1951. április 30-án született. Békéscsabán. Általános és gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte. 1975-ben jeles eredménnyel diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően elvégezte az Újságíró iskolát is. 1976-ban kulturális újságíróként helyezkedett el az akkori Magyar Hírlapnál, ahol egészen 1994-es képviselővé választásáig dolgozott. Sok száz filmkritikát és tanulmányt, két verseskötetet és egy, Jiri Menzelről szóló monográfiát publikált. A rendszerváltozás táján kezdett el politikai írásokat közölni, elsősorban a demokratikus baloldal esélyeiről Magyarországon. Belépett a Nyilvánosság Klubba és az akkor még Magyarországon illegális Amnesty International-be. E két szervezetben és a Demokratikus Chartában szóvivő, illetve ügyvivő is volt. Aktívan részt vett a Zsinati Klub, valamint az Egyházfórum című, progresszív katolikus körök munkájában. Legismertebb politikai tárgyú könyve az 1993-ban megjelent A baloldaliság öröme. 1994-ben – akkor még pártonkívüliként – az MSZP budapesti listáján országgyűlési képviselővé választották. 1995-ben belépett az MSZP-be. 1998-ban és 2002-ben is újraválasztották, majd 2004-ben az Európai Parlament tagja lett. Az MSZP választmányának 1995 óta kisebb megszakításokkal tagja. Előbb emberi jogi és európai integrációs, majd egyre inkább környezetvédelmi ügyekkel foglalkozott. Nőtlen, kilenc éve élettársi kapcsolatban él egy elvált asszonnyal.