2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról

(kivonatos közlés)

A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság részére fenntartott képviselői helyek betöltésére.

I. Fejezet

Választás

2. § (1) A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik.
(2) A választáson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot.

Választójog

3. § (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
(2) A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát.
4. § A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja
a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint
b) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni,
és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.

Jelölés

5. § (1) Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek.
(2) A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
(3) A választópolgár csak egy listát ajánlhat.
6. § A választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként.

Szavazás

7. § A választópolgár egy listára szavazhat.

A választás eredményének megállapítása

8. § (1) A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával.
(2) A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
(3) A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, a (2) bekezdés szerint mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.
(4) Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották.
(5) Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.
9. § A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

A megüresedett mandátum betöltése

10. § (1) A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.
(2) Ha a listán nincs több jelölt, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a mandátumkiosztás során a 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás folytatásával a következő mandátumot megszerezte volna. A listáról az (1) bekezdés szerinti jelölt jut mandátumhoz.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

43. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény 24. §-ának (1) bekezdésében az 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 24. § (2) bekezdése, továbbá a 28-30. §, valamint a 31. §-ban az Nytv. 48. §-ának (1) bekezdése, és a 45. § a kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba.
(3) E törvény 24. §-ának (1) bekezdésében az Nytv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja, a 25. §, a 27. §, valamint a 31. §-ában az Nytv. 48. §-ának (2) bekezdése, továbbá a 36-42. § a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a Ve. 13. §-ának (1) bekezdésében az " , ennek hiányában tartózkodási helye" szövegrész és a Ve. 103. §-a.
(5) A Ve. e törvény 20. §-ában megállapított 99/D. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán nem kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

44. § Az európai parlamenti választások előkészítése során azon államoknak az állampolgárait, amelyek az Európai Uniónak még nem tagjai, de csatlakozásukra tekintettel már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon, úgy kell tekinteni, mintha az Európai Unió tagállamainak állampolgárai lennének.
45. § Az a külföldi, aki e törvény hatálybalépését megelőzően kapott letelepedési engedélyt, e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - adatait bejelenteni, és első lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesíteni a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.
46. § A 2004. évi európai parlamenti választások előkészítése során úgy kell eljárni, mintha a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja lenne.
47. § A 2004. évi európai parlamenti választások során az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak névjegyzékbe vételére és szavazására e törvény rendelkezéseit a 48-50. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
48. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választások előkészítése céljából elkülönítetten kezeli az Európai Unió tagállamai, valamint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia jogszerűen Magyarországon tartózkodó, a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkező nagykorú, illetőleg 2004. június 13-ig a magyar jogszabályok szerint nagykorúvá váló állampolgárainak következő adatait:
a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatok,
b) magyarországi bejelentett lakóhely, tartózkodási hely, szálláshely, valamint
c) tartózkodási jogosultságot igazoló okmány száma és érvényességi ideje.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől az érvényes letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel, illetve tartózkodási vízummal rendelkezők nyilvántartásából a névjegyzékbe vételhez szükséges feltételek ellenőrzése céljából átveszi, és az átvett adatok nyilvántartását a továbbiakban a központi idegenrendészeti nyilvántartásból átvett adatokkal, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt adatokkal egészíti ki.
(3) Az Országos Választási Iroda 2004. március 1-jéig levélben felkéri az átvett adatok nyilvántartásában szereplő polgárokat arra, hogy 2004. április 30-ig a helyi választási iroda vezetőjének nyilatkozzanak arról, hogy a 2004. évi európai parlamenti választások során kívánják-e választójogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolni. Tájékoztatja, továbbá őket választójoguk gyakorlásának feltételeiről és módjáról, valamint arról, hogy amennyiben a megjelölt határidőig nem nyilatkoznak magyarországi szavazási szándékukról, akkor szavazati jogukat Magyarországon nem gyakorolhatják.
(4) Annak a polgárnak, aki a (3) bekezdés alapján magyarországi szavazási szándékáról nyilatkozik és kéri a névjegyzékbe való felvételét, egyidejűleg be kell jelentenie az (1) bekezdés szerinti adatait, valamint azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt, és csatolnia kell nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak a Magyar Köztársaságban gyakorolja.
(5) Az Országos Választási Iroda egyidejűleg hirdetmény útján is tájékoztatást nyújt a (3)-(4) bekezdésben foglaltakról.
(6) A helyi választási iroda vezetője a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történt egyeztetés során ellenőrzi, hogy a névjegyzékbe vételét kérő, (1) bekezdés szerinti polgár rendelkezik-e bejelentett magyarországi lakóhellyel. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az átvett adatok nyilvántartását a szavazást követő napon megszünteti és az adatokat törli.
49. § A 48. § szerinti polgár bejelentett és igazolt magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét a névjegyzék összeállítása szempontjából lakóhelynek kell tekinteni. A kérelem és a névjegyzék, valamint a jelöltként történő bejelentés a kérelmező személyi azonosítóját, ennek hiányában a magyarországi tartózkodás jogszerűségét igazoló okmány számát tartalmazza.
50. § Az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak a szavazatszámláló bizottság előtt a személyazonosságukat, bejelentett magyarországi lakóhelyüket és tartózkodásuk jogszerűségét kell igazolniuk. A Ve. 99/N. § (4) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően vissza kell utasítani azt is, aki a bejelentett lakóhelyét - hatósági igazolvánnyal - nem igazolta.

Az Európai Közösségek jogára utaló rendelkezés

51. § E törvény, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénnyel együtt, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
b) a Tanács 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt, a Tanács 2002. június 25-i és szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány.