazólap érvénytelenségéről lásd a 4.2.2.2. fejezet k) pontját. (B oldal)
  
• a "B" és "C" rovatba szám nem kerülhet, ugyanis a külképviseleti névjegyzékre a szavazás napján senkit nem lehet felvenni és onnan senkit nem lehet törölni: ezekbe a rovatokba "-" jelet kell tenni. (B oldal).

A jegyzőkönyvvezető a szavazóköri jegyzőkönyvet átadja a külképviseleti választási iroda vezetőjének, aki jogi és számszaki szempontból leellenőrzi azt. Ha a külképviseleti választási iroda a szavazóköri jegyzőkönyv hibás kitöltését észleli, visszaadja azt a szavazatszámláló bizottságnak. Ha külképviseleti választási iroda vezetője a rovatok kitöltését rendben találja, akkor a szavazóköri jegyzőkönyvet telefaxon továbbítja az OVI-nak.

Az Országos Választási Iroda a telefaxon megkapott szavazóköri jegyzőkönyvet újból leellenőrzi, és értesíti a külképviseleti választási iroda vezetőjét arról, hogy a jegyzőkönyv rovatainak kitöltése pontos-e. Eddig az értesítésig a KSZSZB-nek együtt kell maradnia, mert az esetleges hibákat a bizottságnak kell kijavítania!

A Ve. szerint a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjai jogosultak arra, hogy a jegyzőkönyvek egy-egy másolati példányát megkapják, melyet a KSZSZB elnöke hitelesít. Ha a sokszorosításra a nagykövetségen nincs megfelelő technikai eszköz, akkor a jegyzőkönyvet annyi további példányban kell kiállítani, ahányan azt a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjai közül kérték.

Mivel a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjai a jegyzőkönyvek csak olyan másolati példányát kaphatják, amely megegyezik a végleges jegyzőkönyvvel, a sokszorosításra csak azt követően kerülhet sor, miután az Országos Választási Iroda visszajelezte a rovatok pontos kitöltésének tényét.

A KSZSZB a jegyzőkönyv első és második példányát, valamint a mellékleteket borítékba helyezi. A szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat, a külképviseleti névjegyzéket és a KSZSZB által hozott határozatokat a külképviseleti választási iroda vezetője átadja a KSZSZB elnökének, aki azt személyesen juttatja el az Országos Választási Irodához.

Vissza a főoldalra