Magyar Köztársaság

Terület: 93 030 km²
Az államhatár teljes hossza: 2 216,8 km
Legmagasabb pont: Kékes (1014 m)
Legmélyebb pont: Gyálarét (78 m)

Főbb folyók: Duna (magyarországi hossza: 417 km), Tisza (magyarországi hossza 596 km), Lajta, Rábca, Rába, Zala, Dráva, Ipoly, Zagyva, Sajó, Hernád, Bodrog, Szamos, Hármas-Körös, Maros

Legnagyobb tavak: Balaton (596 km2), Velencei-tó (26 km2), Fertő-tó (déli rész, 75 km2)

Földrajzi tájegységek: Alföld, Kisalföld, Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység

Népesség (2003. szeptember 1.): 10 120 ezer fő

Népsűrűség (2003. január 1.): 109 lakos/négyzetkilométer

Törvény által elismert nemzeti és etnikai csoportok: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán

Hivatalos nyelv: magyar

Főváros: Budapest

Államforma: köztársaság

Közigazgatási beosztás: 19 megye és a főváros

Főbb vallások: római katolikus, protestáns (református és evangélikus), görög katolikus, zsidó, ortodox

Nagyobb városok: (2002. január 1.) Budapest (1 719 342 lakos), Debrecen (206 564 lakos), Miskolc (182 408 lakos), Szeged (163 699 lakos), Pécs (156 794 lakos), Győr (129 287 lakos)

Egy főre jutó GDP (bruttó nemzeti össztermék, 2002): 1648,2 ezer Ft, 6390* USD, 6783 EUR (*a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamán számolva)

Hivatalos pénznem: forint

A Világörökség részei 

Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Világörökség-listáján szereplő magyar értékek:

• Budapesten a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed; a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfőjétől a Gellérthegyen, a Tabánon át a Várhegyig és a Vízivárosig húzódó szakasz; a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi hídig terjedő terület az Országházzal (1987) 
  
• Hollókő, az ófalu 55 jellegzetes háza a Cserhát hegyei között (1987) 
  
• Aggteleki cseppkőbarlang-rendszer Szlovákiával közösen (1995) 
  
• Pannonhalmi Benedekrendi Főapátság és temploma, a Millenniumi Emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna. (1996)
  
• Hortobágyi Nemzeti Park, Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája, magában foglalva a hortobágyi kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot. (1999)
  
• Pécs ókeresztény emlékeinek együttese: a temetkezési csarnok és annak festett sírkamrái (2000)
  
• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj: az Unesco 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttműködésében és közös irányelvek szerinti előterjesztése alapján - a Fertő-tavat / Neusiedlerseet az azt övező telelpülésekkel együtt 2001-ben, mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára. (2001)
  
• Budapesten az Andrássy útnak a Bajcsy-Zsilinszky úttól a millenniumi emlékmű félköríves szoborgalériájáig terjedő szakasza, amely a Nagymező utca és a Teréz körút közötti szakaszon kiszélesedik a Király utcáig, kiegészülve a Zeneakadémia épületével. A Hősök terén pedig a két nagy múzeumépület, a Szépművészeti és a Műcsarnok is a Világörökség részét képezi. (2002)
  
• Tokaj-hegyalja borvidékének panorámája jól szemlélteti ezen alacsony dombok és folyó völgyek régiójában a borkészítés ősi hagyományát. A szőlőültetvények, tanyák és kisvárosok mély boros pincék hálózatával illusztrálja a híres tokaji borok készítésének minden oldalát, a minőséget és eljárást, amely közel 300 éve szigorúan szabályozott. (2002)