Választási információk vakok és gyengénlátók számára


Főoldal / Információk / Választási füzetek témacsoportos megjelöléssel, összefoglalók

2. Az Európai Parlamenti választások jogszabályi környezete

A 2. fejezet az alábbi információkat tartalmazza:

2.1. Általános indoklás

2.2. A választás során alkalmazandó jogszabályok

2.3. 1949 évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya

2.4. 1978. évi VI. törvény a Büntető Törvénykönyvről

2.5. 1997. évi C. törvény a választási eljárásról

2.6. 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról

2.7. 139/2003. (XII.23.) OGY határozat az Európai Parlament tagjai 2004. évi választásának pénzügyi támogatásáról

2.8. 6/2004. (II.24.) BM rendelet

2.9. BM rendelet a választás határidejeinek megállapításáról

2.10. Önellenőrző kérdések a 2. fejezethez

6.      2004. júniusában milyen választásra kerül sor Magyarországon?

a)      Európa Tanács

b)      Európai Parlamenti*

c)      Európai Bizottsági

7.      Ki tűzi ki a választást?

a)      Országgyűlés Elnöke

b)      Országos Választási Bizottság Elnöke

c)      Köztársasági Elnök*

8.      Hány évenként választják az Európai Parlament tagjait?

a)      3 évenként

b)      5 évenként*

c)      4 évenként

9.      Hogyan választják az Európai Parlament tagjait?

a)      az Unió polgárai közvetlenül*

b)      elektorok útján (közvetetten az Unió polgárai)

c)      a tagállamok Parlamentjei delegálják a tagokat

10.    Magyarország hány tagot küld az Európai Parlamentbe?

a)      20

b)      58

c)      24*

11.    Az EP-választáson hány választókerület van?

a)      1*

b)      23

c)      176

12.    Milyen az európai parlamenti képviselők választásának rendszere?

a)      listás*

b)      egyéni választókerületi

c)      vegyes (mind egyéni jelöltek, mind listák)

13.    Hány választópolgár ajánlására van szükség a lista állításához?

a)      20 000*

b)      az a párt állíthat listát, amely legalább 10 egyéni választókerületben listát állított

c)      egy sem, mert csak a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok állíthatnak listát

14.    Állíthat-e listát városszépítő egyesület és gyermekjóléti alapítvány?

a)      igen, 20 000 ajánlás összegyűjtésével

b)      igen, 10 egyéni választókerületi jelölt állításával

c)      nem, mert csak bejegyzett politikai pártok állíthatnak listát*

15.    Mit jelent a közös lista állítása?

a)      egy közös listán szerepel valamennyi párt jelöltje

b)      két vagy több párt állít egy listát*

c)      csak kapcsolt lista állítható

16.    Hogyan ajánlhat listát a választópolgár?

a)      aláírásgyűjtő íven

b)      választási gyűlésen

c)      ajánlószelvény átadásával*

17.    Melyik lista nem szerez mandátumot? Az a lista, amely nem éri el az összes listára leadott összes érvényes szavazatok

a)      több, mint 3 %-át

b)      több, mint 4 %-át

c)      több, mint 5 %-át*

18.    Hány listát ajánlhat egy választópolgár?

a)      amennyit akar

b)      nem ajánlhat, mert csak az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok ajánlhatnak listát

c)      egyet*

19.    Ki határozza meg a listán szereplő jelöltek sorrendjét?

a)      a jelölő szervezet*

b)      az Országos Választási Iroda

c)      az Országos Választási Bizottság

20.    Hány listát állíthat egy párt?

a)      csak egy közös listát

b)      csak egy önálló listát

c)      vagy egy közös vagy egy önálló listát*

21.    Egy jelölt hány listán szerepelhet?

a)      elhatározásától függ

b)      a pártok megállapodásától függ

c)      csak egy listán*

22.    Hány listára szavazhat a választópolgár?

a)      bármennyire

b)      egyre*

c)      kettőre

23.    Hogyan jutnak mandátumhoz a jelöltek a listáról?

a)      a párt által eredetileg bejelentett sorrendben*

b)      a legtöbb szavazatot kapott jelöltek jutnak mandátumhoz

c)      sorsolással

24.    Hogyan kerül betöltésre a megüresedett mandátum?

a)      a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt*

b)      a megüresedett mandátum a soron következő választásig betöltetlen marad

c)      időközi választást kell tartani

25.    A Magyarországgal egyidőben csatlakozó országok állampolgárait a választási eljárás szempontjából úgy kell kezelni:

a)      mintha az Európai Unió tagállamainak állampolgárai lennének *

b)      az Unió tagállamainak állampolgáraitól eltérően ők még nem vehetnek részt ezen a választáson

c)      mintha magyar állampolgárok lennének

26.    Mikor járnak le a választási eljárásban meghatározott határidők?

a)      a határidő utolsó napján, ha az munkaszüneti nap a következő munkanapon

b)      a határidő utolsó napján 16 órakor*

c)      a határidő utolsó napján 24 órakor

27.    Milyen következménye van a választási eljárási törvényben meghatározott határidők elmulasztásának?

a)      a benyújtott jogorvoslati kérelem elutasítható

b)      a 8 napon belül benyújtott igazolási kérelem elfogadása esetén a beadványt érdemben el kell bírálni

c)      az elkésett beadványt el kell utasítani*

28.    A választási bizottságok működése és tevékenysége

a)      minden adatra kiterjedően nyilvános

b)      titkos, csak a jegyzőkönyvek és határozatok megismerhetők

c)      a törvényben megállapított kivétellel nyilvános*

29.    A választási bizottságok munkájánál a sajtó képviselői

a)      nem lehetnek jelen

b)      jelen lehetnek, kérdéseikre válaszolni kell

c)      jelen lehetnek, de a bizottság munkáját nem zavarhatják*

30.    Kinek kell kiadni a választási eredményt rögzítő jegyzőkönyv másolatát?

a)      térítés ellenében a jelölő szervezetnek

b)      térítés nélkül bárkinek

c)      a jelölő szervezet megbízott tagjainak*

31.    Mikortól nem szabad a választásokkal kapcsolatos közvélemény kutatás eredményét nyilvánosságra hozni? 

a)      a szavazást megelőző 8. naptól*

b)      a szavazást megelőző 14. naptól

c)      a szavazást megelőző 7. naptól

32.    Mikor nem lehet közvélemény-kutatást tartani?

a)      a kampánycsend időtartama alatt

b)      a kampánycsend kezdetétől amíg az Unió valamennyi tagállamában a szavazás le nem zárult

c)      közvélemény-kutatás bármikor végezhető*

33.    Hol szavazhatnak a település szintű lakcímre bejelentett választópolgárok?

a)      a jegyző által kijelölt szavazókörben*

b)      nem szavazhatnak

c)      az adott település bármely szavazókörében szavazhatnak

34.    Mettől meddig lehet szavazni Magyarországon?

a)      6 - 21 óráig

b)      5 - 19 óráig

c)      6 - 19 óráig*

35.    Hogyan lehet megváltoztatni a szavazókör határát és sorszámát a választás kitűzése után?

a)      a választás kitűzése után nem lehet módosítani*

b)      az OVI vezetőjének engedélyével a szavazás napjáig bármikor módosítható

c)      az értesítő kiküldése után nem módosítható

36.    Legfeljebb hány választópolgár juthat egy szavazókörre?

a)      1 000

b)      1 200*

c)      1 500

37.    Mikor kezdődik a választási kampány?

a)      a szavazás napját megelőző 72. napon

b)      a választás kitűzésétől*

c)      az értesítő és ajánlószelvény kézbesítésétől

38.    Meddig tart a kampány időszaka?

a)      a szavazás befejezéséig

b)      amíg az Unió bármely tagállamában meg nem kezdődik a szavazás

c)      a szavazást megelőző nap 0 óráig*

39.    Mikor kezdődik a kampánycsend?

a)      a szavazást megelőző nap 0 órától*

b)      a szavazás napján 6 órától

c)      a szavazás napján 0 órától

40.    Mikor fejeződik be a kampánycsend?

a)      amíg az Unió valamennyi tagállamában be nem fejeződik a szavazás

b)      a szavazás befejeződésekor*

c)      a hivatalos választási eredmény közzétételekor

41.    A kampánycsend időtartama alatt

a)      közvélemény-kutatás nem végezhető

b)      a választói részvételi adatok korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók*

c)      törvényi korlátozások betartásával választási gyűlés tartható

42.    Mikor lehet állami hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampányt folytatni?

a)      Állami hatóság elhelyezésére szolgáló épületben nem lehet kampányt folytatni

b)      Akkor lehet kampányt folytatni, ha más közösségi épület nem áll rendelkezésre

c)      500-nál kevesebb lakosú településen lehet állami hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampányt folytatni, feltéve, hogy más közösségi épület nem áll rendelkezésre*

43.    Meddig lehet a listát és az azon szereplő jelölteket bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál?

a)      A szavazást megelőző 23. napig

b)      A szavazást megelőző 18. napig

c)      A szavazást megelőző 30. napig*

44.    Melyik eljárási határidő zárul le legkorábban?

a)      A lista bejelentése az Országos Választási Bizottságnál*

b)      Az Országos Választási Bizottság javaslatot tesz a külképviseleteken működő SZSZB-k tagjaira és póttagjaira.

c)      A delegált tagok bejelentése a szavazatszámláló bizottságba

45.    Mikor lehet közzétenni a választás nem hiteles eredményét tartalmazó  tájékoztató adatokat?

a)      Közvetlenül a szavazás magyarországi befejezését követően

b)      Csak azt követően hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött*

c)      Az eredmény elleni jogorvoslati határidő lejártakor

46.    Mikor lehet közzétenni a választási eredményt?

a)      Közvetlenül a szavazás magyarországi befejezését követően

b)      Csak azt követően hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött*

c)      Az eredmény elleni jogorvoslati határidő lejártakor

47.    Hol nem gyűjthető ajánlószelvény?

a)      sportrendezvényen

b)      tömegközlekedési eszközön*

c)      magánterületen

48.    Mikor adhatja át a helyi választási iroda vezetője a közszemlére tett névjegyzék másolatát a jelölt, jelölő szervezet számára?

a)      A szavazás napja előtti 20. napot követően*

b)      A szavazás napja előtti 25. napot követően

c)      A szavazás napja előtti 30. napot követően

49.    Hogyan történik az adatlapok feldolgozó központba történő továbbítása?

a)      Meg kell várni míg a több szavazókörrel rendelkező település összes szavazóköréből beérkeznek az adatlapok.

b)      Az adatlapokat átvétel, ellenőrzés és javítás után haladéktalanul, folyamatosan továbbítani kell számítógépes feldolgozásra*

c)      Az adatlapokat haladéktalanul továbbítani kell a feldolgozó központba ellenőrzés és javítás nélkül.

50.    Hányszor kell a szavazás napján napközbeni jelentést küldeni?

a)      5-ször

b)      6-szor

c)      7-szer*

51.    Ki szervezi meg a szavazóköri szállítódobozok biztonságos őrzését a szavazás napja előtt?

a)      a helyi választási iroda és a külképviseleti választási iroda*

b)      országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda

c)      területi választási iroda

52.    Mely esetben kell visszavonni a beérkezett és feldolgozott adatlapot?

a)      Bárminemű szabálytalanság esetén

b)      Ha annak adattartalma az előzetes eredményt befolyásolható eltérést mutat az időközben kialakult állapottól*

c)      Ha annak adattartalma az előzetes eredményt befolyásolható eltérést mutat a jegyzőkönyvben rögzített adatoktól

53.    A helyi választási iroda vezetője a szavazóköri jegyzőkönyvek harmadik példányának megtekintését a szavazást követő hány napon át biztosítja?

a)      3*

b)      7

c)      5

54.    A HVI-tól hova kerül a szavazóköri jegyzőkönyv 1. számú példánya?

a)      A HVI megőrzi 3 napon belüli megtekintésre

b)      Átadják a jelölő szervezetnek

c)      Az OVI-hoz*

55.    Hova kerül az OEVI-tól a szavazóköri jegyzőkönyv 2. számú példánya?

a)      Haladéktalanul továbbítják a TVI-hez

b)      Haladéktalanul továbbítják az OVI-hoz

c)      A szavazást követő 15 napon belül továbbítják a TVI-hez*


Vissza a főoldalra