A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70. §-ában foglaltak értelmében, az európai parlamenti képviselők választásán választójoggal rendelkeznek:

1. a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá
2. az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára.

Nincs választójoga annak, aki jogerős bírói ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését, vagy büntető eljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 149. §-ának q) pontja szerint lakóhelynek tekintendő annak a lakásnak, vagy ennek hiányában - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgár kivételével - szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban lakcímként bejelentette.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ainak (4) bekezdése szerint, "A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím)."

A hivatkozott törvényi rendelkezésekre figyelemmel a választójogosultat bejelentett lakóhely hiányában, bejelentett érvényes tartózkodási helye címe szerint szükséges a névjegyzékbe felvenni.

Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EP törvény) 49. §-a értelmében, az Európai Unió más tagállama bevándorlási,- letelepedési-, tartózkodási engedéllyel rendelkező nagykorú állampolgárának (a továbbiakban: uniós polgár) bejelentett és igazolt magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét a névjegyzék összeállítása szempontjából lakóhelynek kell tekinteni.

Figyelem! A szavazás alkalmával az uniós polgárnak is az 1.1.1. pont szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhelyét kell igazolnia.

A Ve. IV. fejezetében, valamint a Ve. végrehajtására az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásáról szóló 6/2004. (II. 24.) BM rendeletben foglaltaknak megfelelően a településeken és a főváros kerületeiben a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) vezetője gondoskodik a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének (a továbbiakban: névjegyzék) szavazókörönkénti elkészítéséről (elkészíttetéséről) és azon a változások folyamatos átvezetéséről.

A választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzéke a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján készül.

A névjegyzék tartalmazza a választópolgár

• családi és utónevét,
• születési családi és utónevét,
• a lakcímét,
• a névjegyzékbeli sorszámát,
• a személyi azonosítóját (csak a névjegyzék második példányán szerepel).

Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, akkor a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési dátumát is.

A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a megye, település megnevezését és a szavazókör sorszámát.

A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: BM KH) a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez előállítja a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzékre kerülő adatait, kiegészítve a körzetadatokkal.

 

1. A névjegyzék és az értesítő a HVI megbízásából a közigazgatási hivatalban, Budapest és a Pest megyei települések esetén a BM KH-ban nyomtatható, vagy

    

2. a közigazgatási hivatal a HVI rendelkezésére bocsátja a településre vonatkozó állományt ebben az esetben a HVI készíti (kinyomtatja) vagy más HVI-vel készítteti el (kinyomtattatja) a névjegyzéket és az értesítőket.

A névjegyzék és az értesítők elkészítéséhez a BM KH a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét a fővárosi kerületek és a Pest megyei települések számára közvetlenül, a többi település számára a közigazgatási hivatal útján adja át. A HVI a jegyzék számítógépes átadását is igényelheti.

A HVI vezetője a névjegyzéket és az értesítőt a közigazgatási hivataltól kapott állományt felhasználva készíti vagy készítteti el. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok adatait felhasználva elkészíti a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét szavazóköri bontásban. A névjegyzék 2 példányban (egyik a személyi azonosító feltüntetésével a másik anélkül) készül. Az esetleges további munkapéldányok saját költség terhére készíthetők el.

Azon HVI-k számára, amelyek a névjegyzéket a közigazgatási hivatallal készíttetik, a közigazgatási hivatal legkésőbb a névjegyzék átadásával egy időben rendelkezésre bocsátja a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét.

A választás napját megelőző ötvennyolcadik napig (2004. április 16.) a magyar állampolgároknak a HVI vezetője a névjegyzék összeállításával egyidőben elkészíti vagy elkészítteti a névjegyzékbe történt felvételről szóló értesítőket és az ajánlószelvényeket, melyeket a választópolgárok részére zárt borítékban küld meg.

Azokat az uniós polgárokat, akik a névjegyzék közszemlére tételét megelőzően (2004. április 13.-ig) nyilatkoztak arról, hogy választójogukat a Magyar Köztársaság területén kívánják gyakorolni fel kell venni - a 2.1. pont szerinti ellenőrzés eredménye szerint - közszemlére tételre kerülő névjegyzékre. Az előbbi időpontig névjegyzékbe vett uniós választópolgár részére a kézzel kiállított "uniós választópolgárok névjegyzékébe való felvételéről" szóló értesítőt és az ajánlószelvényt ugyancsak a választást megelőző ötvennyolcadik napig kell eljuttatni.

A Ve 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a településeken, fővárosi kerületekben a névjegyzéket a szavazás napja előtt hatvan nappal - nyolc napra, 2004. április 14-től április 21-ig - közszemlére kell tenni. A HVI vezetője gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl.: ügyfélszolgálati irodában, jegyzői titkárságon, népesség-nyilvántartás irodájában, választási információs szolgálat, stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol az minden érdeklődő állampolgár kérésére megtekinthető. A közszemlére tétel idejéről és helyéről a lakosságot a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) tájékoztatni kell. A közszemle alatt biztosítani kell, hogy a választópolgárok a névjegyzékből való kihagyás vagy jogellenes felvétel miatt a HVI vezetőjénél esetleges kifogásaikat előterjeszthessék.

A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt - a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt benyújtott kifogásról a HVI vezetője három napon belül dönt. A HVI vezetőjének döntését az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, közölni kell. A döntésben az érintett és a kifogást benyújtó figyelmét fel kell hívni a jegyző döntése elleni jogorvoslat lehetőségére. Tájékoztatni kell arról, hogy a kifogást az illetékes helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet benyújtani, valamint, hogy a bírósági eljárásban a jogi (ügyvédi) képviselet kötelező.

Az a polgár, aki sem érvényes lakóhellyel, sem érvényes tartózkodási hellyel nem rendelkezik, csak akkor szavazhat, ha az adott településen a választás előtt településszintű lakóhelyet létesít.

A csak település szintű lakóhellyel rendelkező személyeket fel kell venni a település egy meghatározott, a HVI vezetője által kijelölt szavazókör névjegyzékére, ezzel biztosítva számukra a szavazás lehetőségét.