7. VÁLASZTÁSOK TERVEZÉSE,
PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA

A választások lebonyolításának forrását az Országgyűlés határozatában jóváhagyott összeg erejéig a Kormány biztosítja a Belügyminiszter által megjelölt szerv részére. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 153.§ (1) g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyi lebonyolítással kapcsolatos szabályozás a Belügyminiszter hatásköre (60/2004. (X.22.) BM rendelet).

A Kormány által biztosított előirányzatok felhasználását az általános költségvetési gazdálkodási szabályok, valamint a Belügyminiszter által hozott pénzügyi végrehajtási rendelet határozza meg. A felhasználást mind központi szinten, mind helyi és területi szinten tervezni kell. A tervezés alapjául helyi és területi szinten a Belügyminiszter rendeletében meghatározott, már korábban több választás kapcsán kialakított normarendszer szolgál, mely elismeri egyes feladatok mennyiségi különbözőségeinek a költségeit. A központi szinten tervezett költségek tapasztalati adatok és a feladat sajátosságaihoz kapcsolódó, meghatározott mérőszámok alapján kerülnek kialakításra. 

A helyi és területi szintre kialakított normarendszer mérőszámait a BM Központi Hivatal által megállapított, a központi személyadat- és lakcímnyilvántartásból a névjegyzék összeállításához használt adatállomány biztosítja.

A fedezetet a Belügyminiszter döntése alapján a BM Központi Hivatal működési célra átadott pénzeszközként biztosítja az egyes választási szervek és az egyéb közreműködők (pl.: Közigazgatási Hivatalok), valamint a külképviseleti szavazás tekintetében a Külügyminiszter által kijelölt szervezet részére. A feladathoz kapcsolódó átadott pénzeszközként biztosított fedezetet területi szintre a választás napját megelőző 20. munkanapig átutalja. A területi szinteknek a helyi szintekre a szavazás napját megelőző 15. munkanapig kell az átutalást teljesíteniük. Az egyéb közreműködő szervezetek tekintetében a BM Központi Hivatal külön megállapodásban rögzíti a fedezet biztosításának időpontját. 

A választás fedezetéül biztosított forrás helyi és területi szintű felhasználására az általános gazdálkodási szabályok vonatkoznak azzal a kikötéssel, hogy csak működési célra használhatóak fel, valamint személyi kiadásra a normarendszerben meghatározott összegeket kell felhasználni. 

Többletköltségként a szavazókörök számának, vagy a szavazatszámláló bizottságokba bevont póttagok számának növekedése és az ehhez kapcsolódó átlagkereset térítés, valamint a külképviseleten szavazók értesítésének tényleges postaköltsége számolható el. 

Feladatelmaradás esetén az erre biztosított forrás nem használható fel, a maradványt az átadó részére vissza kell utalni. 

A választási feladat forrásául szolgáló pénzeszközöket a szervezeteknek számvitelileg elkülönítetten kell kezelniük, külön a választási feladatokra jóváhagyott szakfeladaton kell nyilvántartaniuk. A szakfeladaton elszámolt költségek lehetnek közvetlen és közvetett költségek. 

A szavazást követő 10. és 60. nap között a választási szervek és egyéb közreműködők feladattípusú elszámolást készítenek. A feladattípusú elszámolást féléves és/vagy éves a számviteli jogszabályokban meghatározott könyvviteli elszámolás követi. 

A feladattípusú elszámolásban a normarendszerrel kapcsolatosan csak kiemelt tétel szerinti elszámolást kell rögzíteni, míg a nem normarendszerhez kapcsolódó kiadásokat tételesen kell megjeleníteni. A többletfeladatokról szintén tételes elszámolásban kell számot adni. A választások pénzügyi lebonyolítását egy választási pénzügyi rendszer segíti.

A választási pénzeszközök szabályszerű felhasználásának ellenőrzésekor a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni. 

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtási kormányrendelete szerint az általános szabályoktól eltérően a választási pénzeszközök terhére kötelezettséget a polgármester helyett a jegyző vállalhat.

7.1. Önellenőrző kérdések

80. A helyi és területi választási szervek választási feladatok finanszírozásának alapja?

a. tapasztalati adatok és a nem normásítható kiadások kalkulált adatai

b. normarendszer (normatívák) és a névjegyzékhez használt adatbázis alapján képzett mérőszámok

c. normarendszer és a nem normásítható kiadások kalkulált adatai

81. Milyen típusú elszámolást készítenek a választási szervek és a közreműködők a választást követő 10-60 napon belül?

a. feladattípusú elszámolást

b. könyvviteli elszámolást

c. feladattípusú és könyvviteli elszámolást

82. Hogyan biztosítják a helyi és területi választási szervek részére a választási kiadások fedezetét?

a. normatív költségvetési támogatásként

b. saját bevételként

c. működési pénzeszközátadásként

83. Ki jogosult a választási pénzeszközök terhére kötelezettséget vállalni a helyi és területi választási szerveknél?

a. polgármester

b. polgármester és a jegyző együttesen

c. jegyző

84. Mi számolható el a választási kiadások között többletfeladatként az alábbiak közül?

a. külképviseleten szavazók értesítésének tényleges postai kiadása

b. szavazásnapi étkezési költség

c. szórólapok készítése