Az európai parlamenti választáson való választójogosultságra vonatkozó szabályokat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - 2002 decemberében módosított - 1949. évi XX. törvény 70. §-a állapítja meg.

A választás anyagi jogi szabályait az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény rendezi. Ez a törvény megállapítja az európai parlamenti választás speciális eljárási szabályait is, módosítva a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt.

A választási eljárásról szóló törvény végrehajtását a 2004. évi európai parlamenti választáson a belügyminiszter 6/2004. (II. 24.) BM rendelete szabályozza. Az Európai Parlament tagjai választása eljárási határidőit és határnapjait a 8/2004. (III. 18.) BM rendelet állapítja meg. A választás költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló belügyminiszteri rendelet kidolgozása folyamatban van.

Az európai parlamenti választáson a választójogosultság szabályait a Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény rendezi.

A választójog feltételei

Az európai parlamenti választáson választó és választható az a személy, aki:

• magyar állampolgár, vagy az Európai Unió más tagállamának állampolgára,
• nagykorú,
• a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, és
• nincs kizárva a választójog gyakorlásából.

A választójogból kizártak köre

Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján:

• a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg
• a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll;
• szabadságvesztés büntetését, vagy
• büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választhat vagy választható, ha az állampolgársága szerinti államban kizárták e jog gyakorlásából.

A választójog gyakorlása az Európai Unióban az európai parlamenti választások során

Az európai uniós irányelvek értelmében, ha valamely európai uniós tagállam állampolgára huzamosabb ideig valamely más tagállam területén él, és ott lakóhelyet létesít, akkor lehetősége van arra, hogy abban az országban szavazzon az európai parlamenti választásokon. Az európai parlamenti választások során a választópolgár választójogát csak egy tagállamban gyakorolhatja. Annak érdekében, hogy a választópolgár a választójogát másik tagállamban gyakorolni tudja, kérnie kell a felvételét az adott tagállam választói névjegyzékébe. Ezt követően a névjegyzékbe vétel helye szerinti tagállam illetékes hatósága értesíti az uniós választópolgár állampolgársága szerinti állam illetékes hatóságát annak érdekében, hogy ott az uniós polgárt törölni tudják a névjegyzékről.

Az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek száma 24, ennyi mandátumot szerezhetnek meg a Magyarországon megrendezésre kerülő európai parlamenti választáson induló listák.

A választás során a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot. A választás arányos választási rendszerben, zárt listás szavazással történik.

Listát csak a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgár ajánlása szükséges. Közös lista állítására van lehetőség, azonban ugyanaz a párt csak egy listát állíthat. (Ha a párt részt vesz közös lista állításában, önálló listát nem állíthat, illetőleg önálló lista állítása esetén sem vehet részt közös lista állításában.)

A mandátumhozjutási küszöb 5 %, azaz csak azok a listák vehetnek részt a mandátumok elosztásában, amelyek az összes leadott érvényes szavazatnak több, mint az 5 %-át megszerezték. A mandátumok kiosztása d’Hondt módszerrel történik. A listáról a jelöltek a pártok által bejelentett sorrendben juthatnak mandátumhoz.

A szavazás napja és időtartama az egyes nagykövetségeken eltérő. A választási eljárásról szóló törvény az időeltolódásból adódó nehézségeket olyan szabályozással küszöböli ki, melynek értelmében a szavazásnak minden nagykövetségen helyi idő szerint nappal kell történnie úgy, hogy a szavazás legkésőbb magyar idő szerint 19 órára befejeződjön.

Erre tekintettel a jogalkotó az alábbi módon állapította meg a szavazás napját és idejét a nagykövetségeken.

A szavazás napja

Fő szabály, hogy a szavazásra a nagykövetségeken a magyarországi szavazás napján kerül sor (2004. június 13.). Ettől eltérnek az amerikai kontinensen található nagykövetségek, ahol a szavazás a magyarországi szavazás napját megelőző napon történik (2004. június 12.).

A szavazás időtartama

Fő szabály szerint a szavazás a nagykövetség fogadó államában helyi idő szerint 6 órától 19 óráig tart. Ez alól kivételnek számítanak a greenwich-i időzónában található nagykövetségek, továbbá egyes afrikai külképviseletek:

• a szavazás helyi idő szerint 17 órakor fejeződik be Marokkóban (Rabat);
• a szavazás helyi idő szerint 18 órakor fejeződik be Írországban (Dublin), az Egyesült Királyságban (London), Portugáliában (Lisszabon), Nigériában (Abuja) és Tunéziában (Tunisz).

A szavazás idejét az egyes nagykövetségeken az 1. számú mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.

Az európai parlamenti választás során a külföldön tartózkodó választópolgároknak lehetőségük lesz arra, hogy szavazataikat leadhassák a Magyar Köztársaság nagykövetségein (a konzulátusokon nincs szavazás). Ennek megfelelően a nagykövetségeken választási irodák (KüVI) és szavazatszámláló bizottságok (KSZSZB) kerülnek felállításra.

Az európai parlamenti választáson a következő választási bizottságok működnek:

• szavazatszámláló bizottság;
• külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság;
• az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság;
• területi választási bizottság;
• Országos Választási Bizottság

A választáson működő választási irodák az alábbiak:

• helyi választási iroda;
• külképviseleti választási iroda;
• országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda;
• területi választási iroda;
• Országos Választási Iroda.

A választói névjegyzék azon személyek adatait tartalmazza, akik az adott szavazókörben választójoggal rendelkeznek. A választói névjegyzéket a helyi választási iroda (HVI) vezetője, a települési jegyző állítja össze a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, továbbá a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartása alapján. A választójoggal rendelkező állampolgárok a névjegyzékbe-vételükről április 16-ig a lakóhelyükön értesítést kapnak. A választói névjegyzék elkészítését követően a HVI vezetője azt a szavazás napjáig továbbvezeti, tehát felveszi az időközben választójogot szerzett személyeket, illetőleg törli az azt elvesztőket.

A külképviseleten kizárólag azok a személyek szavazhatnak, akik szerepelnek a külképviseleti névjegyzéken. A külképviseleti névjegyzékre való felvételt a HVI vezetőjétől lehet kérni a szavazást megelőző 30. napig, tehát 2004. május 14-ig.

A kérelmet a lakóhely szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének kell benyújtani személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján. A kérelem ajánlott levélben is benyújtható, úgy, hogy az legkésőbb 2004. május 14-ig megérkezzen a helyi választási irodába. A kérelem mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

A kérelemről a HVI vezetője haladéktalanul dönt. Amennyiben a helyi választási iroda vezetője felveszi a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe, ezzel egyidejűleg törli a lakóhely szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzékbe-vételről, illetve a külképviseleti névjegyzékbe-vétel elutasításáról a választópolgárt értesíti.

A HVI vezetőjének a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasító döntésével szemben a választópolgár az értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül a döntést hozó HVI vezetőhöz kifogás nyújthat be. A kifogásról a HVI vezetője három napon belül dönt.

A kifogást elutasító döntés az annak közlésétől számított három napon belül támadható meg, ezért a HVI vezetője kifogást elutasító döntéséről haladéktalanul értesíti a választópolgárt. A döntés ellen a választópolgár a lakóhelye szerinti helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál élhet kifogással. A bíróság a jogorvoslat iránti kérelemről három napon belül dönt és döntéséről haladéktalanul értesíti a választópolgárt és a helyi választási iroda vezetőjét.

A külképviseleti névjegyzék (3. számú melléklet) tartalmazza a külképviselet megnevezését, valamint a választópolgárok következő adatait:

• családi és utónév;
• születési családi és utónév;
• személyi azonosító, ennek hiányában tartózkodási jogosultságot igazoló okmány száma és érvényességi ideje;
• születési hely és idő;
• anyja születési családi és utóneve; valamint
• magyarországi lakóhely.

A külképviseleti névjegyzék adatait a HVI vezetője küldi meg az Országos Választási Irodának 2004. május 23-ig.

Amennyiben valamelyik nagykövetségre senki nem kérte a névjegyzékbe történő felvételét, oda nem kerül szavazatszámláló bizottság megválasztásra és kiutaztatásra. Ha azonban egyetlen választópolgár is felkerül a külképviseleti névjegyzékre, a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságot létre kell hozni, amelynek tagjai ezt követően szintén kérhetik a külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket. A pótlólagos névjegyzékbe-vételi határidő 2004. május 29.; a névjegyzékbe-vételt szintén a helyi választási iroda vezetőjénél kell kérni. A pótlólag névjegyzékbe vett külképviseleti szavazatszámláló bizottsági tagokról és póttagokról 2004. június 4-ig ad tájékoztatást a HVI vezetője az Országos Választási Irodának.

A külképviseleti névjegyzéket külképviseletenkénti bontásban a HVI vezetőktől megkapott adatok alapján technikailag az Országos Választási Iroda állítja össze. A külképviseleti névjegyzékeket az OVI a kiutazás előtt átadja az adott külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnökének, aki azt személyesen viszi magával a külképviseletre.

Az Országos Választási Iroda által elkészített külképviseleti névjegyzéket sem a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság, sem a külképviseleti választási iroda nem módosíthatja. Ez praktikusan azt jelenti, hogy amennyiben valaki időben nem kérte a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét, a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság pótlólag, a helyszínen, még a megfelelő dokumentumok bemutatása esetén sem veheti fel a külképviseleti névjegyzékre.

A választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg a szavazatszámláló bizottságok és a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján.

A külképviseleti szavazás megrendezésének törvényi feltétele, hogy a fogadó állam hozzájáruljon ahhoz, hogy a nagykövetségen szavazást lehessen tartani.

A külképviseleti szavazás további feltétele, hogy legyen legalább egy választópolgár, aki kéri a felvételét az adott nagykövetség külképviseleti névjegyzékébe, ellenkező esetben ott nem kerül sor szavazásra.

Vissza a főoldalra