Az országgyűlési képviselők száma összesen 386.

A választás során a mandátumok elosztására a többségi és az arányos választási rendszerek kombinációjából kialakított un. vegyes választási rendszer alkalmazásával kerül sor.

176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben a többségi elv alapján, 152-t pedig a leadott szavazatok arányában a fővárosi és megyei (területi) választókerületekben listán választanak. Az egyéni és területi választókerületekben az első érvényes fordulóban leadott, mandátumot nem eredményező országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további 58 kompenzációs mandátum kerül kiosztásra.

Az országgyűlési képviselők választása két fordulós. Az első forduló 2010. április 11-én, a második forduló két héttel később, 2010. április 25-én kerül lebonyolításra.

Az első forduló az egyéni választókerületben:

- érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több mint fele szavazott, és az egyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, így mandátumot szerzett. Ebben az esetben második fordulóra nem kerül sor.

- érvényes és eredménytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több mint fele szavazott, de egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint felét. Ez esetben második fordulót kell tartani, amelyen azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatok legalább 15%-át megkapták. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Ha e jelöltek közül bármelyikük visszalép, a helyébe másik jelölt nem léphet.

- érvénytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok fele, vagy ennél kevesebb szavazott. Ez esetben is második fordulóra kerül sor, amelyen mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak.

A második forduló az egyéni választókerületben:

- érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több mint egynegyede szavazott, és az egyik jelölt több érvényes szavazatot kapott a többinél.

- érvényes és eredménytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több mint egynegyede szavazott, és a két legtöbb szavazatot kapott jelölt azonos számú szavazatot kapott.

- érvénytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok egynegyede, vagy kevesebb szavazott. A mandátum ez esetben sem kerül betöltésre, a választást követő évben időközi választást kell tartani.

A választás eredményét – a fenti szabályok alapján – az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság állapítja meg a szavazatszámláló bizottságok által készített jegyzőkönyvek alapján.

Az első forduló a területi választókerületben:

- érvényes, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több mint fele szavazott. Ez esetben második fordulóra nem kerül sor.

- érvénytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok fele, vagy kevesebb szavazott. Ilyen esetben második fordulót kell tartani, amelyen az első fordulón indult összes lista indulhat.

A második forduló a területi választókerületben:

- érvényes, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több mint egynegyede szavazott.

- érvénytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok egynegyede, vagy kevesebb szavazott. Ebben az esetben a mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra.

A területi és az országos listán csak azok a pártok szerezhetnek mandátumot, amelyek a pártlistákra leadott összes szavazat 5 %-át meghaladják, két párt által állított közös listák esetén a 10 %-át elérik. Ezért az eredmény megállapítása és a mandátumok kiosztása két lépcsőben történik. Először a területi választási bizottságok megállapítják az érvényes választási fordulóban az egyes pártok listáira leadott szavazatokat. Az erről készült jegyzőkönyvek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja az 5 - 10 %-os küszöböt elért, illetve el nem ért pártlistákat, s ezt közli a területi választási bizottságokkal. A területi választási bizottságok a mandátumokat a küszöböt elért listák között a leadott szavazatok arányában, a törvényben meghatározott módon kiosztják. A területi választókerületben ki nem osztható mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra.

Mandátumok elosztása az országos listák között

Az országos listák között osztják ki az 58 kompenzációs mandátum mellett azokat a mandátumokat, amelyeket a területi választókerületekben az érvényes választási forduló eredményei alapján nem lehetett kiosztani, valamint azoknak a területi választókerületeknek a mandátumait, melyek esetében mindkét választási forduló érvénytelen volt.

Az országos listán megszerezhető mandátumok ún. töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra. Töredékszavazatnak minősülnek:

a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;

b) területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták.

Az ún. d’Hondt módszerrel történik a mandátumok szétosztása a listák között.

A mandátumok elosztásáról az Országos Választási Bizottság dönt.