Tartalomjegyzék
1. A Választási Információs Szolgálat célja és feladatai
2. A választási információs szolgálat által nyújtott információk köre
2.1. A választással összefüggő általános információk
2.2. A választás lebonyolításával kapcsolatos technikai kérdések
2.3. A szavazással kapcsolatos helyi eseményekre vonatkozó információk
3. A Választási Információs Szolgálat lehetséges szervezeti megoldásai
4. A választási információs szolgálat működésének tárgyi, technikai és személyi feltételei
4.1. A választási információs szolgálat működésének tárgyi, technikai feltételei
4.2. A választási információs szolgálat működésének személyi feltételei
4.3. A választási információs szolgálat működéséhez szükséges információk köre
5. A Választási Információs Szolgálat javasolt működési szabályai
6. A VISZ tájékoztató tevékenységének dokumentálása
7. Az Európai Unió kialakulásának legfontosabb állomásai
8. Az Európai Parlament története és működése
10. Fogalmak az Európai Parlament tagjainak választására
11. A választási internetes oldal térképe
12. Lakossági tájékoztató anyagok
13. Magyar Köztársaság nagykövetségei
2004. május 1-től Magyarország az Európai Unió tagjává válik, amelynek következtében az ország lakosságának lehetősége van arra, hogy tagokat válasszon az Európai Parlamentbe. E választásra várhatóan 2004. június 13-án kerül sor.
Annak érdekében, hogy mind a jelölőszervezetek, mind pedig a választópolgárok teljes körű tájékoztatást kapjanak az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó szabályokról, megfelelő információszolgáltatásra van szükség. A lehető legpontosabb tájékoztatáshoz szükséges a megfelelő szakmai háttér, amely szervezett keretek között biztosítható leghatékonyabban. Ezt a választási információs szolgálatok korábbi működése már bebizonyította.
Az Országos Választási Iroda e módszertani útmutatóval kíván segítséget nyújtani az információs szolgálatok szervezeti kialakításához, működéséhez. A füzet a tájékoztatási feladatok ellátásához ajánlásokat fogalmaz meg, fontos, hogy a megvalósítás a helyi viszonyoknak és lehetőségeknek megfelelően történjen.
A füzetben közreadjuk a leggyakrabban előforduló kérdéseket és az arra adandó válaszokat is, mellyel segítséget kívánunk nyújtani a helyi választási irodák munkatársainak a joganyagban való eligazodáshoz, az országosan egységes tájékoztatáshoz.
E gondolatok jegyében ajánlom figyelmükbe az Országos Választási Iroda új kiadványát.
Rytkó Emília
1. A Választási Információs Szolgálat
célja és feladatai
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 35. § a választási irodák feladatává teszi a választópolgárok tájékoztatását, amely a választási információs szolgálatok útján valósul meg.
A választási információs szolgálat (továbbiakban VISZ) az Európai Parlament tagjai választásának előkészítése és lebonyolítása során segítséget nyújt az érdeklődőknek eligazodni a választással kapcsolatos jogi, szervezési, informatikai, pénzügyi, valamint adatszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben.
A VISZ tájékoztatási feladatainak jelentőségét növeli, hogy az Európai Parlament tagjainak választását a nemzetközi szervezetek, külképviseletek, a hazai és külföldi sajtó részéről fokozott érdeklődés kíséri. Emiatt több kérdésre, nagyobb számú érdeklődésre számíthatunk, amelyre a választási irodák munkatársainak tudatosan fel kell készülniük. A választópolgárok jogosan várják el, hogy a VISZ-ek a korábbi években megszokott magas színvonalon teljesítsék feladataikat. A választások sikerének az egyik záloga a nyilvánosság. Ennek érdekében lehetővé kell tenni azt, hogy a választások kitűzésétől a jegyzőkönyvek levéltárba adásáig minden adat a polgárok, a média rendelkezésére álljon a törvényes kereteken belül.
A VISZ feladatai:
A VISZ csak akkor tudja betölteni szerepét, ha tevékenységéről a választópolgárok tudomást szereznek. A VISZ feladatairól, működéséről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot. A VISZ-ek címét, egyéb elérhetőségeit, például telefon és fax számát az Országos Választási Iroda honlapján közzé tesszük. Ugyanitt tájékoztatásul közöljük az érdeklődőkkel a Magyar Köztársaság külképviseleteinek címét, telefonszámát.
2. A választási információs szolgálat által nyújtott információk köre
2.1. A választással összefüggő általános információk
A választási információs szolgálat jogi felvilágosítást nyújt az alábbiakról:
2.2. A választás lebonyolításával kapcsolatos technikai kérdések
A választási információs szolgálatnak – feladatai ellátásához – ismernie kell:
2.3. A szavazással kapcsolatos helyi eseményekre vonatkozó információk
A helyi választási iroda vezetője folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a helyben szokásos módon vagy a média útján az aktuális választási tudnivalókról. A választási információs szolgálat nyilvántartja a sajtótájékoztatók időpontját, témáját és további felvilágosítást, technikai segítséget ad a lakosság, illetve a sajtó részére.
3. A Választási Információs Szolgálat
lehetséges szervezeti megoldásai
A választással kapcsolatos információszolgáltatást minden településen biztosítani kell. A település nagyságától, a lakosság kor- és foglalkozási összetételétől, és a tájékoztatási igények mennyiségétől függ, hogy milyen szervezeti formában, illetve munkaszervezéssel lehet a legmegfelelőbben ellátni ezt a feladatot.
A választási információs szolgálat feladatait a következő formákban lehet ellátni:
Ha a helyi körülményekre tekintettel a választási iroda vezetője a választási információs szolgálat feladatait külön szervezet létrehozása nélkül kívánja megvalósítani, fontos, hogy azt a helyi választási iroda olyan tagja lássa el, aki ügyfélfogadási gyakorlattal, a választási jogszabályok terén pedig naprakész ismeretekkel rendelkezik, továbbá jártas a személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos kérdésekben is.
Főként a nagyobb lélekszámú településeken célszerű lehet különálló szervezetként létrehozni a VISZ-t a várható jelentős ügyfélforgalomra tekintettel.
Az ügyfélszolgálat részeként működő VISZ elláthatja az igazolások kiadásával, az esetleges kifogások fogadásával kapcsolatos feladatokat is.
A területi választási iroda részeként működő VISZ-t önálló szervezetként célszerű megszervezni, amelynek kevesebb az “operatív” feladata és jobban előtérbe kerül tevékenységében az információszolgáltatás.
A VISZ-ben dolgozó ügyintézők szakmai irányítója a választási iroda vezetője.
4. A választási információs szolgálat működésének
tárgyi, technikai és személyi feltételei
4.1. A választási információs szolgálat működésének tárgyi, technikai feltételei
A választási információs szolgálatot a lehetőségekhez mérten olyan körülmények között indokolt elhelyezni, ahol a személyesen megjelenő polgárokat kulturáltan, a hivatal más tevékenységének zavarása nélkül tudják fogadni. A helyiségben nem lehet elhelyezni a választópolgárt befolyásoló plakátokat, kiadványokat, szórólapokat.
Fontos, hogy a választási információs szolgálat könnyen elérhető legyen, például külön telefonvonallal rendelkezzék.
A választási információs szolgálatnak olyan adatbázissal kell rendelkeznie, amelyből a 2. pontban felsorolt információkat szolgáltatni tudja (jogszabályok, Országos Választási Bizottság állásfoglalásai, Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedései, a helyi és területi választási iroda vezetőjének utasításai, tájékoztató kiadványok, címadatok). Ezek hozzáférhetőségét Internet csatlakozással ellátott számítógép biztosításával, vagy a felsorolt anyagok és dokumentumok írott formában történő rendelkezésre bocsátásával is lehet biztosítani.
Ott, ahol az megvalósítható, jól segíti a munkát az üzenetrögzítős telefon, a telefax és az önálló e-mail cím biztosítása. Az Országos Választási Iroda VISZ-ében működésében kedvezőek a tapasztalatok az ingyenesen hívható telefonszám működésével kapcsolatban.
4.2. A választási információs szolgálat működésének személyi feltételei
A választási információs szolgálat feladatait olyan személy lássa el, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a választójog, a választási eljárás és a választási igazgatás, Európai Unióval kapcsolatos kérdések területén, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartás területét is ismeri. Lehetőség szerint az e feladattal megbízott munkatárs a választás ideje alatt csak a választási információs szolgálat ellátásával foglakozzék vagy egyéb feladatainak elvégzését úgy szervezze meg, hogy bármikor képes legyen a választási információs szolgálat teendőinek ellátására.
A munkatársak számát a feladatok függvényében indokolt meghatározni, a feladat ellátása váltakozó személyzettel is megszervezhető. Amennyiben többen látják el a választási információs szolgálat feladatait, mindegyiküknek magas szintű jogszabály ismerettel kell rendelkeznie.
A választási információs szolgálat munkatársaival szembeni követelmény a pártsemlegesség, a tolerancia, a türelem, továbbá az, hogy a válaszadás során kizárólag a jogszabályok rendelkezéseit ismertessék, jogértelmezési kérdésekbe ne bocsátkozzanak.
4.3. A választási információs szolgálat működéséhez szükséges információk köre
A választási információs szolgálat nem tudja feladatát ellátni, ha nem állnak rendelkezésére a válaszadáshoz szükséges naprakész információk. Ezek az információk részben az egész országban egységesek, részben azonban helyi jellegűek.
Az országosan egységes információk közül a választási jogszabályok és az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai a Magyar Közlönyben, internetes oldalunkon és a Választási Ügyviteli Rendszeren is megjelennek.
Az egyéb országos információkat az Országos Választási Iroda vezetői intézkedésben, körlevélben vagy kiadvány formájában juttatja el a választási irodákhoz. A választási irodák vezetőinek felelőssége, hogy a választópolgárokat, jelölő szervezeteket érintő információkat a választási információs szolgálat munkatársai is megismerjék.
Az információk beszerzését megkönnyíti, hogy a jogszabályok és kiadványok szövege letölthető formában az Országos Választási Iroda honlapján is megtalálható.
A VISZ működéséhez szükséges legfontosabb információk a teljesség igénye nélkül:
5. A Választási Információs Szolgálat javasolt működési szabályai
6. A VISZ tájékoztató tevékenységének dokumentálása
A VISZ tevékenységének dokumentálása ajánlott, melynek keretében:
Az Országos Választási Iroda szívesen veszi és várja a választási irodák általános érvényű elemzéseit, jelzéseit és javaslatait, hogy ezek felhasználásával is hatékonyabban tudja megszervezni a választások lebonyolítását és módszertani segítséget nyújtson a választási információs szolgálatok megszervezéséhez és működéséhez.
A VISZ naplóban a következő adatokat célszerű feltüntetni:
7. Az Európai Unió kialakulásának legfontosabb állomásai
1950. május 9.: Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tesz az Európai Szén- és Acélközösség létrehozására. Ez a nap lesz később az Európa-nap.
1951. április 18.: Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) megalakulása
1957. március 25.: Római szerződések aláírása
1965. április 8.: megállapodás az Európai Közösségek létrehozásáról:
A Montánunió, az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom intézményeinek fúziója
1968. július 1.: A vámunió és a közös külső vámhatár életbe lépése
1973. január 1.: Csatlakozik az Európai Közösséghez Nagy-Britannia, Dánia és Írország.
1974. december. 10.: Az állam- és kormányfők megállapodnak abban, hogy intézményes keretek között rendszeressé teszik találkozóikat, ennek érdekében létrehozzák az Európai Tanácsot.
1975. március 10-11.: Az Európai Tanács első ülése
1979. június 7-10. Az Európai Parlament első közvetlen választása
1981. január 1.: Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez.
1986. január 1.: Spanyolország és Portugália is csatlakozik, ezáltal 12 tagúvá válik a Közösség.
1986. február 17. és 28. Luxemburgban és Hágában aláírják az Egységes Európai Okmányt.
1988. szeptember 26.: Az európai Közösség és Magyarország között kereskedelmi és együttműködési egyezmény jön létre.
1991. december 16.: Brüsszelben az EK és Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia aláírja a társulási szerződéseket.
1992. február 7.: A Maastrichti Szerződés aláírása
1994. április 1.: Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét.
1995. január 1.: 15 tagúvá válik az Európai Unió
1997. október 2.: Amszterdami Szerződés aláírása
2001. február 26.: Nizzai Szerződés aláírása
2002. január 1.: Az Euro bevezetése tizenhárom tagállamban
2004. május 1.: 10 állammal bővül az Európai Unió: csatlakozik Málta, Ciprus, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország.
8. Az Európai Parlament története és működése
Az Európai Parlament az Európai Unió intézményrendszerének egyik eleme, amely az unió polgárainak képviseletét biztosítja, szemben a Bizottsággal, amely a Közösség érdekeit képviseli, és a Tanáccsal, amelyben a tagállamok érdekei jelenhetnek meg. A Parlament plenáris üléseit Strasbourgban tartja, a bizottsági üléseket Brüsszelben, míg az apparátus székhelye Luxemburg. Az Európai Parlament története folyamatos hatásköri bővülést mutat.
Az Európai Parlament elődje, a Közgyűlés megtalálható már az Európai Szén- és Acélközösség intézményei között. Tagjait ekkor még a tagállamok nemzeti parlamentjeinek képviselői közül delegálták.
A Közgyűlés nevét 1962-ben változatta meg Európai Parlamentre.
Az 1957-es Római Szerződés szerint a Parlament még csak tanácsadói és felügyeleti jogokat kapott. Ekkor egyes döntések meghozatalához a Tanácsnak ki kellett kérnie a Parlament véleményét, ami azonban nem volt kötelező érvényű. Az első igazi hatásköri bővülés 1970-ben következett be, mivel attól az időponttól a Parlament egyetértése nélkül nem lehet elfogadni a közösségi költségvetést.
A nagy áttörést a Parlament szerepében az Egységes Európai Okmány hozta meg. A Parlament ekkor ugyanis nagyobb szerepet kapott a döntéshozatalban, így egyes kérdésekben a Tanács nem hagyhatta figyelmen kívül a Parlament véleményét, illetve más kérdések esetén csak akkor fogadhatott el egy javaslatot, ha azt a Parlament is támogatta.
A Maastrichti Szerződés óta vált a Parlament társjogalkotó szervvé a Tanács mellett. Ennek lényege, hogy meghatározott kérdésekben a Parlament nélkül nem születhet döntés, a Parlament módosításokat javasolhat, illetve el kell fogadnia a javaslatot is. Az ilyen módon hozott döntések köre egyre bővül.
A Parlament jelentőségének növekedésében meghatározó szerepe volt annak a döntésnek is, hogy tagjait ne a nemzeti parlamentek tagjaiból delegálják, hanem a tagállamok állampolgárai válasszák őket közvetlen módon. Az első közvetlen választásra 1979-ben kerül sor. Bár kezdeményezték egy egységes választási rendszer megszületését, eddig nem sikerült ilyet kialakítani. A választás egységesebbé tétele érdekében azonban már történtek lépések. Így a tagállamok ma már arányos, listás rendszerben választják meg a képviselőket, illetve, hogy az európai Unió minden polgára választó és választható abban az országban, ahol lakcímmel rendelkezik.
Az Európai Parlamentben a mandátumokat a tagállamok lakosságának arányában osztják szét. Ez a rendszer a kisebb tagállamoknak kedvez. Az európai választásokon általában ugyanazok a pártok indulnak, mint a nemzeti választásokon. Az Európai parlamentbe bejutó pártok képviselői azonban nem nemzetiségük szerint tömörülnek, hanem úgynevezett politikai csoportok szerint foglalják el helyüket. Ugyanúgy megtalálható itt is a konzervatív, a szocialista-szociáldemokrata, a liberális csoport, a zöldek, a függetlenek, mint a nemzeti parlamentekben. E csoportok azonban nem csak az azonosan gondolkodó politikusokat tömöríti, hanem fontos szerepet töltenek be a Parlament munkájában, így többek között döntenek a napirendről, a Parlament tisztségviselőiről, a Parlament elnökéről.
Az Európai Parlament taglétszáma létrejötte óta folyamatosan nő, jelenleg 626 fő, de az idén csatlakozó 10 állam képviseletével már eléri a 732 főt. A képviselők mandátuma 5 évre szól. Az európai parlamenti képviselők azonban mandátumuk ideje alatt nem lehetnek tagjai a nemzeti parlamentjeiknek is, nem tölthetnek be tisztséget a nemzeti kormányban, nem lehetnek tisztviselői a közösség más intézményének.
Az Európai Parlament tisztségviselőit, így elnökét és 14 alelnökét, két és fél évente választja meg tagjai közül a Parlament. Az elnök feladatai inkább reprezentációs jellegűek, ő elnököl a Parlament plenáris ülésein, képviseli az Európai Parlamentet más közösségi intézményeknél, ő írja alá a költségvetési törvényt stb. Az alelnököket a politikai csoportok jelölik. Az ő feladatuk az elnök munkájának segítése.
Két testület döntései határozzák meg a Parlament munkáját. Az egyik az Elnökök konferenciája, amelyet a Parlament elnöke és a politikai csoportok képviselői alkotnak, és amelynek feladata a napirend megtárgyalása, a Parlament jogszabályalkotási programjának megvitatása, a bizottságok tagjai összetételének kialakítása. A másik testület a Büro, amelyet a Parlament elnöke és a 14 alelnök alkot, és a Parlamenttel kapcsolatos adminisztratív, pénzügyi döntésekkel foglalkozik. A Parlament és a képviselők munkáját segíti a titkárság is.
A Parlament a nemzeti parlamentekhez hasonlóan plenáris ülések mellett bizottságokban végzi munkáját. A bizottságok feladata a kérdések megvitatása, a részletek kidolgozása, és a kérdések előkészítése.
Ki jogosult részt venni az Európai Parlament képviselőinek választásán?
A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán választójoggal rendelkezik
a, minden magyar választópolgár, aki nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint
b, az európai unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel rendelkezését igazolja.
Mire szolgál az Európai Parlament tagjainak választásán a névjegyzék?
A névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak a magyar és európai uniós állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az Európai Parlament tagjainak választásán. A névjegyzék a választás törvényes lebonyolításának legfontosabb garanciális eleme. A választást lebonyolító választási szerveknek fontos segédeszköz, amelynek szerepe van az eredmény megállapításában, segítségével ellenőrizni tudják az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében kiszűrhetők a kétszer, többször szavazók. A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője (jegyző) állítja össze.
A névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataira épül, amelyre hivatalból fel kell venni az adott településen lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú választópolgárokat.
Kérelmükre kell felvenni azokat az uniós állampolgárokat, akik Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek.
Mikor és hol teszik közszemlére a névjegyzéket?
A névjegyzéket 2004. április 14-től április 21-ig kell közszemlére tenni a polgármesteri hivatalokban. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt 2004. április 14-től április 21-én 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani a helyi választási iroda vezetőjénél.
A módosított névjegyzék 2004. június 11-én 16.00 óráig tekinthető meg a polgármesteri hivatalban.
Mi történik, ha a választópolgár a névjegyzék elkészítését követően lakóhelyet változtat?
Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője – a bejelentkezéssel egyidejűleg – felveszi a névjegyzékbe, és erről értesítő átadásával tájékoztatja. A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét a névjegyzékből való törlés érdekében.
Mi célt szolgál az értesítő (kopogtatócédula)?
Az értesítő a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés, amely felhívja a választópolgár figyelmét arra, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a választás kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Az értesítőt a jegyző 2004. április 16-ig küldi meg a választópolgároknak.
Aki nem kap értesítőt, a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalnál a jegyzőhöz fordulhat.
Mi a szavazókör?
A szavazókör az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből tájékozódnak. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.
Hogyan szavazhat a választás napján a lakóhelyétől távol, de Magyarországon tartózkodó választópolgár?
Ha a választópolgár belföldön lakóhelyétől távol kíván szavazni, igazolást kell kérnie a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban a jegyzőtől. Ezt megteheti személyesen vagy meghatalmazott útján 2004. június 11-én 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy, hogy az 2004. június 8-ig megérkezzen a választási irodához. Igazolás faxon nem kérhető és nem adható ki!
Hogyan szavazhatnak a választás napján külföldön tartózkodó magyar választópolgárok?
A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein szavazhatnak abban az esetben, ha a külképviseleti névjegyzéken szerepelnek.
Külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől 2004. május 14-ig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb 2004. május 14-ig megérkezzen a helyi választási irodába.
A választópolgárt a külképviseleti névjegyzékben való felvételével egyidejűleg törlik a lakóhelye szerinti névjegyzékből, ezért szavazatát csak a külképviseleten adhatja le. A külképviseleti névjegyzékbe május 14-ét követően választópolgárt felvenni nem lehet.
Ki szavazhat a nagykövetségen?
A nagykövetségen az a nagykorú, a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgár szavazhat, aki szerepel a külképviseleti névjegyzéken.
A választójogosultságot az érvényes magyar útlevél, magyarországi ingatlantulajdon, illetőleg bejelentett (ideiglenes) tartózkodási hely önmagában nem alapozza meg.
Hogyan lehet kérni a külképviseleti névjegyzékre való felvételt?
A külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet a választópolgár lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjéhez (a települési jegyzőhöz) személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton ajánlott levélben kell eljuttatni.
A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével vagy a nyomtatványon szereplő adatok megadásával lehet benyújtani. A nyomtatvány elérhető a külképviseleteken és a választási irodákban, illetve letölthető a www.valasztas.hu internetes címen.
Amennyiben a választópolgár a kérelmet meghatalmazott útján nyújtja be, a meghatalmazás akkor fogadható el, ha a választópolgár a meghatalmazást saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a választópolgár a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; ez esetben a meghatalmazáson a tanúk lakóhelyét is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a meghatalmazás kiterjed a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtására.
Milyen határidővel lehet a külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet benyújtani?
A kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2004. május 14-ig kell benyújtani a választópolgár lakóhelye szerinti jegyzőhöz. Ajánlott levél esetén a levélnek szintén eddig az időpontig kell megérkeznie. Ezen határidő jogvesztő.
Mi történik a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtása után?
Ha a kérelem teljesítésének nincsen akadálya, a jegyző a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti választói névjegyzékből.
A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező nem rendelkezik választójoggal, vagy ha a megadott adatok hiányosak.
A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elutasításáról a kérelmezőt magyarországi lakcímén, illetőleg a kérelmező által megadott külföldi címen közvetlenül, postai úton, haladéktalanul értesíti.
A külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításával kapcsolatban melyek a jogorvoslat lehetőségei?
A jegyző külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasító döntésével szemben a választópolgár az értesítést kézhezvételétől számított 3 napon belül a döntést hozó jegyzőhöz kifogást nyújthat be. A kifogásról a jegyző 3 napon belül dönt.
A jegyző kifogást elutasító döntése a döntés közlésétől számított három napon belül támadható meg, ezért a jegyző kifogást elutasító döntéséről haladéktalanul értesíti a választópolgárt. A döntés ellen a választópolgár a lakóhelye szerinti helyi bíróságnál, Budapesten a Pest Központi Kerületi Bíróságnál élhet kifogással. A bíróság a jogorvoslat iránti kérelemről 3 napon belül dönt és döntéséről haladéktalanul értesíti a választópolgárt és a helyi választási iroda vezetőjét.
Szavazhatnak-e az Európai Unió más tagállamában az ott lakóhellyel rendelkező magyar választópolgárok?
Azok a magyar választópolgárok, akik más uniós tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, elhatározásuk szerint választójogosultságukat e tagállamban gyakorolhatják. Ebben az esetben az adott tagállam választási jogszabályainak megfelelően kerülhetnek fel a névjegyzékre, és az ott induló jelöltekre szavaznak. Az Országos Választási Iroda az érintett tagállamból érkező értesítés alapján ezeket a választópolgárokat nyilvántartásba veszi. Egyidejűleg értesíti a magyarországi lakóhelyük szerinti helyi választási iroda vezetőjét, aki a választópolgárt a névjegyzékből törli. A törlésről magyarországi lakcímén haladéktalanul értesítenie kell az érintett polgárt.
Hogyan lehet megakadályozni, hogy a választópolgár két tagállamban adja le szavazatát?
A tagállamok választási szervei megküldik a náluk szavazó választópolgárok adatait a polgár hazájába, ahol őt törlik a névjegyzékről.
Szavazhatnak-e és hol azok a magyar állampolgárok, akik helyzetükből adódóan nem tudnak egy konkrét lakásba bejelentkezni (pl. hajléktalanok)?
Ezek a polgárok akkor szavazhatnak, ha települési szintű lakóhelyet létesítenek a jegyzőnél, ilyenkor a jegyző által kijelölt szavazókörben szavazhatnak, melynek címéről a helyi választási irodában tájékoztatást tudnak adni részükre.
Hogyan szavazhatnak az állapotuk folytán szavazásukban akadályozott személyek?
Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, a szavazókörben igénybe veheti más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét. Segítőit a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott a választópolgár utasítása szerint együtt töltik ki a szavazólapot. A szavazásra mozgóurna útján is van lehetőség. Ilyenkor kérelemre a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a mozgóurnával történő szavazás a szavazóhelyiségen kívüli szavazás kivételes esete, és kizárólag – a választások időpontjában – a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál.
A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja előtt a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni. A külképviseleteken mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség.
Hogyan szavazhat, aki az Európai Parlament tagjai választásának napján kórházban van?
Aki a szavazás napján kórházban tartózkodik, csak akkor szavazhat, ha igazolással rendelkezik. Az igazolás birtokában fel kell vetetnie magát azon szavazókör névjegyzékébe, amelynek területén a kórház található. Az igazolást a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől igényelheti (ld. “Hogyan szavazhat a lakóhelyétől távol lévő választópolgár?” című kérdést). A mozgóurna igényt a szavazás napja előtt a kórház területén illetékes választási irodánál, vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni.
Milyen választási bizottságok működnek az Európai Parlament tagjainak választásán?
Az Európai Parlament tagjainak választásán a következő választási bizottságok működnek:
Kikből állnak a szavazatszámláló bizottságok?
A Magyarországon működő szavazatszámláló bizottságok az önkormányzati képviselőtestületek által - 2002-ben az országgyűlési választást megelőzően - megválasztott tagokból, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító pártok által delegált tagokból állnak.
Kikből állnak a külképviseleti szavazatszámláló bizottságok?
A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság három választott tagból és egy póttagból áll.
A listát állító pártok minden külképviseleti szavazatszámláló bizottságba egy főt jelölhetnek. Ezek közül sorsolással választja ki az Országos Választási Bizottság a szavazatszámláló bizottság tagjait, majd közülük egy újabb sorsolással választja ki a póttagot. Az így kialakult személyi javaslatról az Országgyűlés szavaz.
Ezen kívül a listát állító pártok saját elhatározásuk alapján akár minden külképviseleti szavazatszámláló bizottságba küldenek megbízott tagokat. E tagok működésének költségeit a delegáló párt viseli.
Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?
A szavazatszámlálásban csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt.
Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?
A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai, valamint a külföldi választási megfigyelők lehetnek jelen, az utóbbiak azonban nem zavarhatják a szavazatszámláló bizottság munkáját.
Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás?
Közvélemény-kutatás bármikor végezhető, azonban a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében a választás napján csak az alábbi feltételekkel:
Természetesen a közvélemény-kutatás esetén a válaszadás önkéntes. Fontos szabály, hogy a közvélemény-kutatási adatokat 2004. június 5-től június 13-án 19 óráig nem lehet közzétenni.
Melyek az ajánlás szabályai az Európai Parlament tagjainak választásán?
A választáson listát csak a jogerősen bejegyzett pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20 000 ezer választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy listát ajánlhat. Aki több listát ajánl, vagy egy listára több ajánlást ad le, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Az ajánlás a választópolgárhoz eljuttatott ajánlószelvény kitöltésével és a jelölő szervezet részére való átadással történik, az nem vonható vissza. Az ajánlás önkéntes, ezért pénz vagy előnyt elfogadni vagy kínálni tilos.
Hogyan választjuk az Európai Parlament tagjait?
A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A listán a jelöltek a párt által bejelentett sorrendben szerepelnek.
A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával. Ez jelenleg 24 hely.
A mandátumkiosztásban csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának a fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.
Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában megtalálható, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában megtalálható az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni addig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.
Mikor érvényes és eredményes az Európai Parlament tagjainak választása?
A választás egyfordulós.
Nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, tehát a szavazás a megjelent választópolgárok számától függetlenül érvényes és eredményes.
Melyek a jogorvoslat lehetőségei?
A szavazatszámláló bizottság döntései ellen – a szavazatszámlálás kivételével – a területi választási bizottsághoz lehet 3 napon belül benyújtani a kifogást, a területi választási bizottság jogorvoslati döntése ellen a fővárosi/megyei bírósághoz lehet fordulni.
Az Országos Választási Bizottság döntései ellen benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A kifogást a döntéshozataltól számított 3 napon belül lehet benyújtani, a választás eredményét megállapító döntés ellen azonban csak 1 napon belül lehet a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok döntése ellen benyújtott kifogásokról az Országos Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon, vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.
Hány magyar tagja lesz az Európai Parlamentnek?
Az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaságot 24 megválasztott tag képviseli.
Mely okmányokkal igazolhatja a választópolgár a személyazonosságát és lakóhelyét?
Személyazonosság igazolására érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély szolgál, lakcímünket pedig az ún. lakcímigazolvánnyal tanúsíthatjuk.
Az uniós állampolgárok tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolhatják magukat a szavazókörben.
A külképviseleti szavazáshoz a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nem szükséges.
Választásokkal kapcsolatban hol érdeklődhetnek a választópolgárok?
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 35. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a polgármesteri hivatalokban, illetve a megyei közgyűlés hivatalában működő választási irodák előkészítik, megszervezik, lebonyolítják a választásokat, a választópolgárok, a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével. A helyi választási irodák a választópolgárok tájékoztatása érdekében Választási Információs Szolgálatot is működtetnek. Az Országos Választási Iroda külön Internetes weblapot szerkeszt, amelynek tartalma végigkíséri a teljes választási folyamatot.
Mi a választási irodák és a választási bizottságok címe?
Magyarországon minden választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – mellett választási iroda működik. A választási bizottság titkársági feladatait a választási iroda látja el. A választási bizottságok és a választási irodák elérhetősége minden esetben megegyezik a polgármesteri hivatal, illetőleg a megyei közgyűlés hivatala címével.
Az Országos Választási Iroda:
Címe: Budapest, IX. Balázs Béla utca 35.
telefonszáma: (1)456-6520
Fax száma: (1)456-6519
Az Országos Választási Iroda keretén belül működő
Választási Információs Szolgálat:
Címe: Budapest, V. Zrínyi u. 5. (BM Duna Palota)
Zöld szám: (06-80) 20 40 16 vagy
Telefonszám: (1)266-1200
Fax száma: (1)332-6337
E-mail: visz@mail.ahiv.hu
A külképviseleti választási irodák, illetve bizottságok címeit füzetünk is tartalmazza, illetve az információ megtalálható a www.valasztas.hu internetes oldalon is.
Az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Iroda címén, telefon és faxszámán keresztül érhető el.
Mely jogszabályok határozzák meg az európai parlamenti tagok választásának lebonyolítási szabályait?
A legfontosabb választási és a választásokkal kapcsolatos jogszabályok a következők:
Lakcímigazolvány igénylése hol és hogyan történik?
Az állampolgár lakcímváltozását az új lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. Az állampolgár a lakcímváltozás következtében az új lakcímét igazoló hatósági igazolványt kap, amit a köznyelv “lakcímkártyának” nevez. Ha az új lakóhelyén okmányiroda működik, akkor ott kell kezdeményezni az okmány kiadását, ebben az esetben rövidebb az ügyintézési határidő is.
Szavazhatnak-e a fiktív lakcímmel rendelkezők?
Azon személyek, akiknek lakcímét fiktiválták, nem kerülnek fel a névjegyzékre, így értesítőt, ajánlószelvényt sem kapnak. Ha ez a probléma a választás előtt kerül felszínre, akkor fel kell világosítani az érintettet, hogy jelentkezzen be arra a címre, ahol ténylegesen lakik, vagy létesítsen település szintű lakcímet.
Abban az esetben, ha a választópolgár a választás napján a személyazonosító igazolványba, illetőleg a lakcímigazolványba bejegyzett lakóhely címe szerinti szavazatszámláló bizottságtól kéri a felvételét a névjegyzékbe és rendelkezik választójogosultsággal, akkor felvételének nincs törvényes akadálya.
Lejárt érvényességű okmányokkal lehet-e szavazni?
A közigazgatási szerv az ügyfél adatainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. A hatósági igazolvány adattartalmát és érvényességi idejét jogszabály határozza meg. Ennek lejárta után, a választópolgár nem tudja hitelt érdemlően igazolni személyét, lakcímét, ezért lényeges az, hogy érvényes igazolvánnyal menjen el szavazni.
Az uniós állampolgárok tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel és lakhelyüket igazoló hatósági igazolvánnyal igazolhatják magukat.
A lejárt érvényességű okmánnyal rendelkezőket a szavazatszámláló bizottság visszautasítja.
Mi a település szintű lakcím jelentősége a választásoknál?
A lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályok értelmében lehetőség van település szintű lakcím bejelentésére, ilyenkor a polgár lakcímeként az adott települést tüntetik fel igazolványában.
A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza
Hol és mikor tudja a polgár megtekinteni a választások eredményeit?
A helyi választási iroda vezetője köteles biztosítani, hogy a választás szavazóköri eredményéről szóló jegyzőkönyvek a szavazás napját követően 3 napig a választási irodában megtekinthetők legyenek. Ugyanez a szabály vonatkozik a külképviseleti szavazóköri jegyzőkönyvre is.
A választás országos eredménye megtekinthető az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálatánál, az Interneten, illetve országos napilapokban.
Ki a nemzetközi megfigyelő és milyen jogai vannak?
Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1990-es koppenhágai dokumentumának aláírójaként kötelezettséget vállalt arra, hogy az országban tartandó választásokra megfigyelőket hív más EBESZ államokból és megfelelő civil szervezetektől. Ennek megfelelően valamennyi választási szervnek elő kell segítenie a külföldi választási megfigyelők törvényes és eredményes munkáját. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál – így a szavazatszámláló bizottságok munkájánál is -, tevékenységüket azonban nem zavarhatják, részükre utasításokat nem adhatnak.
A szavazás napján a külföldi választási megfigyelő:
A területi és helyi választási iroda vezetője a saját hatáskörben is fogadhat nemzetközi megfigyelőket illetékességi területén. Országos regisztráció céljából az akkreditáció megtörténtéről az Országos Választási Irodát tájékoztatni kell.
Lehet-e helyi időközi önkormányzati választást, illetve helyi népszavazást tartani az Európai Parlament tagjai választásának napján?
Törvényi korlátozás hiányában helyi és kisebbségi időközi önkormányzati választást és népszavazást az Európai Parlament tagjainak választásával egy napon, illetőleg azt megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani.
10. Fogalmak az Európai Parlament tagjainak választására
bevándorolt Az a bevándorolt jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes bevándorlási engedéllyel életvitelszerűen él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van.
Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.
egyenlő választójog A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban, közelebbről minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Az azonos értékű szavazati jog egyfelől a szavazatok számértékének egyenlőségét jelenti, magyarán minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie az Európai Parlament tagjainak választásán. Másfelől a szavazatok sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét.
ellenőrzés Az ellenőrzés az európai parlamenti választások lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A választási bizottságok munkájában részt vehetnek azoknak a pártoknak a delegáltjai, amelyeknek listáját az Országos Választási Bizottság elfogadta. A pártok delegáltjai a külképviseleti szavazatszámláló bizottságban is jelen lehetnek. Az Európai Parlament tagjainak választása során a nyilvánosságot erősíti, hogy a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatják. A választás törvényes lebonyolításának további garanciája a jogszabályok által biztosított jogorvoslati rendszer. A nemzetközi megfigyelők jelenléte szintén a rendszer garanciális részét képezi. (Ld még.: jogorvoslat)
elsőként szavazó választópolgár A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében megvizsgálja, majd lezárja. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.
Ez utóbbi alól kivételt képez a külképviseleten való szavazás. Amennyiben a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a szavazatszámláló bizottság tagja is lehet.
értesítő A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés, közismert nevén a kopogtatócédula hívja fel a választópolgár figyelmét az európai parlamenti választásra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz az európai parlamenti választás kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Ha a választópolgár nem kapja meg az értesítőt, a lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalban a jegyzőtől kell igényelnie.
igazolás Az igazolás a helyi választási iroda által kiállított közokirat, amely arra szolgál, hogy a választópolgár máshol szavazhasson, mint ahol a névjegyzékben eredetileg szerepelt. Az Európai Parlament tagjainak választásán igazolás kiadásának van helye akkor, ha a választópolgár a választás napján lakóhelyétől távol, de Magyarországon kíván szavazni. Ebben az esetben az igazolás a választópolgár nyilatkozata alapján tartalmazza azt a települést, ahol szavazni kíván.
Igazolást igényelni a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatalban működő helyi választási irodában személyesen vagy meghatalmazott útján lehet a szavazást megelőző második napon 16 óráig. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, oly módon, hogy az legkésőbb a választás előtt öt nappal megérkezzen a helyi választási irodába.
jegyzőkönyvvezető Az európai parlamenti választás napján a szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki a helyi választási iroda tagja. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a szavazatszámláló bizottság döntéseinek megfelelően a különböző jegyzékek, jegyzőkönyvek és a névjegyzék vezetése, a szavazás lezárása után pedig az adatlap és a szavazóköri jegyzőkönyv kitöltése.
jogorvoslat A választási törvények megsértésére hivatkozva a listát állító pártok és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be. A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani.
kampánycsend A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig választási kampányt folytatni tilos.
kampánycsend megsértése A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölő szervezet nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
közvélemény-kutatás Az Európai Parlament tagjai választásának napját megelőző nyolcadik naptól a választás napján a szavazókörök bezárásáig a közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A választás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:
közszemlére tétel A névjegyzéket a település jegyzője a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában, a szavazás előtt 60 nappal – nyolc napra – közszemlére teszi, ahol azt bárki megtekintheti. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt írásban emelhető kifogás a névjegyzéket vezető helyi választási iroda vezetőjénél, települési jegyzőnél. A kifogás elutasítása esetén az illetékes helyi bíróságnál lehet jogorvoslattal élni.
külföldön élő magyar állampolgár Az a személy, aki a Magyar Köztársaság területét külföldön történt letelepedés céljából elhagyta, vagy magyar állampolgárként külföldön született és életvitelszerűen, állandó jelleggel külföldön él, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e másik állampolgársággal vagy, hogy milyen gyakorisággal és mennyi időt tölt Magyarországon.
Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes magyar útlevéllel vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedéllyel, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.
külföldön való szavazás A választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy szavazataikat külföldön, a Magyar Köztársaság nagykövetségein adják le. Ehhez a választópolgároknak a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjénél (jegyző) kérni kell a külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket a szavazást megelőző 30. napig.
letelepedett Az a letelepedett jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes letelepedés engedéllyel életvitelszerűen él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van.
Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.
Magyarországon élő magyar állampolgár A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, az aki életvitelszerűen él az országban, továbbá az is, aki (munkája, külszolgálat, vagy tanulmányai miatt) átmenetileg külföldön tartózkodik.
Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy magyar útlevéllel vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedéllyel, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.
Menekült Az a menekült jogállású külföldi állampolgár, aki- az illetékes magyar hatóság által kiadott- menekült státusát elismerő jogerős határozattal rendelkezik, életvitelszerűen él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van.
Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.
mozgóurna A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja – kérésére lakásán, tartózkodási helyén – felkeresi a mozgóurnával. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnát a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni, de az igényt a szavazás napja előtt is be lehet jelenteni a helyi választási irodánál. A mozgóurna a szavazókör illetékességi területét nem lépheti át.
A külképviseleteken mozgóurna igénylésére nincs lehetőség.
névjegyzék A névjegyzék a választás törvényes lebonyolításának legfontosabb garanciális eleme. Az Európai Parlamenti tagjainak választásán választójoggal rendelkezők nyilvántartása (névjegyzék) közhitelű nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhatnak-e. A névjegyzék emellett a választást lebonyolító választási szervek fontos segédeszköze, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat. A névjegyzéket közszemlére teszik.
szavazás A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak, vagy ott, ahol őket a névjegyzékbe utólag igazolás és okmányaik alapján felvették. A külképviseleti névjegyzéken szereplő választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségén adhatják le szavazatukat. Érvényesen szavazni egy listára lehet a jelölő szervezet nevénél lévő körben elhelyezett "X" vagy "+" jellel. A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják le, a szavazólapot lepecsételjék, továbbá hogy azt tollal töltsék ki. (Ld. még: igazolás, külföldön való szavazás)
szavazás ideje Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.
A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest –1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
szavazás lezárása A szavazatszámláló bizottság elnöke a törvényben meghatározott időpontban a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, ezt követően szavazatot nem szabad elfogadni.
A külképviseleteken a szavazást akkor is le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.
szavazatszámlálás, szavazatösszesítés A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) jelen lévő tagjai együttesen kötelesek megszámlálni valamennyi szavazólapot. Az SZSZB először a fel nem használt, valamint rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja. Az urna felbontása előtt az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét, majd az urna felbontása után az urnában lévő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. Kiemeli az érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat. Ezt követően megállapítja, melyik lista hány szavazatot kapott. A választás eredményét az SZSZB jegyzőkönyvben rögzíti.
szavazatszámláló bizottság tagjai A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból, másrészt a listát állító pártok által delegált tagokból állnak.
A külképviseleti szavazatszámláló bizottság tagjaira a listát állító jelölő szervezetek nyújtják be javaslatukat, minden külképviseletre egy fő megjelölésével. Az Országos Választási Bizottság e jelöltek közül a szavazatszámláló bizottságok külképviseletenként három tagjára vonatkozó javaslatát sorsolással alakítja ki. Egy újabb sorsolás során választja ki a négy személy közül a póttagot.
A külképviseleti szavazatszámláló bizottságok három tagját és a póttagot az Országgyűlés választja meg az Országos Választási Bizottság javaslata alapján.
szavazófülke Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek a szavazás titkosságát szolgálják. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.
A külképviseleteken azonban elegendő egy szavazófülkét és egy szavazóurnát elhelyezni.
szavazóhelyiség Az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a kopogtatócédulából értesülnek. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsa. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a nagykövetségen, vagy ha ennek épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, egyéb, erre kijelölt helyiségben szavazhat.
szavazókör A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.
szavazólap A szavazólap a listát állító jelölő szervezetek nevét a kisorsolt sorrendben, kérésükre pedig jelképét is tartalmazza. Az Európai Parlament tagjai választásának szavazólapján minden lista 24 jelöltje szerepelhet a párt által bejelentett sorrendben. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőjével, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapot kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.
tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi Az a személy, akit az illetékes magyar hatóság tartózkodási engedéllyel látott el.
Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes külföldi útlevéllel és az illetékes magyar hatóság által kiállított tartózkodási engedéllyel, valamint a lakcímbejelentést igazoló lakcímbejelentő lap igazoló szelvényével.
tartózkodási vízummal rendelkező külföldi Az a személy, akit az illetékes magyar hatóság egyszeri vagy többszöri beutazásra és kilencven napot meghaladó, de legfeljebb egy év időtartamú és meghatározott célú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosító tartózkodási vízummal látott el.
Személyazonosságát a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes külföldi útlevéllel, valamint az illetékes magyar hatóság által kiállított tartózkodási vízummal.
titkos szavazás A szavazás titkossága azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. A titkos szavazás feltételeit a választási szervek biztosítják.
urna A kitöltött szavazólapok gyűjtésére szolgál. Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
választási alapelvek A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága.
választási bizottság Az Európai Parlament tagjainak választásán szavazatszámláló bizottság, az egy szavazókörös településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság, a nagykövetségeken külképviseleti szavazatszámláló bizottság, területi választási bizottság, és az Országos Választási Bizottság működik. A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.
választási információs szolgálat A választási irodák választási információs szolgálatokat (VISZ) működtetnek, amelyek alapvető feladata a választópolgárok, a sajtó, a külföldi és hazai érdeklődők és a társadalmi szervezetek tájékoztatása az európai parlamenti választással kapcsolatos tudnivalókról. A választási információs szolgálatok általában a polgármesteri hivatalokban működnek.
választási iroda A választás előkészítését, szervezését, lebonyolítását, a választópolgárok tájékoztatását végző választási szervek a választási irodák. Az Európai Parlament tagjainak választásán az alábbi választási irodák működnek:
választójog(osultság) Az Európai Parlament tagjainak választásán választójoga van minden - magyarországi lakóhellyel rendelkező - nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha valamilyen természetes kizáró ok áll fenn. Választójoggal rendelkeznek továbbá azok az Uniós állampolgárok, akik Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek. (Ld. még: választójoggal nem rendelkező polgárok)
választójoggal nem rendelkező polgárok Azok a választópolgárok, akiknél a törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll, nem élhetnek választójogukkal. Így nincs választójoga annak,
választási szervek A választási szervek körébe a választási bizottságok és választási irodák tartoznak.
választópolgár visszautasítása A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt (azaz megtagadja a szavazólap átadását), aki nem szerepel a névjegyzéken és igazolással sem rendelkezik, illetőleg a névjegyzéken szerepel, de nem tudja személyazonosságát és/vagy lakcímét megfelelően igazolni.
A külképviseleteken a külképviseleti szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki személyazonosságát nem tudja megfelelően igazolni, illetve nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben.
(Ld. még: igazolás)
11. A választási internetes oldal térképe
EP választási Web szolgáltatás struktúrája
Ország ismertető
Jog
OVB
Naptár
Szavazóköri információk
Választásinformatikai ismertető
Jelöltek, listák
Napközbeni jelentések
Eredmények
Elemzések
Rendkívüli események
Előző választások
Első választók
Választás Információs Szolgálatok
Linkek
Levelezés
Információk
A vakok, gyengénlátók verziója (magyarul)
Jog
OVB
Információk
Jelöltek, listák (szűkített verzió)
Napközbeni jelentések
Eredmények (szűkített verzió)
Elemzések (szűkített verzió)
Központi VISZ
Az Európai Unió tagállamainak választási internetes címei
|
Ausztria |
|
|
Belgium |
|
|
Ciprus |
|
|
Csehország |
|
|
Dánia |
|
|
Egyesült Királyság |
|
|
Észtország |
|
|
Finnország |
|
|
Franciaország |
|
|
Görögország |
|
|
Hollandia |
|
|
Írország |
|
|
Lengyelország |
|
|
Lettország |
|
|
Litvánia |
|
|
Luxemburg |
|
|
Magyarország |
|
|
Málta |
|
|
Németország |
www.bundeswahlleiter.de |
|
Olaszország |
|
|
Portugália |
|
|
Spanyolország |
|
|
Svédország |
|
|
Szlovákia |
|
|
Szlovénia |
12. Lakossági tájékoztató anyagok
12.1. Tájékoztató levél európai uniós állampolgároknak
Tisztelt Választópolgár!
Magyarországon várhatóan 2004. június 13-án (vasárnap) kerül sor az Európai Parlament tagjainak választására.
Ön a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, így lehetősége van arra, hogy választójogát Magyarországon gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi pártok által állított listákra adhatja le szavazatát.
Magyarországi szavazási szándékát 2004. április 30-ig jelentheti be a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban működő helyi választási iroda vezetőjénél. A névjegyzékbe való felvételéhez kérjük, töltse ki a mellékelt nyomtatványt és azt személyesen vagy levélben juttassa el a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalhoz. Ha a határidőt elmulasztja, szavazati jogát Magyarországon nem gyakorolhatja.
A helyi választási iroda vezetője 2004. május 4-ig dönt a névjegyzékbe való felvételéről és erről haladéktalanul értesíti Önt. Az Országos Választási Iroda tájékoztatja azt a tagállamot, melynek állampolgára, így hazájában Önt törlik a választói névjegyzékből.
Névjegyzékbe vételével egyidejűleg adatai a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal által vezetett központi nyilvántartásba kerülnek. Ez a nyilvántartás biztosítja, hogy Ön a továbbiakban az európai parlamenti választásokon újabb kérelem nélkül Magyarországon szavazhasson.
Ha szavazati jogát a későbbiekben nem Magyarországon kívánja gyakorolni, írásbeli kérelmére adatait a nyilvántartásból törlik.
Felhívjuk figyelmét, hogy a szavazatszámláló bizottságnak be kell mutatnia a magyarországi lakóhelyéről kiállított hatósági igazolványt. Ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság a szavazást nem engedélyezheti.
Országos Választási Iroda
Kérelem az Európai Unió Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárának névjegyzékbe vételéhez
12.2. Kérelem igazolás kiadására
13. Magyar Köztársaság nagykövetségei
Albán Köztársaság
Tirana |
Nagykövetség |
Cím: |
Rruga Skenderbeu 16. |
Előhívó: |
(355)(4) |
Telefon: |
232-238, 234-903 |
Ügyelet: |
232-238, 234-903 |
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Szabó Sándor |
Fax: |
233-211 |
E-mail: |
|
Honlap: |
- |
Belga Királyság
|
Brüsszel |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Rue Edmond Picard 41-45 |
|
Előhívó: |
(32)(2) |
|
Telefon: |
348-18-00, 343-67-90, 343-80-87 |
|
Ügyelet: |
346-52-70 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Trócsányi László |
|
Fax: |
347-60-28 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Bosznia - Hercegovina
|
Szarajevó |
Nagykövetség |
|
Cím: |
71000 Szarajevó |
|
Előhívó: |
(387)(33) |
|
Telefon: |
205-302, 208-353 |
|
Ügyelet: |
205-302 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Varga István |
|
Fax: |
268-930 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Bolgár Köztársaság
|
Szófia |
Nagykövetség |
|
Cím: |
ul. 6-ti. Septemvri 57. |
|
Előhívó: |
(359)(2) |
|
Telefon: |
963-11-35, 963-11-36, 963-31-43 |
|
Ügyelet: |
Mobil: 359-88-823-3156 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Kolozsi Béla |
|
Fax: |
963-21-10 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Ciprus
|
Nicosia |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Magnesias str.3. |
|
Előhívó: |
(357) |
|
Telefon: |
22-518-880 |
|
Ügyelet: |
99-486-468 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Kisfalvi János |
|
Fax: |
22-516-914 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Cseh Köztársaság
|
Prága |
Nagykövetség |
|
Cím: |
160 00 Praha 6 |
|
Előhívó: |
(420)(2) |
|
Telefon: |
33-32-44-54 |
|
Ügyelet: |
33-32-03-93 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Forrai Kristóf |
|
Fax: |
33-32-21-04 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Dán Királyság
|
Koppenhága |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Strandvejen 170 |
|
Előhívó: |
(45) |
|
Telefon: |
39-63-16-88, 39-63-19-29 |
|
Ügyelet: |
396-316-88 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Róna Ottó |
|
Fax: |
39-63-00-52 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Észtország
|
Tallinn |
Nagykövetség |
|
Cím: |
EE10127, Tallinn, Narva mnt. 122. |
|
Előhívó: |
(372) |
|
Telefon: |
605-1880, 605-1882 |
|
Ügyelet: |
605-1880 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Nikicser László |
|
Fax: |
605-4088 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Finn Köztársaság
|
Helsinki |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Kuusisaarenkuja 6. |
|
Előhívó: |
(358)(9) |
|
Telefon: |
48-41-44 |
|
Ügyelet (15.30 - 07.00 között): |
48-40-07 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Zupkó Gábor |
|
Fax: |
48-04-97 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Francia Köztársaság
|
Párizs |
Nagykövetség |
|
Cím: |
7/9, Square Vergennes |
|
Előhívó: |
(33)(1) |
|
Telefon: |
5636-0754, 5636-0253, 5636-0254 |
|
Ügyelet: |
5636-0754, 5636-0253 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Erdős André |
|
Fax: |
5636-0268 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Görög Köztársaság
|
Athén |
Nagykövetség |
|
Cím: |
16, Kalvou Str. Paleo Psychico 154 52 |
|
Előhívó: |
(30)(210) |
|
Telefon: |
675-2300 |
|
Ügyelet: |
675-2300 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Kőrösi Csaba |
|
Fax: |
674-0890 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Holland Királyság
|
Hága |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Hogeweg 14. |
|
Előhívó: |
(31)(70) |
|
Telefon: |
350-04-04, 350-09-41, 354-07-56 |
|
Ügyelet: |
350-04-04 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Kiss Tibor |
|
Fax: |
352-17-49 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Horvát Köztársaság
|
Zágráb |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Pantovcak 255-257 |
|
Előhívó: |
(385)(1) |
|
Telefon: |
489-0900 |
|
Ügyelet: |
489-0900 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Mohai László |
|
Fax: |
457-9301 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Írország
|
Dublin |
Nagykövetség |
|
Cím: |
2 Fitzwilliam Place |
|
Előhívó: |
(353) |
|
Telefon: |
(1) 661-29-02, 661-29-03, 661-29-04 |
|
Ügyelet: |
(1) 661-2902, (86) 870-8181 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
dr. Pálmai Géza |
|
fax |
(1) 661-28-80 |
|
|
|
|
Honlap: |
Lengyel Köztársaság
|
Varsó |
Nagykövetség |
|
Cím: |
ul.Fryderika Chopina 2. |
|
Előhívó: |
(48)(22) |
|
Telefon: |
628-44-51, 621-66-99 |
|
Ügyelet: |
628-44-51 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Győr Mihály |
|
fax |
621-85-61 |
|
|
|
|
Honlap: |
- |
Litván Köztársaság
|
Vilnius |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Jogailos gatve 4, |
|
Előhívó: |
(370) |
|
Telefon: |
(5) 269 00 38 |
|
Ügyelet: |
370-612 98 342 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Juhász Sándor |
|
fax |
(5) 269 00 39 |
|
|
|
|
Honlap: |
- |
Luxemburg
|
Luxembourg |
Nagykövetség |
|
Cím: |
36, rue Marie-Adelaide |
|
Előhívó: |
00-352 |
|
Telefon:: |
26-45-91-77 |
|
fax: |
26-45-82-89 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Szőcs Ferenc |
|
mobil: |
00-352-021-35-92-99 |
|
e-mail: |
Macedón Köztársaság
|
Szkopje |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Ul. Mirka Ginova br. 27. |
|
Előhívó: |
(389)(2) |
|
Telefon: |
306-3423 |
|
Ügyelet: |
(389)(70)254-583 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Póka Ferenc |
|
Fax |
3063-070 |
|
|
|
|
Honlap: |
- |
Moldovai Köztársaság
|
Chishinau |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Bd. Stefan cel Mare, 131 |
|
Előhívó: |
(373)(22) |
|
Telefon: |
22-34-04, 22-77-86 |
|
Ügyeleti mobil: |
(373)691-04-338 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Róbel Sándor |
|
fax |
22-45-13 |
|
|
|
|
Honlap: |
- |
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
|
London |
Nagykövetség |
|
Cím: |
35 Eaton Place |
|
Előhívó: |
(44)(20) |
|
Telefon: |
7235-52-18 |
|
Ügyelet: |
7235-52-18 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Szombati Béla |
|
fax |
7823-13-48 |
|
|
|
|
Honlap: |
Németországi Szövetségi Köztársaság
|
Berlin |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Unter den Linden 76 |
|
Előhívó: |
(49)(30) |
|
Telefon: |
203-100 |
|
Ügyelet: |
203-10-140 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Peisch Sándor |
|
fax |
229-13-14 |
|
|
|
|
Honlap: |
Norvég Királyság
|
Oslo |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Sophus Lies gt. 3. |
|
Előhívó: |
(47)(22) |
|
Telefon: |
44-14-01, 55-24-18, 55-24-19 |
|
Ügyelet: |
44-14-01 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Krausz György |
|
fax |
44-76-93 |
|
|
|
|
Honlap: |
Olasz Köztársaság
|
Róma |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Via dei Villini 12-16. |
|
Előhívó: |
(39) |
|
Telefon: |
06-442 30 598, 06-440 20 32 |
|
Ügyelet: |
Mobil:39-06-348-800-81-59 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Kovács István |
|
fax |
06440-3270 |
|
|
|
|
Honlap: |
Orosz Föderáció
|
Moszkva |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Ul. Moszfilmovszkaja 62. |
|
Előhívó: |
(7)(095) |
|
Telefon: |
796-93-70, 796-93-78 |
|
Ügyelet: |
796-93-70 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Kontra Ferenc |
|
fax |
796-93-80 |
|
|
|
|
Honlap: |
Osztrák Köztársaság
|
Bécs |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Bankgasse 4-6 |
|
Előhívó: |
+43(1) |
|
Telefon: |
537-80-300 |
|
Ügyelet: |
664-315-0156 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Horváth István |
|
fax |
535-99-40 |
|
|
|
|
Honlap: |
- |
Portugál Köztársaság
|
Lisszabon |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Calcada de Santo Amara 85. |
|
Előhívó: |
(351)(21) |
|
Telefon: |
363-03-95, 364-59-28, 364-59-29 |
|
Ügyelet: |
363-03-95 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Balla János |
|
Fax: |
363-23-14 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Románia
|
Bukarest |
Nagykövetség |
|
Cím: |
70202, Str. Jean-Louis Calderon 63-65. |
|
Előhívó: |
(40)(21) |
|
Telefon: |
311-15-42, 311-00-62, 312-00-73 |
|
Ügyelet: |
0722-386-560 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Íjgyártó István |
|
Fax: |
312-04-67 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Spanyolország
|
Madrid |
Nagykövetség |
|
Cím: |
C/Angel de Diego Roldan 21. |
|
Előhívó: |
(34)(91) |
|
Telefon: |
413-70-11, 413-70-99, 413-41-37 |
|
Ügyelet: |
Mobil: 619-22-19-29 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Tóth Gábor |
|
Fax: |
413-41-38 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Svájci Államszövetség
|
Bern |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Muristr. 31. |
|
Előhívó: |
(41)(31) |
|
Telefon: |
352-85-72, 352-85-73, 352-86-03 |
|
Ügyelet: |
352-85-72 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Prőhle Gergely |
|
Fax: |
351-20-01 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Svédország
|
Stockholm |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Dag Hammarskjölds Väg 10 |
|
Előhívó: |
(46)(8) |
|
Telefon: |
661-67-62, 662-56-75 |
|
661-67-62, 662-56-75 |
661-67-62 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Szőke László |
|
Fax: |
660-29-59 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Szerbia és Montenegro
|
Belgrád |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Krunska 72. |
|
Előhívó: |
(381)(11) |
|
Telefon: |
244-04-72, 244-70-39, 244-74-79 |
|
Ügyelet: |
244-8737 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Pandúr József |
|
Fax: |
344-1876 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Szlovák Köztársaság
|
Pozsony |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Sedlárska u.3 |
|
Előhívó: |
(421)(2) |
|
Telefon: |
59205-200 |
|
Ügyelet: |
59205-200 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Győrffy Csaba |
|
Fax: |
5443-54-84 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Szlovén Köztársaság
|
Ljubljana |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Ulica Konrada Babnika 5. |
|
Előhívó: |
(386)(1) |
|
Telefon: |
512-18-82, |
|
Ügyelet: |
512-18-82 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Bagi Gábor |
|
Fax: |
512-18-78 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Török Köztársaság
|
Ankara |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Sancak Mahallesi, Kossuth Lajos (Kahire) Caddesi 2. |
|
Előhívó: |
(90)(312) |
|
Telefon: |
442-2273 |
|
Ügyelet: |
442-2273 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Szalay Zsolt |
|
Fax: |
441-5049 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Ukrajna
|
Kijev |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Ul. Rejtarszkaja 33. |
|
Előhívó: |
(38)(044) |
|
Telefon: Konzuli részleg: |
230-8001, 230-8002, 230-8003 |
|
Ügyelet: Konzuli ügyelet: |
238-63-84 8-067-233-03-19 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Tóth János |
|
Fax: Konzuli fax: |
212-20-90 230-80-04 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Egyesült Arab Emirátusok
|
Abu Dhabi |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Monasir Area, 26th (Al Nahyan) Street No.471. |
|
Előhívó: |
(971)(2) |
|
Telefon: |
666-01-07 |
|
Ügyelet: |
971-50- 4428 172 |
|
Ideiglenes Ügyvivő: |
Novák Iván |
|
Fax: |
666-78-77 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Indiai Köztársaság
|
Új Delhi |
Nagykövetség |
|
Cím: |
2/50-M, Niti Marg,Chanakyapuri |
|
Előhívó: |
(91)(11) |
|
Telefon: |
2611-47-37, 2611-47-38, 2611-47-39, 2611-4740 |
|
Ügyelet: |
Mobil::98-110-91-171 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Fodor László |
|
Fax: |
2688-67-42 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Indonéz Köztársaság
|
Jakarta |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Jl. Rasuna Said KAV. X/3, Kuningan |
|
Előhívó: |
(62)(21) |
|
Telefon: |
520-34-59 |
|
Ügyelet: csak munkaidőben: |
( 62) 815-929-42-88520-34-60 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Busztin György |
|
Fax: |
520-34-61 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Iraki Köztársaság
|
Bagdad |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Hay Al Mutanabbi,Mansour, District 609,Street |
|
Előhívó: |
00-870 |
|
Telefon: |
763-745-526, 761-328-740 |
|
Ügyelet: |
00-1-914-822-7959 |
|
Id. ügyvivő: |
Nagy András |
|
Fax: |
00-870-763-745-527, 00-870-761-328-741 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Iráni Iszlám Köztársaság
|
Teherán |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Darrous, Hedayat Square, Shadloo Street 16. |
|
Előhívó: |
(98)(21) |
|
Telefon: |
255-04-52, 255-04-60 |
|
Ügyelet: |
255-04-52 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Venczel István |
|
Fax: |
255-05-03 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Izrael Állam
|
Tel-Aviv |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Pinkas St. 18. (PO Box 21095) Tel-Aviv, 62661 |
|
Előhívó: |
(972)(3) |
|
Telefon: |
546-6991, 546-6985 |
|
Ügyelet: |
546-6981 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Hóvári János |
|
Fax: |
546-7018 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Japán
|
Tokió |
Nagykövetség |
|
Cím: |
2-17-14. Mita, Minato-ku, |
|
Előhívó: |
(81)(3) |
|
Telefon: |
3798-8801, 3798-8802, 3798-8803, 3798-8804 |
|
Ügyelet: |
3798-8801 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dabrónaki Gyula |
|
Fax: |
3798-8812 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Jordán Királyság
|
Amman |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Abdoun, Suez Str. 94. |
|
Előhívó: |
(962)(6) |
|
Telefon: |
592-5614; 593-4056 |
|
Ügyelet: |
592-1061 |
|
Ideiglenes ügyvivő: |
Dobokay Gábor |
|
Fax: |
593-0836 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Katar
|
Doha |
Nagykövetség |
|
Cím: |
P.O.Box: 23525 Doha, Qatar |
|
Előhívó: |
(974) |
|
Telefon: |
493-2531 |
|
Mobil: |
- |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Csillag Ferenc |
|
Fax: |
493-2537 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Kazahsztán
|
Almati |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Ulica Muszabajeva 4. |
|
Előhívó: |
(7)(3272) |
|
Telefon: |
55-13-08, 55-12-06, 55-16-02 |
|
Ügyelet: |
Mobil: 7-300-722-11-53 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Jaczkovits Miklós |
|
Fax: |
58-18-37 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Kínai Népköztársaság
|
Peking |
Nagykövetség |
|
Cím: |
No.10 Dong Zhi Men Wai street, San Li Tun, |
|
Előhívó: |
(86)(10) |
|
Telefon: |
6532-1431, 6532-1432, 6532-1433 |
|
Ügyelet: |
6532-1273 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Bayer Mihály |
|
Fax: |
6532-5053 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Koreai Köztársaság
|
Szöul |
Nagykövetség |
|
Cím: |
1-103, Dongbinggo-dong |
|
Előhívó: |
(822) |
|
Telefon: |
792-2105 |
|
Ügyelet: |
Mobil:: 00-82-19236-7792 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
dr. Torzsa István |
|
Fax: |
792-2109 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Kuvait Állam
|
Kuwait |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Qortuba, Area 2, Al-Baha'a Bin Zuhair Street 776. |
|
Előhívó: |
(965) |
|
Telefon: |
532-39-01, 532-39-02, 532-39-03 |
|
Ügyelet: |
532-39-01 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Gyuris János |
|
Fax: |
532-39-04 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Libanon
|
Bejrút |
Nagykövetség |
|
Cím: |
2nd Floor, Massoud Building, Main Road, Fanar, |
|
Előhívó: |
(961)(1) |
|
Telefon: |
898-840, 898-857 |
|
Ügyelet: |
- |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Fábián Pál Jenő |
|
Fax: |
873-391 |
|
E-mail: |
nagykövetség: huembbej@inco.com.lb |
|
Honlap: |
- |
Malajzia
|
Kuala Lumpur |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Suite 30C, 30th Floor |
|
Előhívó: |
(60)(3) |
|
Telefon: |
2163-79-14, 2163-79-15 |
|
Ügyelet: |
425-14854 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Várkonyi László |
|
Fax: |
2163-79-18 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Mongólia
|
Ulánbátor |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Ul. Enhtajvan 1. |
|
Előhívó: |
(976)(11) |
|
Telefon: |
323-973, 320-972 |
|
Ügyelet: |
323-973 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Balogh István |
|
Fax: |
311-793 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Pakisztáni Iszlám Köztársaság
|
Islamabad |
Nagykövetség |
|
Cím: |
House No 12,F-6/3 Margalla Road |
|
Előhívó: |
(92)(51) |
|
Telefon: |
282-3352, 282-3353 |
|
Ügyelet: |
282-4245 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Kovács József |
|
Fax: |
282-5256 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Szaúd-Arábiai Királyság
|
Rijád |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Al Waha District, Ahmed Al Tounci Str. |
|
Előhívó: |
(966)(1) |
|
Telefon: |
454-6707, 456-8644 |
|
Ügyelet: |
454-6707 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Mihályi Géza |
|
Fax: |
456-0834 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Szingapúr
|
Szingapúr |
Nagykövetség |
|
Cím: |
250 North Bridge Road #29-01 Raffles City Tower, |
|
Előhívó: |
(65) |
|
Telefon: |
6883-0882 |
|
Ügyelet: |
6883-0884 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Nanovfszky György |
|
Fax: |
6883-0177 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Szíriai Arab Köztársaság
|
Damascus |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Mezzeh,East Villas,As-Salam Str. 12. |
|
Előhívó: |
(963)(11) |
|
Telefon: |
611-79-66, 611-28-04, 611-25-05 |
|
Ügyelet: |
611-07-87 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Bokor Balázs |
|
Fax: |
611-79-17 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Thaiföldi Királyság
|
Bangkok |
Nagykövetség |
|
Cím: |
President Park Condominium, 20th Floor, Oak Tower, 95 Sukhumvit Soi 24, Prakhanong, Bangkok 10110 |
|
Előhívó: |
66 |
|
Telefon: |
(0)2-661-1150, (0)2-661-1151, (0)2-661-1152 |
|
Ügyelet: |
(0)2-661-1150, |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Jolsvai Sándor |
|
Fax: |
(0)2-661-1153 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Vietnami Szocialista Köztársaság
|
Hanoi |
Nagykövetség |
|
Cím: |
360 Kim Ma Street |
|
Előhívó: |
(844) |
|
Telefon: |
771-5714, 771-5715, 771-5718 |
|
Ügyelet: |
(84) 90340-9660 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
dr. Szász Dénes |
|
Fax: |
771-5716 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Amerikai Egyesült Államok
|
Washington |
Nagykövetség |
|
Cím: |
3910 Shoemaker Street, |
|
Előhívó: |
(1)(202) |
|
Telefon: |
362 67 30 |
|
Ügyelet: |
mobil: (202) 460 37 11 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Simonyi András |
|
Fax: |
966-8135, 686-6412 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Argentín Köztársaság
|
Buenos Aires |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Calle 11 de Septiembre 839, Capital Federal, Buenos Aires |
|
Előhívó: |
(54)(11) |
|
Telefon: |
477-83-130 |
|
Ügyelet: |
549-11-14-11-00-89 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Szőnyi Ferenc |
|
Fax: |
477-71-054 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Bolívia
|
Santiago de Chile |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Los Leones 2279 |
|
Előhívó: |
(56)(2) |
|
Telefon: |
274-22-10, 204-79-77, 204-93-68 |
|
Ügyelet: |
204-93-68 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Barcsi Gyula |
|
Fax: |
234-12-27 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Brazil Szövetségi Köztársaság
|
Brasília |
Nagykövetség |
|
Cím: |
S.E.S. Av. das Nacoes, Quadra 805.Lote 19. |
|
Előhívó: |
(55)(61) |
|
Telefon: |
443-08-22, 443-08-36, 443-08-54 |
|
Ügyelet: |
443-08-22, 443-08-36, 443-08-54 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Rózsa Tamás |
|
Fax: |
443-34-34 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Chilei Köztársaság
|
Santiago de Chile |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Los Leones 2279 |
|
Előhívó: |
(56)(2) |
|
Telefon: |
274-22-10, 204-79-77, 204-93-68 |
|
Ügyelet: |
204-93-68 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Barcsi Gyula |
|
Fax: |
234-12-27 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Costa Rica
|
Mexikóváros |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Paseo de las Palmas 2005. Lomas de |
|
Előhívó: |
(52)(55) |
|
Telefon: |
55-96-18-22, 55-96-05-23 |
|
Ügyelet: |
55-96-18-22, |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Németh Gyula |
|
Fax: |
55-96-23-78 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Kanada
|
Ottawa |
Nagykövetség |
|
Cím: |
299 Waverley Street |
|
Előhívó: |
(1)(613) |
|
Telefon: |
230-9614, 230-2717 |
|
Ügyelet: |
230-27-17 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Tomaj Dénes |
|
Fax: |
230-75-60 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Kolumbiai Köztársaság
|
Bogota |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Carrera 6a. No. 77-46. |
|
Előhívó: |
(57)(1) |
|
Telefon: |
347-14-67, 347-14-68 |
|
Ügyelet: |
mobil: (03-310) 203-41-88 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Bardócz Béla |
|
Fax: |
347-14-69 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Kubai Köztársaság
|
Havanna |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Calle G. No. 458.entre 19. y 21. Vedado |
|
Előhívó: |
(53)(7) |
|
Telefon: |
833-33-65, 833-34-74, 833-33-46 |
|
Ügyelet: |
Mobil: 880-21-10 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Balázs József |
|
Fax: |
833-32-86 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Mexikói Egyesült Államok
|
Mexikóváros |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Paseo de las Palmas 2005. Lomas de |
|
Előhívó: |
(52)(55) |
|
Telefon: |
55-96-18-22, 55-96-05-23 |
|
Ügyelet: |
55-96-18-22, |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Németh Gyula |
|
Fax: |
55-96-23-78 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Perui Köztársaság
|
Lima |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Av. Pardo y Aliaga 640, piso 17 |
|
Előhívó: |
(51-1) |
|
Telefon: |
422-3069, 422-3089 |
|
Ügyelet: |
979-17 792 |
|
Nagykövet: |
Dr. Kosárka József |
|
Fax: |
422-3093 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Algéria Demokratikus és Népi Köztársaság
|
Algír |
Nagykövetség |
|
Cím: |
18, Avenue des Fréres Oughlis El-Mouradia, |
|
Előhívó: |
(213)(21) |
|
Telefon: |
69-74-54, 69-79-75, 69-79-77 |
|
Ügyelet: |
(61)55-19-76 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Szabó László |
|
Fax: |
69-81-86 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Dél-afrikai Köztársaság
|
Pretoria |
Nagykövetség |
|
Cím: |
959 Arcadia Street, Hatfield, 0083 Pretoria |
|
Előhívó: |
(27)(12) |
|
Telefon: |
430-30-30, 430-30-20, |
|
Ügyelet: |
430-30-30 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dallos András |
|
Fax: |
430-30-29 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Egyiptomi Arab Köztársaság
|
Kairó |
Nagykövetség |
|
Cím: |
29. Mohamed Mazhar Str. Zamalek |
|
Előhívó: |
(20)(2) |
|
Telefon: |
735-6478, 735-8659, 735-8634 |
|
Ügyelet: |
735-6478 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Pető Tibor |
|
Fax: |
735-8648 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Kenya
|
Nairobi |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Kabarsiran Ave. (off James Gichuru) Lavington |
|
Előhívó: |
(254)(20) |
|
Telefon: |
4442-612, 4442-624 |
|
Ügyelet: |
4442-624 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Budai János |
|
Fax: |
4442-101 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahirija
|
Tripoli |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Talha Ben Abdallah Str. |
|
Előhívó: |
(218)(21) |
|
Telefon: |
361-82-18, 361-82-19 |
|
Ügyelet: |
91-219-22-57 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Szabó András |
|
Fax: |
361-82-20 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Marokkói Királyság
|
Rabat |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Zankat Ait Melloul |
|
Előhívó: |
212 (37) |
|
Telefon: |
037-75-75-03, 037-75-07-57 |
|
Ügyelet: |
063-444-867 (mobil) |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Váradi László |
|
Fax: |
037-75-41-23 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
- |
Nigériai Szövetségi Köztársaság
|
Abuja |
Nagykövetség |
|
Cím: |
Jose Marti Crescent, Plot 1685 |
|
Előhívó: |
(234)(9) |
|
Telefon: |
314-1180, 314-1181 |
|
Ügyelet: |
314-1180 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Szabó György |
|
Fax: |
314-1177 |
|
E-mail: |
Tunéziai Köztársaság
|
Tunisz |
Nagykövetség |
|
Cím: |
12, Rue Achtart,1082.Nord-Hilton |
|
Előhívó: |
(216) |
|
Telefon: |
71-78-05-44, 71-78-48-49 |
|
Ügyelet: |
98-222-339, 98-928-952 |
|
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: |
Dr. Szathmáry György |
|
Fax: |
71-78-12-64 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
Ausztrál Államszövetség
|
Canberra |
Nagykövetség |
|
Cím: |
17 Beale Crescent |
|
Előhívó: |
(61)(2) |
|
Telefon: |
6282-2555, 6282-2642, 6282-3226 |
|
Ügyelet: |
438-556-504 |
|
Nagykövet: |
Fodor Lajos |
|
Fax: |
6285-3012 |
|
E-mail: |
|
|
Honlap: |
A fenti adatok a Külügyminisztérium holnapjáról származnak 2004. január 16-án.