TARTALOMJEGYZÉK
2. Tájékoztató Az Európai Parlamenti Képviselők Választásáról
2.1 Az európai parlamenti választásra vonatkozó jogszabályok
2.2 Az európai parlamenti képviselők választásának rendszere
2.3 Ki vehet részt a választáson?
2.4 A választáson működő választási szervek
2.4.1 A választási bizottságok
3. A szavazatszámláló bizottságok létrejötte, jogállásuk és működésük
3.1 A szavazatszámláló bizottság tagjai
3.2 A szavazatszámláló bizottság működése
3.3 A jegyzőkönyvvezető feladatai
4. A szavazatszámláló bizottságok részletes feladatai
4.1 Feladatok a szavazás napja előtt
4.2 Feladatok a szavazás napján
4.2.1 Feladatok a szavazás megkezdése előtt
4.2.2 Az elsőként szavazó választópolgár szerepe
4.2.3 A szavazás lebonyolításának szabályai
4.2.4 A választás szavazóköri eredménye
4.2.5 A választási eredmény és az iratok továbbítása
5.1.1 A jogorvoslatok általános szabályai
5.1.2 Jogorvoslat az európai parlamenti választáson
5.1.3 Az eredmény elleni jogorvoslat
1.Előszó
A Magyar Köztársaság 2004. május 1. napjától az Európai Unió tagja. A választópolgárok június 13-án első alkalommal választják meg azokat, akik hazánkat az Európai Parlamentben képviselik.
A választás lebonyolításában kulcsszerepet játszanak a szavazatszámláló bizottságok, melyek tevékenységüket a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján végzik.
Közérdek, hogy munkájukat törvényesség, pontosság és gyorsaság egyidejűleg jellemezze. Biztosítaniuk kell a szavazás zavartalan lefolyását, szükség szerint a választópolgárok tájékoztatását és azt, hogy nyugodt körülmények között, zavartalanul adhassák le szavazatukat.
Fontos, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai segítséget kapjanak felkészülésükhöz. E célt szolgálja jelen "Tájékoztató", mely a Magyarországon működő szavazatszámláló bizottságok részére nyújt segítséget feladatuk eredményes ellátásához.
A kiadvány rövid tájékoztatást ad az európai parlamenti választás rendszeréről, a szavazatszámláló bizottság jogállásáról, tagjairól és működéséről. Bemutatja a szavazatszámláló bizottság tevékenységének teljes folyamatát és útmutatást ad a feladatok szakszerű teljesítéséhez.
A füzet összeállítása során arra törekedtünk, hogy egyszerű, közérthető módon foglaljuk össze a tennivalókat. Bízunk benne, hogy eredményesen tudják használni kiadványunkat.
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik önzetlenül, szabadidejüket feláldozva vállalják a köz érdekében a szavazatszámláló bizottsági tagságot és a vele járó nehéz és felelősségteljes munkát.
Országos Választási Iroda
2. Tájékoztató Az Európai Parlamenti Képviselők Választásáról
2.1 Az európai parlamenti választásra vonatkozó jogszabályok
Az 1949. évi XX. törvény - az Alkotmány - tartalmazza a választójogra, mint politikai alapjogra vonatkozó alapvető jogokat, valamint a választásokra vonatkozó alapelveket.
A 2003. évi CXIII. törvény (EP tv.) rögzíti az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó szabályokat.
Az 1997. évi C. törvény (Ve.) tartalmazza választási eljárás szabályait.
A 6/2004. (II. 24.) BM rendelet szabályozza a választási irodák feladatait és a szavazatösszesítés rendjét.
A 8/2004. (III.18.) BM rendeletből ismerhetők meg a választás határnapjai és határidői.
A 10/2004. (IV.7.) BM rendelet szabályozza az Európai Parlament tagjai 2004. évi választásán a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét.
2.2 Az európai parlamenti képviselők választásának rendszere
Az Európai Parlament tagjait az Unió polgárai 5 évenként, közvetlen választásokon választják. A 2004. júliusától 732 tagot számláló Európai Parlamentbe Magyarország 24 képviselőt küld.
A választáson Magyarország egy választókerületet alkot, a választópolgárok zárt listákra szavazhatnak. Listát a politikai pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlásra van szüksége egy pártnak. A választópolgár szabadon dönt arról, hogy kíván-e ajánlási jogával élni, és csak egy listát ajánlhat.
Csak azok a pártok szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
2.3 Ki vehet részt a választáson?
A választáson szavazhat
Az Alkotmány rendelkezése értelmében a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.
Nincs választójoga, ezért nem szavazhat az, aki:
2.4 A választáson működő választási szervek
A választási szervek két nagy csoportja a választási bizottságok és a választási irodák.
2.4.1 A választási bizottságok
A választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, melyek fő feladata a választás pártatlanságának, tisztaságának, törvényességének biztosítása és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
Az európai parlamenti választáson az alábbi választási bizottságok működnek:
A választási irodák feladata a választás előkészítése, szervezése, lebonyolítása; a választópolgárok pártsemleges tájékoztatása; választási adatkezelés és adatszolgáltatás; a választás technikai feltételeinek biztosítása; a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzése.
Az európai parlamenti választáson az alábbi választási irodák működnek:
A szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a szavazókörben leadott szavazatok első összeszámlálásának eredményéről adatlapot állít ki, amelynek adattartalmát soron kívül a helyi választási irodán keresztül számítógépes feldolgozásra továbbítja. Az adatlapok alapján az Országos Választási Iroda tájékoztató adatokat tesz közzé azt követően, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.
A választás szavazóköri eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet eljuttatja a helyi választási iroda vezetőjéhez, aki azt a területi választási iroda vezetője által szabályozott módon továbbítja az eredmény megállapítására jogosult Országos Választási Bizottsághoz. A külképviseleti szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvet a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnöke az Országos Választási Bizottsághoz szállítja. A szavazóköri jegyzőkönyvek adatait összesítve az Országos Választási Bizottság állapítja meg a választás eredményét.
3. A szavazatszámláló bizottságok létrejötte, jogállásuk és működésük
3.1 A szavazatszámláló bizottság tagjai
A szavazatszámláló bizottság legalább 5 tagból áll.
Választott tagok: A bizottság 3 tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselőtestülete választotta meg a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztás előtt. Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság 5 tagját és szükséges számú póttagot a 2002. évi önkormányzati választás előtt választotta meg a települési önkormányzat képviselőtestülete.
A szavazatszámláló bizottságnak nem lehet választott tagja a köztársasági elnök, állami vezető (a Kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó személy), közigazgatási hivatal vezetője, képviselő (országgyűlési képviselő, települési önkormányzat képviselőtestületének tagja, megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, helyi kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választáson induló jelölt.
Továbbá nem lehet választott szavazatszámláló bizottsági tag a választáson listát állító jelölő szervezet tagja, valamint a választáson induló jelölt hozzátartozója sem. Hozzátartozónak minősül az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa.
A szavazatszámláló bizottság választott tagjainak a megbízatása a következő általános országgyűlési választásokra létrehozott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart, míg az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság választott tagjai a következő általános önkormányzati választásokra létrehozott helyi választási bizottság alakuló üléséig folytathatják munkájukat.
A választott tagok megbízatása megszűnik, ha annak törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapítottak tagjának összeférhetetlenségét, ha a megbízatásról lemondanak, illetőleg, ha a megbízatásukat visszavonják.
Delegált tagok: A szavazatszámláló bizottságba a listát állító jelölő szervezetek egy-egy megbízottat küldhetnek 2004. május 28-án 16:00 óráig.
A delegált tagokra ugyanazon összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, mint a választott tagokra azzal a kivétellel, hogy a listát állító jelölő szervezet tagja, valamint a választáson induló jelölt hozzátartozója a szavazatszámláló bizottságba delegálható.
A delegált tagok megbízatása a választott tagoknál említett eseteken túl a választás végleges eredményének közzétételével is megszűnik.
A szavazatszámláló bizottságok határozatai ellen kifogást lehet benyújtani, melyről az illetékes területi választási bizottság dönt. Ezért az olyan szavazatszámláló és területi választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
A szavazatszámláló bizottság tagjával szemben bejelentett összeférhetetlenségről maga a szavazatszámláló bizottság határoz. A tag megbízatása megszűnik az összeférhetetlenség megállapításával.
A szavazatszámláló bizottság munkájában csak olyan tag vehet részt, aki a település polgármestere előtt esküt tett.
A választott és a delegált tagok jogaik és kötelességeik tekintetében egyenlők, azonban a megbízott tagok részére az állami költségvetésből nem jár tiszteletdíj.
3.2 A szavazatszámláló bizottság működése
A szavazatszámláló bizottság működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek.
A szavazatszámláló bizottság testületként működik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. A bizottság választott és delegált tagjait egy-egy szavazat illeti meg, több párt közös megbízottja is egy szavazattal rendelkezik. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet. A szavazatszámláló bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A kisebbségi véleményt is - indokaival együtt - jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A szavazatszámláló bizottságot az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el.
A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik, azaz a határozatképességhez szükséges számú tagoknak folyamatosan együtt kell lenni.
A szavazatszámláló bizottság illetékességi területe az adott szavazókör területe. Ezen a területen végzi tevékenységét, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról. A bizottság csak az illetékességi területén lakó választójoggal rendelkező személyeknek biztosíthatja a szavazás lehetőségét, kivéve az igazolással szavazókat. Mozgóurnát is csak a szavazókör területén belül biztosíthat az ezt igénylő választópolgárok számára.
3.3 A jegyzőkönyvvezető feladatai
Minden szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként dolgozik. A jegyzőkönyvvezetőnek részben önálló feladatai vannak (pl. napközbeni jelentés, rendkívüli esemény jelentése, adatlap kitöltése és továbbítása) részben pedig a szavazatszámláló bizottság munkáját segíti. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak, így szavazati joggal nem rendelkezik.
A jegyzőkönyvvezető:
A jegyzőkönyvvezető teendőit a Tájékoztató később részletezi.
4. A szavazatszámláló bizottságok részletes feladatai
4.1 Feladatok a szavazás napja előtt
A szavazatszámláló bizottságnak a helyi választási iroda vezetőjével egyeztetett időpontban ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. Az ellenőrzés során figyelembe veendő szempontokat a következőkben ismertetjük.
A szavazóhelyiség kialakításakor a helyi választási iroda vezetőjének figyelemmel kell lennie a mozgáskorlátozottakra. Az ezzel kapcsolatos szabályokat és feladatokat a Függelék tartalmazza.
Ellenőrizni kell, hogy a törvényben rögzített tárgyi feltételek - legalább két szavazófülke, bennük egy-egy rögzített tollal, legalább két zárható urna és a mozgóurna - biztosítottak-e.
A fentieken kívül a választás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek elengedhetetlenek, ezért tanácsos az ellenőrzés során figyelni arra, hogy
Tekintettel arra, hogy a szavazást megelőző nap 0:00 órától a szavazás befejezéséig kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak épületében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben.
Ha az ellenőrzés során a szavazatszámláló bizottság elnöke az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, azonnal tájékoztassa a helyi választási iroda vezetőjét, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszüntetéséről.
A szavazást megelőző - szombati - nap délutánján a szavazatszámláló bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) elismervény ellenében (1. számú nyomtatványminta) átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől - a jegyzőtől - a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. Ezek egy részének felsorolását az 1. sz. nyomtatványminta tartalmazza. További iratok és felszerelési tárgyak:
Az egyéb eszközöket (pl. papír, íróeszköz) a szavazatszámláló bizottságnak olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredménymegállapítás törvényessége biztosítva legyen.
A szavazatszámláló bizottság elnöke által aláírt átvételi elismervényen szerepel a szavazatszámláló bizottságnak átadott bélyegző lenyomata is.
A bélyegzővel való visszaélés megakadályozása a bizottság elnökének feladata!
Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a szavazatszámláló bizottság a számbavétel után a dobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok és urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik.
4.2 Feladatok a szavazás napján
4.2.1 Feladatok a szavazás megkezdése előtt
A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke a választási iroda vezetője által meghatározott időpontban átveszi a polgármesteri hivatalban a nyomtatványokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi azokat. A szavazatszámláló bizottság legkésőbb 5:30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat.
Amennyiben 5:30 óráig a szavazatszámláló bizottság tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, a helyi választási iroda vezetője gondoskodik a szavazatszámláló bizottság kiegészítéséről.
A szavazáshoz szükséges iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig, a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A bizottság a szavazóhelyiségben ismételten meggyőződik arról, hogy a szavazólapok és nyomtatványok kellő mennyiségben állnak-e rendelkezésre, valamint ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) a törvényi előírásnak megfelelőek-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik, ha a nyomtatványok tekintetében hiányt, hibát észlel, haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról, illetve a hiba kijavításáról.
4.2.2 Az elsőként szavazó választópolgár szerepe
A szavazatszámláló bizottság 6:00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget.
A szavazóköri jegyzőkönyvben a szavazás megkezdésének időpontjaként a szavazóhelyiség kinyitásának időpontját - óra, perc megjelöléssel - kell rögzíteni.
A bizottság az elsőként szavazó választópolgár - aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja - jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Ellenőrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ki lehet-e venni szavazólapot. Ezt követően urnánként ki kell tölteni, és bennük el kell helyezni egy-egy Ellenőrző lapot (2. számú nyomtatványminta), amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását. Valamennyi urna, így a mozgóurna hitelesítését is az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében és közreműködésével kell elvégezni. A vizsgálat megtörténtét a szavazóköri jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
4.2.3 A szavazás lebonyolításának szabályai
A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választópolgárnak szavazata leadása után el kell hagynia a szavazóhelyiséget.
A szavazatszámláló bizottság tagjai abban a szavazókörben szavazhatnak, amelynek névjegyzékében szerepelnek. A szavazáshoz a szavazatszámláló bizottság elnöke - a határozatképesség fenntartása mellett - szabadidőt biztosít. Lehetőség van arra is, hogy az igazolással való szavazás szabályainak betartásával a bizottsági tag abban a szavazókörben szavazzon, ahol szavazatszámláló bizottsági tagként tevékenykedik.
A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a sajtó képviselői, valamint az akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak.
A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják.
A szavazás napján a közvéleménykutatás csak névtelen lehet és önkéntességen alapulhat. A közvéleménykutatók abba az épületbe nem léphetnek be, ahol a szavazóhelyiség van és csak az épületből kijövőket kérdezhetik meg.
A szavazás napján a szavazókörökben nemzetközi választási megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők is jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. Bármely általuk kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatják a szavazás megkezdését és menetét, tájékoztatást kérhetnek, és jelen lehetnek a szavazatok megszámlálásánál is. Megfigyelési szándékukat a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelenteniük és megfigyelői minőségüket akkreditációs kártyával kell igazolniuk.
A nemzetközi választási megfigyeléssel kapcsolatos tudnivalókról az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedése az irányadó.
4.2.3.1 A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor
A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.
Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek:
A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl.: a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből).
Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:
Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése.
A rendkívüli események tényének rögzítésére külön jegyzőkönyv (3. számú nyomtatványminta) áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről a jegyzőkönyvvezető köteles jelentést küldeni a helyi választási iroda vezetőjének.
Rendőri intézkedés kezdeményezésére csak az elnök jogosult.
4.2.3.2 A választópolgár megjelenése a szavazóhelyiségben
Szavazni kizárólag személyesen és - a törvényben előírt kivételtől eltekintve - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, vagy abba a szavazatszámláló bizottság a 4.2.3.4. pontban felsorolt esetekben felveszi.
A szavazáson megjelent választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri az értesítőt, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványát. Az értesítő hiánya - a törvényes feltételek megléte esetén - nem akadályozhatja a szavazati jog gyakorlását. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát és lakcímét igazolja, valamint a névjegyzékben szerepel, szavazhat. Az értesítőt a választópolgár részére vissza kell adni külön kérés nélkül is.
4.2.3.3 A személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványok
A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Erre a következő érvényes igazolvány(ok) alkalmas(ak):
- a lakcímet tartalmazó (régi típusú) személyazonosító igazolvány vagy
- lakcímigazolvány ÉS - személyazonosító igazolvány vagy
Amennyiben a "régi típusú" személyazonosító igazolvány tulajdonosa 2000. január 1. óta új lakcímet létesített, úgy régi igazolványa mellé lakcímigazolványt kapott. Ebben az esetben a szavazáshoz mind a két okmányra szükség van.
FIGYELEM!
A személyazonosság igazolására alkalmas az ideiglenes személyazonosító igazolvány is, a lakcímet pedig tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény.
4.2.3.4 Névjegyzékben nem szereplők szavazása
Előfordulhat, hogy olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel. Amennyiben a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványokkal igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, akkor a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe pótlólag felveszi.
Amennyiben a Magyarországon élő választópolgárnak lakóhelye nincs, csak tartózkodási hellyel rendelkezik, úgy a névjegyzékbe ennek alapján felvehető.
FIGYELEM!
A névjegyzékben nem szereplő uniós állampolgárok akkor sem vehetők fel a névjegyzékbe, ha személyazonosságukat és magyarországi lakóhelyüket igazolják a szavazatszámláló bizottság előtt.
Azon személyek, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza (pl. hajléktalanok), kizárólag a számukra kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Őket a kijelölt szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság a névjegyzékre felveszi, ha igazolják személyazonosságukat és azt, hogy lakóhelyük a település (Lásd a 4.2.3.10 pontot).
Ha az ilyen személy másik szavazókörben kíván szavazni, e szavazókör szavazatszámláló bizottsága őt a kijelölt szavazókörbe irányítja.
A névjegyzékbe való felvétel előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a kérelmező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében, illetve nem törölték-e - a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel, vagy igazolás kiadása miatt - a névjegyzékből.
A névjegyzékbe való pótlólagos felvétel esetei a következők:
A jegyzőkönyvvezető feladata, hogy a névjegyzékben rögzítse a pótlólag felvett választópolgár adatait.
4.2.3.5 Az Európai Unió polgárainak szavazása
Az Unió magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárának a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia.
4.2.3.6 Szavazás igazolással
Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol kíván szavazni, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. A helyi választási iroda vezetője az igazoláson feltünteti, hogy a polgár mely településen vagy fővárosi kerületben kíván szavazni (4. számú nyomtatványminta).
Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a település bármely szavazókörébe mehetnek szavazni, és ott az igazolás átadását és a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követően szavazhatnak.
A szavazatszámláló bizottságnak ekkor ellenőriznie kell, hogy az igazolást a választásra adták-e ki, illetve azon a szavazás helyeként az a település szerepel, ahol a szavazókör van.
FIGYELEM!
A szavazatszámláló bizottság csak a választópolgár lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetője által kiállított igazolás eredeti példányát fogadhatja el. Fénymásolatot, vagy faxon érkezett igazolást elfogadni nem szabad!
Az igazolással szavazóktól a névjegyzékre történő felvétellel egyidejűleg az igazolást be kell vonni.
Az igazolással szavazókról a szavazókörben külön jegyzéket - "F" jelű jegyzék - kell vezetni! (5. számú nyomtatványminta)
Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a lakóhelyétől távol történő szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégsem utazott el és a lakóhelyén kíván szavazni.
Ilyen esetben a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság az igazolást tőle elveszi és ismételten felveszi őt - következő sorszámon - a választók névjegyzékébe. Egyidejűleg a választópolgárt az "F" jelű jegyzékbe is fel kell venni.
4.2.3.7 Ki nem szavazhat?
Nem szavazhat, aki
Minden esetben az állampolgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe (6. számú nyomtatványminta) és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben a szavazás befejezése előtt hitelt érdemlő módon igazolja személyazonosságát vagy az előírásoknak megfelelő igazolást átadja a szavazatszámláló bizottságnak, abban az esetben jogosult szavazni.
4.2.3.8 A szavazás menete
A szavazatszámláló bizottság elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el. A bizottság delegált tagjainak is részt kell vállalniuk a munkában, szerepük nem szorítkozik "megfigyelésre". A szavazatszámláló bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek - étkezés, mozgóurna szállítás - ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását.
A szavazatszámláló bizottság a 4.2.3.3 pontban foglalt igazolványok alapján megállapítja a választó személyazonosságát, lakcímét és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Ha a választói névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, illetőleg, ha a névjegyzékbe a törvényes feltételek megléte esetén pótlólag őt felvette, a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel - a polgár jelenlétében - lebélyegzi és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a választópolgárnak.
FIGYELEM!
A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi. A szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad!
A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette.
Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, célszerű őt külön tájékoztatni azért, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja őt arról, hogy az aláírás célja a kétszer (vagy többször) szavazás megakadályozása. Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapot ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a szavazatszámláló bizottság a választói névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja.
Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.
A szavazólap és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság tagja - ha ezt az állampolgár igényli - megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására.
A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, a lista neve feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal (tehát X vagy + jellel). A választópolgár tudtára kell adni, hogy a szavazófülkében talál tollat.
A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, annak használatára azonban senki nem kötelezhető.
A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében.
Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.
4.2.3.9 Szavazólap cseréje
Kitöltés után a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólapot be kell vonni. E szavazólap hátoldalán a "rontott" megjegyzést kell feltüntetni és azt a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják. A rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
4.2.3.10 A település-címre bejelentett választópolgárok szavazási lehetősége
A helyi választási iroda vezetője már korábban kijelölt minden településen egy szavazókört, ahol azok szavazhatnak, akiknek a személyazonosító igazolványában vagy lakcímigazolványában lakcímként csupán az adott település megnevezése szerepel (például hajléktalanok). Ők csak ebben a kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Minden szavazatszámláló bizottságnak tudnia kell annak a szavazókörnek a címét a településen, ahol e személyek szavazhatnak, hogy az érintetteknek megfelelő felvilágosítást tudjanak nyújtani. E kijelölt szavazókör címét a helyi választási iroda vezetőjének a szavazatszámláló bizottság részére át kell adnia.
4.2.3.11 A mozgóurnával történő szavazás
A mozgásában gátolt személyt - kérésére - lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgóurnával felkeresi. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma nem csökkenhet a határozatképes létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie. Ha a mozgásában gátolt személy lakóhelye nem a szavazókör területén van, szavazásra csak akkor jogosult, ha rendelkezik igazolással. A mozgóurnát a bizottság két tagja együtt viszi a szavazóhoz.
Az eljáró tagok legfeljebb kétszer annyi előzetesen lepecsételt szavazólapot vihetnek magukkal, mint amennyi választópolgár a mozgóurnás nyilvántartásban szerepel. Visszaérkezéskor a szavazólapokkal el kell számolniuk.
A szavazatszámláló bizottság 2 tagjának a szavazás időtartama alatt - a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett - minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért előzetesen vagy a szavazás napján. A mozgóurna kivitelt úgy kell végeznie a bizottság 2 tagjának, hogy a szavazóhelyiség bezárásáig visszaérjenek! A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet (7. számú nyomtatványminta).
4.2.3.12 A szavazás lezárása
A szavazatszámláló bizottság elnöke 19:00 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
4.2.4 A választás szavazóköri eredménye
A szavazás tisztaságának megőrzése, az eredmény megállapításának jogszerűsége megköveteli, hogy a szavazóköri eredmény megállapítása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen, és a bizottság együttesen számlálja meg a szavazatokat, töltse ki és írja alá a jegyzőkönyvet, és mindaddig együtt maradjon, amíg a jegyzőkönyvek ellenőrzése be nem fejeződött.
4.2.4.1 A szavazatszámlálást megelőző feladatok
A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. Egyúttal elcsomagolja a fel nem használt borítékokat is.
FIGYELEM!
Az urnákat nem szabad felnyitni, míg a fel nem használt és rontott szavazólapok kötegelése meg nem történt!
A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről.
Először megszámolja az urnában lévő szavazólapokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság három csoportot képez az urnából kivett szavazólapokból
4.2.4.2 Az érvénytelen szavazatok számának megállapítása
Érvénytelen a szavazat, ha a szavazó:
Érvénytelenek a felsorolt okból érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapok.
A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat - az érvényes szavazólapok megszámlálása előtt - összeszámlálja. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. Kötegbe foglalja az érvénytelen szavazólapokat és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát.
FIGYELEM!
A számlálás eredményeként a bizottság megállapítja és rögzíti az érvénytelen szavazatok számát!
A vitatott érvényességű szavazólapokról a bizottság ekkor még nem dönt, csupán megszámlálja és e minőségük megjelölésével külön kötegeli azokat.
4.2.4.3 Az érvényes szavazatok számának megállapítása
A szavazatszámláló bizottság külön csoportosítja az azonos listára leadott szavazatot tartalmazó szavazólapokat, majd külön-külön megszámolja azokat.
A szavazat érvényességét - ha egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, hogy a szavazólapon a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a listát vagy a jelölt nevét kihúzták illetve nevet hozzáírtak, vagy bármilyen egyéb megjegyzést tettek a szavazólapon.
Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a listákra leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint - listánként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít, és erről külön jegyzőkönyvet készít.
4.2.4.4 Az adatlapok kitöltése
Adatlapot kell kiállítani a szavazókörben a szavazás eredményéről (8. számú nyomtatványminta).
Az adatlapnak a választók nyilvántartására vonatkozó fejrovatát a névjegyzék és a visszautasítottak jegyzéke alapján kell kitölteni, majd ellenőrizni kell a rovatok közötti számszaki összefüggést.
Ezt követően kell kitölteni a H rovatot, ami a G és az F rovatokba írt számok különbsége: H=G-F. Amennyiben ennek értéke nulla vagy negatív, úgy a bizottságnak ezzel nincs további feladata.
Előfordulhat az az eset is, amikor az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott (H értéke pozitív).
Ebben az esetben a többlet erejéig a következő módosításokat kell elvégezni:
A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
Az adatlapokat - a számszaki összefüggést vizsgálva - kitöltés után ellenőrizni kell:
G rovatba beírt szám egyenlő I, J és K rovatokba beírt számok összegével (G=I+J+K).
Az adatlapot a jegyzőkönyvvezető tölti ki és írja alá, majd a helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon haladéktalanul továbbítja a polgármesteri hivatalba. Az adatlapok továbbítása faxon, illetőleg telefonon történhet.
Az adatlap adatainak jelentése során a telefonon történt adatközlések esetében az adatvédelem biztosítása érdekében mind a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezetők, mind a választási iroda tagjai az alábbiak szerint kötelesek eljárni:
Adatközlés a hívó és a hívott fél közötti azonosítási utasítás betartásával történik. Az azonosítás annak megállapítására szolgál, hogy ellenőrizhető legyen a szavazókörből, a választási irodából: ki vagy kik adhatnak, ki vagy kik fogadhatnak adatot. A hívó és a hívott fél azonosítása során be kell mondani a jegyző által előre megadott jelszót. Ezeknek egyezőségét ellenőrizni kell. Az adatlap teljes adattartalmának bemondása, illetve leírása után az adatokat a hívott félnek a hívó részére vissza kell olvasni és szükség esetén azokat pontosítani kell.
Az adatlap kitöltése és továbbítása megelőzi a jegyzőkönyv kitöltését és továbbítását.
4.2.4.5 Döntés a vitatott szavazólapokról
A szavazatszámláló bizottság ezt követően először a vitatott szavazólapokról dönt. A bizottság azonnal dönt arról, hogy érvényesnek vagy érvénytelennek minősíti az ilyen szavazólapot. Az érvénytelen szavazólapokat tartalmazó köteget megbontani tilos. Az utóbb érvénytelennek minősített - vitatott - szavazólapokat a bizottság külön kötegbe helyezi e minőségüket feltüntetve. Minden egyes érvénytelennek minősített szavazólap hátoldalán feltünteti az érvénytelenség okát és azt a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.
4.2.4.6 A szavazatok számlálása
A szavazatszámláló bizottság az adatlap kitöltését és a vitatott szavazólapokról való döntést követően a szavazólapokat ismételten megszámlálja.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 72. § (7) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok 1 %-át nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell."
Noha a törvény ez konkrétan nem rendeli el helyes, ha a bizottság akár többször is megszámlálja a szavazatokat annak érdekében, hogy a számlálás pontossága, az eredmény hitelessége felől senkinek ne legyen kétsége. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a szavazatszámláló bizottság hány alkalommal számlálta meg a szavazólapokat.
Az érvényes szavazólapokat listánként kötegelni kell. A kötegekre külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát. A kötegeket úgy kell lezárni, és pecséttel ellátni, hogy azokból a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát is.
4.2.4.7 A szavazóköri jegyzőkönyvek kitöltése
A szavazás szavazóköri eredményének megállapítása a jegyzőkönyvek kiállításával fejeződik be, a 4.2.4.4 pontban írtak értelemszerű alkalmazásával. A jegyzőkönyv mintáját a mellékletben közöljük. (9. nyomtatványminta)
A jegyzőkönyvet csak tollal lehet kitölteni!
A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a bizottság döntései alapján tölti ki. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta.
Külön felhívjuk a figyelmet azoknak a mellőzhetetlen számszaki és logikai egyezőségeknek a szükségességére, melyekre a jegyzőkönyvek az egyes hasábokat illetően nyomatékosan utalnak.
A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. Ezek egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság - kérésre - átadja a pártok jelenlévő megbízottainak. A választás tisztaságához és a hatóságként működő szavazatszámláló bizottságokba vetett bizalomhoz fűződő közérdek is indokolja, hogy a pártok megbízottjainak csak minden szempontból hibátlan jegyzőkönyvet szabad átadni.
Amennyiben a szavazókörben másolásra nincs lehetőség a jegyzőkönyvmásolatok elkészítésére, a helyi választási irodában kerülhet sor. A másolatokat minden esetben a szavazatszámláló bizottság elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el).
A szavazás lebonyolításának és az eredmény megállapításának kérdéseivel foglalkozó ismertetést még két lényeges követelmény közreadásával zárjuk.
A választási szervek működése és tevékenysége, illetőleg a rendelkezésre álló adatok nyilvánosak. A nyilvánosságot korlátozza a szavazás titkosságának követelménye, illetőleg a személyes adatok, és személyhez fűződő jogok védelme. Az, hogy a választópolgár megjelent-e a szavazóhelyiségben, illetőleg leadta-e a szavazatát személyes adatnak minősülő információ, ezért sem a szavazatszámláló bizottság, sem más választási szerv nem adhat senkinek tájékoztatást arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott és ki nem.
4.2.5 A választási eredmény és az iratok továbbítása
A most ismertetésre kerülő szabályok adminisztratív előírásoknak tűnnek, de tartalmilag nem azok. Ezek az előírások részben a választás eredményének egyértelmű megállapítását hivatottak országosan egyező módon szolgálni, részben az esetleges jogorvoslati eljárások garanciális előfeltételeit adják meg, illetve biztosítják a választópolgárok hiteles tájékoztatását. A szavazás napján keletkezett jegyzőkönyvek egyben történelmi dokumentumok is, így e szabályok azok levéltári védelmét is szolgálják.
A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyv első és második példányát, valamint a mellékleteket lezárt borítékba helyezi. A szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat, a jegyzőkönyv harmadik példányát, az egyéb választási iratokat (pl. igazolások) és a nyomtatványokat (pl. névjegyzék, választójoggal nem rendelkezők jegyzéke, stb.) a szállítódobozba helyezi és a jegyzőkönyvekkel, valamint az urnával együtt a helyi választási irodához szállítja. Az iratok hiánytalan átadásáról átvételi elismervényt kell kiállítani, és azt a szavazatszámláló bizottság elnöke részére át kell adni (10. sz. nyomtatványminta).
FIGYELEM!
A szavazatszámláló bizottság mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük!
A választási irodához beszállított jegyzőkönyvek jogi, számszaki és logikai kontrollját el kell végezni. Az ellenőrzés befejezéséig a szavazatszámláló bizottság együtt marad. A helyi választási iroda tagja, vezetője ugyanis nem végezhet érdemi javítást a jegyzőkönyvben. Érdemi javításnak minősül a szavazók számának, valamint a listákra leadott szavazatok számának megváltoztatása. Érdemi javításra kizárólag a szavazatszámláló bizottság jogosult oly módon, hogy a hibás bejegyzést tollal áthúzza és alá vagy fölé beírja a helyes adatot. Átírás, átfestés, radírozás nem alkalmazható. A javítás tényét - minden javítás mellett - az elnök aláírással és bélyegzővel igazolja a jegyzőkönyvön. A javított adatokat nemcsak a három eredeti példányon kell átvezetni, hanem a pártoknak átadott jegyzőkönyvmásolatokon is. Amennyiben ez megoldhatatlan, úgy részükre új (javított) jegyzőkönyvet kell haladéktalanul küldeni.
A jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.
A szavazólapokat és egyéb iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - a polgármesteri hivatalban 90 napig - kifogás esetén az ügy jogerős elbírálásáig - megőrzik, majd megsemmisítik, míg a választási jegyzőkönyvek a szavazást követő 90 nap után kerülnek a levéltárba.
5. Egyéb tudnivalók
5.1.1 A jogorvoslatok általános szabályai
A választási törvények megsértésére hivatkozva panaszt lehet benyújtani. A választási szervek döntéseivel szemben kifogással lehet élni.
A panasznak és a kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését, a jogorvoslat benyújtójának nevét és értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottság, illetőleg a bíróság elutasítja.
A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. E határidő jogvesztő. A választási bizottság, illetőleg a bíróság a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított három napon belül dönt.
5.1.2 Jogorvoslat az európai parlamenti választáson
A panaszt a területi választási bizottsághoz, országos jelentőségű ügyben (pl. országos napilap által elkövetett kampánycsend sértés esetén) az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani.
A területi választási bizottság panaszt elbíráló döntése ellen az Országos Választási Bizottsághoz nyújtható be kifogás. Az Országos Választási Bizottság panaszt, vagy kifogást elbíráló döntése a Legfelsőbb Bíróságnál támadható meg kifogással.
A szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást a területi választási bizottság bírálja el, melynek határozata ellen a megyei bírósághoz, illetve Budapesten a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért.
FIGYELEM!
A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező!
5.1.3 Az eredmény elleni jogorvoslat
A választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg. Döntése ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet kifogással fordulni. A kifogást az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani úgy, hogy az legkésőbb a döntését követő napon 16:00 óráig megérkezzen.
Az Országos Választási Bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen:
FIGYELEM!
A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen is csak az Országos Választási Bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező!
5.2 A választás rendjének büntetőjogi védelme
A választás tisztaságát a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban Btk.) is védi. A Btk. 211. §-a a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményről szól, a választás informatikai lebonyolításának büntetőjogi védelmét pedig a 300/C. §-a és 300/E. §-a biztosítja.
"211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét,
bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
"300/C. § (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki
a) számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,
b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki jogtalan haszonszerzés végett
a) a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy
b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza,
és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetése
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős kárt okoz,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okoz,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen jelentős kárt okoz."
"300/E. § (1) Aki a 300/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot
a) készít,
b) megszerez,
c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetővé tesz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a 300/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő, számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést lehetővé tevő adat készítése a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását."
6. Mellékletek
Nyomtatványminták
7. Függelék
A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szabályai
A címben említett két jogszabály egyes rendelkezéseit azért szükséges "egységes szerkezetben" megjeleníteni, hogy világosan látható legyen a kettő közti szoros összefüggés, és így egyrészt a helyi választási irodák vezetői tisztában legyenek a fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal amikor a szavazóhelyiségekben a szavazás feltételeit megteremtik, másrészt a fogyatékos választópolgárok tisztában legyenek törvénybe foglalt jogaikkal.
Az Alkotmányból következően a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti. Ennek egyik lehetséges módjaként 1998-ban olyan átfogó törvény született, mely kizárólag a fogyatékos emberek helyzetét kívánja rendezni. Mivel azelőtt ilyen, illetőleg ehhez hasonló törvény nem létezett, indokoltnak tartjuk közzétenni füzetünk mellékletében a jogszabály egész szövegét.
A törvény az állam kötelezettségévé teszi, hogy olyan körülményeket kell teremtenie, melyben a fogyatékos emberek képesek lesznek a teljesebb életre, fogyatékosságból fakadó terheik csökkentésére. Az államnak a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelnie a fogyatékos személyek szükségleteit, figyelemmel kell lennie arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. Meg kell teremtenie azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt, köteles gondoskodnia a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről.
Ezen intézményrendszer részét kell képeznie a választási igazgatás azon szabályainak, melyek megteremtik a "lehetőségek egyenlőségét" választó és választó, fogyatékos és nem fogyatékos személy között.
"A választójogi törvény szempontjából a jogegyenlőség megvalósulását célzó állami intézkedési kötelezettség azt jelenti, hogy az állam egyenlő feltételeket köteles biztosítani azoknak, akik jelölési jogukkal élni kívánnak és azoknak is, akik jelöltek akarnak lenni." [19/1994. (IV.1.) AB határozat]
A fogyatékosok jogairól szóló törvény a fogyatékos személyt megillető jogok körében említi meg az akadálymentes környezethez való jogot. A törvény indoklása az akadálymentesség alapvető szempontjai közt említi meg a következőket:
E törvénnyel összhangban a helyi választási iroda vezetőjének úgy kell kijelölnie a szavazóhelyiségeket, hogy azokat fogyatékos embertársaink is különösebb nehézség nélkül megközelíthessék, és ugyanilyen nehézség nélkül adhassák le szavazatukat. Ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy
Hiába vannak azonban ennek megfelelő módon kialakítva az egyes szavazóhelyiségek, ha a választópolgár a mozgásban olyan mértékben korlátozott, hogy nem képes arra, hogy elmenjen szavazni az adott szavazóhelyiségbe. Ebben az esetben a választópolgárnak lehetősége van arra, hogy mozgóurnás szavazást kérjen. Ezt megteheti a szavazás napja előtt a települési jegyzőhöz intézett kérelemmel, a szavazás napján pedig kérheti a szavazatszámláló bizottságtól.
A fogyatékosok jogairól szóló törvény szerint a kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit. A fogyatékos személy pontosan fogyatékossága miatt nehezebben jut információkhoz, vagy a mások által hozzáférhető információ számára nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető. Ezért kell kiemelni a közérdekű és a mindennapi élethez szükséges információkhoz való hozzájutás biztosítását, mivel ennek hiányában jogaiban korlátozott lesz.
Ilyen közérdekű információnak számítanak azok az információk, melyek ahhoz szükségesek, hogy a választópolgárok az Alkotmányban foglalt választói jogosultságukkal élhessenek. Az ezekhez való hozzájutást segítik a választási eljárásról szóló törvény egyes szabályai:
Végül nagyon fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 27. §-a jogi eszközt ad a fogyatékos személyek kezébe arra az esetre, ha ezen törvényben foglalt jogaik sérülnének:
"Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelme esetén irányadók."